Bevezetés
Már több éve piacon van az Intel-Micron közös fejlesztése, amelyet jelenleg Optane márkanév alatt vásárolhatunk meg, és korábban inkább a vállalati, HPC és hasonló szegmensekben találkozhattunk vele. Az első, már egyszerű földi halandóknak is megfizethető Optane-meghajtók tavaly érkeztek meg, leginkább a meglévő SSD-k és HDD-k mellé szerelhető, M.2 csatolós gyorsítók formájában, és ezek második generációja az, amelynek hatását most alaposabban is megvizsgáljuk.
[+]
Erre leginkább azért érdemes időt szakítani, mert hamarosan megjelenhetnek a boltokban azok a notebookok, amelyekben a gyárilag beépített merevlemezt ilyen Optane modul gyorsítja majd – egy nemrég tartott sajtóesemény kapcsán pedig az is kiderült, hogy az Intel kiemelt partnere ebben nálunk a Notebook.hu lesz, akik elsősorban a back to school időszakra szeretnék időzíteni ezt az akciót. Ennek keretében elsősorban a 180-200 000 forintos, tipikusan 1 TB-os HDD-vel szerelt notebookokba kerülne 15 000 forintos felárral Optane memória, amely az ígéretek szerint aztán SSD-hez hasonló élményt adna, miközben a tárkapacitás is megmarad. Írásunkban annak járunk utána, hogy mi teljesül ebből a valóságban.
Az Optane Memory M10
Arról, hogy mi az az Optane memória és mire képes, a bejelentéskor már írtunk, így ezeket nem ismételjük meg itt. Tesztünk alanya az Optane M10, amelyet az Intel nemes egyszerűséggel Optane Memorynak hív, tulajdonképpen az idén tavasszal Optane SSD 800P néven kiadott adattároló testvére: míg a 800P 58 és 118 GB-os kapacitással érhető el, addig az M10 16, 32, illetve 64 GB-os méretben létezik. Mindkét család 128 Gb-es, 20 nm-es 3D Xpoint chipekre és Intel vezérlőre épül, és M.2-2280-as formátumú, PCIe 3.0 x2 interfésszel rendelkező, NVMe 1.1 protokollt ismerő modulként vehetjük kézbe.
[+]
Érdekesség, hogy mind a 800P, mind pedig az M10 bevethető akár különálló tárolóként, akár bootlemez-gyorsítóként, sőt az új illesztőprogramokkal már a bootlemez helyett egy második HDD felgyorsítására is használhatjuk őket – utóbbihoz feltétel, hogy gépünk minden feltételnek megfeleljen (ezek: SATA adatlemez, 8. generációs vagy újabb Intel Core CPU és Intel 300 vagy újabb lapkakészlet, megfelelő BIOS-támogatással persze). Ez persze inkább asztali gépeknél érdekes, amit egy későbbi írásunkban veszünk majd szemügyre, jelen cikk ugyanis a notebookokkal, és a legkisebb, 16 GB-os Optane Memory áldásos – vagy éppen nem áldásos – hatásával foglalkozik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
