Közép-európai idő szerint kedd délután 4 órakor Paul S. Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója beszédével kezdetét vette San Franciscóban az Intel Developer Forum (IDF) programja. A vállalat rohamtempóban igyekszik helyrehozni a múlt végül helytelennek bizonyult döntéseit, amit jól szemléltet az egy évvel ezelőtti és a mostani rendezvény fő témáinak összevetése.
Tavaly szeptemberben sok szó esett ugyan a kétmagos processzorokról, ám a várva várt bemutató elmaradt – pontosabban háttérbe szorult, hiszen az egészen másfajta technológiát felvezető Bill Siu prezentációja után mintegy mellékesen jegyezte meg, hogy számítógépében egy kétmagos CPU dolgozott... Azóta a Smithfield mag révén a „kétfejű” processzorok a piac fontos tényezőjévé váltak, bár az Intel Csipkerózsika-álmának jele, hogy a közép- és felsőkategóriás szerverekbe való kétmagos chipekkel még mindig adós, miközben legfőbb vetélytársa időközben már dual-core asztali és szerverprocesszorokat is szállít.
Egy másik forró téma a processzorok energiafelvételének mérséklése a sebesség egyidejű növelésével. 2004 tavasza óta ismert, hogy a vállalat leállította a NetBurst mikroarchitektúrára épülő új chipgenerációk fejlesztését. Ez ugyanakkor nem jelentette automatikusan az architektúra eltűnését, hiszen nem csupán a mostani Prescott és Smithfield magok, hanem még a jövőre megjelenő Cedar Mill (egy mag) és Presler (két mag) kódnevű processzorok is erre alapoznak – fejlődést esetükben a kisebb, 65 nm-es csíkszélességre való átállás jelent.
Az eredetileg nagyobb órajelekre kihegyezett NetBursttel azonban az energiagazdálkodásban már nem lehet megfelelő hatékonyságot elérni, a megoldást azonban az Intel saját berkeiben találta meg: a Pentium M mobil processzorok kitűnő számítási teljesítmény/fogyasztás arányát kell az asztali PC-k számára is jelenvalóvá tennie.
Mindenből a legjobbat – forrás: Golem.de
A fent ecsetelt problémákra való megoldásként – egyebek mellett – a Conroe kódnevet emlegeti jó ideje a szaksajtó: egy olyan processzort, amely a Pentium M sikertörténetéből tanulva fejlett energiagazdálkodással és hatékony működéssel kecsegtet. Otellini tegnap nem is maradt adós az ígéretekkel. A NetBurstöt 2006 második felében egy teljesen új architektúra követi, amely nem közvetlen utódja a jelenlegi Pentium M-vonalnak, ám sok tekintetben tanul tőle.
Szerverek számára a Woodcrest, asztali gépek számára a Conroe, notebookok számára pedig a Merom kódnevű chipek fogják elhozni az új paradigmát. A 65 nm-es csíkszélességű eljárással készítendő processzorok már mind 64 bitesek lesznek, virtualizációs és biztonsági funkciókkal lesznek felvértezve. Az elnök-vezérigazgató Windows és Linux operációs rendszereken demonstrálta a prototípusok képességeit; emellett szót ejtett más fejlesztésekről is, amelyek a következő évek folyamán négy vagy több magból (many-core) fölépülő chipek piacra dobását teszik lehetővé.
További részletek – forrás: Golem.de
Az előadásohoz kapcsolódó sajtókonferencián további részletek is napvilágot láttak. A következő generációs processzorokban a Prescotthoz képest jelentősen lerövidülnek a futószalagok, 14 fokozatúak lesznek, így csökken a téves elágazásbecslésből adódó tempóvesztés valószínűsége. A magok közös másodszintű gyorsítótárat használhatnak, és nő az out of order parancsvégrehajtás hatékonysága.
Az egy wattra vetített számítási kapacitás mintegy ötszörösére nőhet. A Merom nem fogyaszt majd többet, mint egy mostani Pentium M, sőt egy 5 wattot disszipáló változatot is ígérnek, a Conroe beéri 65 wattal, és a Woodcrest szerverchip tipikus energiafelvétele is megáll majd 80 wattnál. Az Intel a memóriaelérésen is javít, ám továbbra sem integrálja a memóriavezérlőt a processszorba.
Otellini a jövő mobil eszközeiről
Az évtized végére – így Otellini – a vállalat egy olyan új mikroarchitektúrával is előáll, amely lehetővé teszi x86-os kódok futtatását akár 0,5 watt fogyasztás mellett. A projekt jól jellemzi az Intel törekvését a mobil rendszerek piacán történő előrelépésre, amit nemcsak az efféle, jó teljesítmény/fogyasztás arányú processzorok fejlesztése jelez, hanem a most zajló IDF egy másik kiemelt témája is: vezeték nélküli hálózatok, különös tekintettel a WiMAX-ra. A fogyasztás az informatikai eszközök rohamos terjedésével persze nem csak egyéni probléma (például az akkumulátoros üzemidő szempontjából) – az Intel most végre eljutott arra a pontra, hogy Otellini nyilvánosan szóba hozhatta az energiafelhasználás globális gazdasági vonzatait is.
Az elnök-vezérigazgató prezentációjából nem maradhatott el a szórakoztatóelektronika és a számítástechnika konvergenciájának felemlegetése sem, hiszen az egyre jobban körvonalazódó új piacra az Intel nemhogy be szeretné tenni a lábát, de – részben az x86-os alapokra építve – meghatározó tényezőként kíván ott szerepelni. A megahertzmániától elfordulva a T betűk is a vállalat fontos vesszőparipájává váltak. A processzorokat különféle szolgáltatásokkal, technológiákkal kiegészítve csupán részben szolgálják a számítási teljesítmény fokozását; az újak éppenséggel a biztonságot növelik, vagy – amint a tegnap a Lenovo vezérigazgatójával, Steve Warddal közösen tartott virtualizáció-bemutatón látni lehetett – az erőforrások jobb kihasználását teszik lehetővé.
