Bevezető, elmélet
A most következő cikk először a Logout portálon jelent meg, de annyira hasznosnak találtuk, hogy úgy éreztük: a PROHARDVER! olvasói számára is érdekes lehet. Ha a jövőben más, hasonlóan igényes és hiánypótló írásokra bukkanunk, akkor természetesen azoknak is próbálunk helyet szorítani oldalainkon.
Érdemes néhány szót ejteni a HD filmek lejátszásához szükséges minimális elvárásokról a recesszió időszakában is, hogy a jót jó áron elvet követhessük vásárláskor. Mint minden technológiai lépésnek, a HD-nek is megvannak a maga minimális ajánlásai, követelményei a használathoz. Megpróbáljuk összegyűjteni, hogy milyen gépeken fut már simán egy 1080p-s mkv úgy, hogy mellette használható is maradjon a gép, illetve hogy milyen eszközökkel lehet még fokozni a HD élményt.
A szokásos elmélet, röviden
Elmélet nélkül nincs gyakorlat, tartják a bölcsek, ezért most is az elmélettel kezdenénk.
1080p: talán nem kell bemutatni, hogy mi is az 1080p, de azért mégis ejtsünk pár szót erről is. Az 1080p azt jelenti, hogy 1080 sor felbontású a kép. Ehhez 1920 oszlop tartozik, így adódik az 1920x1080 felbontás. Ezt nevezik sok helyen Full HD-nak is.
1080i: az 1080i jelölésben az „i” azt jelenti, hogy ez egy interlaced képalkotási mód, vagyis egy képkocka két félből tevődik össze. Minden páros képen az eredeti kép páros sorai, míg a páratlanokon a páratlan sorai jelennek meg. A CRT-k gyors villogtatással jelenítik meg, de az LCD-k már külön összeállítják megjelenítés előtt a két fél képből az egészet. Így egy 1920*540 képpontos kép adódik. Általában HDTV rendszerek alkalmazzák ezt a fajta megjelenítést a sávszélesség spórolása végett. Kicsit rosszabb minőségű, mint az 1080p.
UVD/CUDA: Ezeket részletesen nem tárgyaljuk, esetünkben az lehet érdekes, hogy tartalmazza-e egy kártya ezek valamelyikét vagy sem.
HDCP: a HDMI interfészen használt titkosítási, hitelesítési eljárás. Lényege röviden: a számítógépből kimenő adatokat védi. Feloldásához egy HDCP-re alkamas VGA és monitor kell. A Blu-ray-en használt AACS követeli meg a HDCP-támogatott digitális videó interfész meglétét (HDMI, DVI).
AACS: a Blu-ray lemezek lényeges védelmi rendszere a BD+ és a BD-ROM Mark mellett. A lemezeken található adatok védelmét szolgálja hasonló módon, mint a DVD-k idejében tette ezt a CSS.
PAP (Protected Audio Path)/PVP (Protected Video): védett audiocsatorna, védett videocsatorna. „Konyhanyelven” így lehet jellemezni: A PAP szükségességét az vetette fel, hogy rájöttek, amikor az adat kilép a lemezről, „védtelen” marad visszakódolva addig, amíg a HDCP át nem veszi az irányítást. Ezt a köztes „utat” az adat csakis egy fizikailag is zárt körben teheti meg, amit áramköri védelemmel is el kell látni. Itt többször is oda-vissza kódolgatják az adatot, de még a GPU is kódolásra kényszerül a legjobb védelem érdekében. A PVP alapvető ahhoz, hogy védett HD tartalom egyáltalán eljusson a GPU-hoz, míg a PAP a Dolby TrueHD/DTS-HD MA hangsávok lejátszásához szükséges. Elég nagy fejtörést okozott ez a sok kényszer, védelem a hardvergyártók, szoftverfejlesztők többségének. Az alábbi képen látható, hogyan jut el a lemeztől a kimenetig a jel, igen szövevényes úton:
Forrás: Anandtech
DXVA: erről esett már szó egy korábbi írásban, de annyit érdemes megemlíteni róla, hogy a DXVA engedélyezi a hardveres támogatását a GPU-nak HD filmek lejátszásakor. Blu-ray esetén nem kérdéses a támogatás, de a ripek egy részét el tudják „rontani”, és ilyenkor a CPU magára marad az összes számítási, dekódolási folyamattal, ergo jelentősen megugrik a terheltsége. Ha ellenőrizni szeretnénk, ismeri-e kártyánk a DXVA-t, illetve hogy abból melyiket, ezzel a kis programmal megtehetjük.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
