Mennyi az annyi?
Itt van az ősz, itt van újra... ám nekünk ez csak részben szép, hiszen az őszről nem feltétlen a színes lombkoronákra és a lassan lepihenő természetre, hanem egy újabb hektikus Comdexre vagyunk kénytelenek asszociálni. Főleg akkor, ha ezen a bizonyos Comdexen olyan cégek is részt vesznek, akik picit le vannak maradva eredeti ütemtervükhöz képest, épp ezért nagyban hozzájárulnak a kiállítás némileg zaklatott mivoltához. Igen, ezúttal az nVidia is ilyen, hiszen változnak az idők, erősödik a konkurencia (értsd: ATi), ők pedig foggal-körömmel ragaszkodnak vezető pozíciójukhoz (ki ne tenné?). Az NV30-ként ismert, ám mostantól GeForce FX néven elhíresülő kártya talán pont az, ami helyreállítja a "régi rendet".
A GeForce4 Ti/MX elméleti bemutatóját valamivel könnyebb volt megírnunk, ugyanis lényegesen több információ állt rendelkezésünkre. A mai nap a legtöbb weboldalon a GeForce FX jegyében zajlik, ám a szkeptikus olvasók hamar érezhetik úgy a cikkek fogyasztása után, hogy valójában nem kaptak semmit. Nem tudunk mit tenni, a helyzet tényleg úgy fest, hogy az nVidia nagy dirrel-durral bejelentette igen impozáns zászlóshajóját, ám komoly tényeket nem közölt a februárban debütáló termékről. A menü tehát ezúttal szűkös, de ez ne szegje kedvünk! Lássuk, miből élünk...
Ténykérdés, hogy a jelenleg kapható leggyorsabb és legfejlettebb grafikus processzor az ATi Radeon 9700 Pro, ráadásul ez a mai naptól függetlenül még egy pár hónapig biztosan így is marad. Épp ezért a GeForce FX újdonságait igyekszünk majd mindenhol az ATi vezérbikájához viszonyítani. Lássuk a specifikációkat, a lényeg úgy is itt dől el, elvileg... talán mondanunk sem kell, hogy a GeForce FX esetében pont, hogy nem (elvileg, persze).
- 0.13 mikronos technológia
- 125 millió tranzisztor
- 8 pixel pipeline, 1 TMU / pipeline
- 128 bit széles memóriabusz
- Akár 500 MHz-es GPU órajel
- Akár 1 GHz-es DDR-II SDRAM
- DirectX 9+ támogatás
- 8X-os AGP
- Négyszegmenses crossbar memóriavezérlő
- Akár 16 GB/sec sávszélesség* (színtömörítéssel számolva 48 GB/sec, az nVidia szerint)
A 0.13 mikronos gyártástechnológia a GeForce FX legnagyobb késleltetője, ezt régóta tudjuk. Piaci szempontból mindenképpen jól döntött az ATi, amikor a 0.15 mikron mellett voksolt, hiszen egy bejáratott eljárás egyben alacsony time-to-market ("a piacra dobásig tartó idő") értékkel jár. A Radeon 9700 Pro ennek megfelelően pár hónapja kapható, és ugyan nem olyan ütős, mint amilyen 0.13 mikronon lehetett volna, azért megteszi.
A chip elölről, hátulról, belülről és kívülről
A 0.13 mikronnak persze előnyei is vannak. A GeForce FX GPU-ja akár 500 MHz-ig skálázható, a potom 125 millió tranzisztor ellenére - márpedig ilyen órajelrő eddig suttogni sem mertünk, ismerjük be! A Radeon 9700 Pro-hoz hasonlóan a GeForce FX chip is FCPGA tokozással készül, a jobb hőleadás végett, és úgy látszik, a 3dfx által divatba hozott külső tápforrás is állandósul. Hiába no, a Radeon 9700 325 MHz-es GPU mellett fogyaszt túl sokat, a GeForce FX pedig 500 MHz-nél (t)eszi ugyanezt. Mindebből leginkább arra következtethetünk, hogy az éles küzdelemben a gyártók a végsőkig kihajtják kártyáikat, nyilván 3-400 MHz mellett már a GeForce FX-nek sem kellene a plusz tápcsati, mint ahogy a Radeon 9700 Pro is maradhatott volna 200-250 MHz-es.
Bár mindenki azt várta, hogy a Radeon 1 textúraegység / futószalag (1 TMU / pipeline) felépítését duplázni fogja az nVidia, ez végül elmaradt. Teljesen hasonlóan a Radeon 9700-eshez, a GeForce FX is 8 pixel pipeline-nal üzemel, egy textúrázóegységet vonultat föl pipeline-onként, és képes a 16 textúra renderelésére menetenként (nem ciklusonként!).
Éles a különbség a memória-alrendszer felépítésében, ahol is az ATi 256 bit széles, 620 MHz-es DDR SDRAM-jához képest az nVidia megmaradt az olcsóbb és egyszerűbb 128 bit széles busz mellett, ellenben akár 1 GHz-en futó, DDR-II elven működő Samsung RAM-okkal társítja azt. Amit a 128 bites busz használatával megspórolnak, azt a feltehetően méregdrága 1 GHz-es chipekkel elverik, de ez minket csak akkor érint, ha a végén rajtunk koppan egy irreális ár formájában. Az 1 GHz-es RAM-okkal az elméleti maximális memória-sávszélesség így 16 GB/sec, ami igazából nem sokkal kisebb, mint a Radeon 9700 Pro 20 GB/sec körüli értéke.
Balra a GeForce FX, jobbra a GeForce4 MX crossbar vezérlője
Mivel maradt a 128 bit, maradt a négyszegmenses crossbar memóriavezérlő is, tehát a GeForce4-hez hasonlóan a GeForce FX is minimálisan 4 x 32 bites adatcsomagokban tud kommunikálni a RAM felé (nagyobb adatok esetén persze a 2 x 64 és az 1 x 128 bit is használható). Itt sincs nagy különbség a két csúcskártya között, hiszen a Radeon 9700 kontrollere is négyszegmenses, igaz, a 256 bites busz miatt 4 x 64 bites, minimálisan.
A 8X-os AGP természetesen alapkövetelmény, és újabban a DirectX 9 teljeskörű támogatása is. Az nVidia azonban ennél is tovább ment egy lépcsővel, a GeForce FX számos, az új DirectX-en túlmutató opciót vonultat fel.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
