Káosz a márkanevek körül

Régen, a hősi időkben az volt a szokás, hogy a vállalatok kőkeményen dolgoztak a brandépítésen, tehát azon, hogy egy márka rangot, minőséget és megbízhatóságot jelentsen, hogy a felhasználók pusztán egy névből kiindulva letehessék voksukat egyik vagy másik eszköz mellett. Az utóbbi időben azonban változott ez a trend: a márkanév sok cégnél már pusztán egy termékké degradálódott, amit úgy adnak-vesznek, mint egy árucikket.

Philips tévé a TP Visiontől, illetve Philips audiorendszer a Gibsontól... [+]

Ha például valaki 2014 után vásárolt hazánkban Philips audioterméket, televíziót vagy monitort, illetve projektort vagy telefont, akkor azt tapasztalhatta, hogy a gyártók különböző cégek. Ugyanis hiába van rajtuk ugyanaz a név, ugyanaz a logó, akár három teljesen eltérő stratégiával, háttérrel, koncepcióval rendelkező vállalattól is származhatnak a Philips termékek. A mostanában leginkább orvosi és világítástechnikai megoldásokra fókuszáló, holland anyacég Philips vállalat ugyanis három nagy üzletágát korábban már eladta a hongkongi TP Visionnek (tévék, monitorok), a gitárjairól ismert amerikai Gibsonnak (audioeszközök, médialejátszók), és a francia telekommunikációs óriás Sagemnek (projetorok, faxok, telefonok).

Sőt! Ha mondjuk valakinek van egy tévéje, amit az USA-ban vett, és egy másik, amit Európában, akkor még ezeknek sincs semmi közük egymáshoz, hiszen az egyik mögött a Funai, a másik mögött pedig a TP Vision konszern áll, ugyanis Észak-Amerikában a Philips televíziókkal kapcsolatos jogokat a Funai birtokolja. Ennek köszönhetően fordulhatolyan elő, hogy a CES-en bemutatnak egy Philips lézer háttérvilágítású készüléket, ami aztán Európában vagy Ázsiában soha az életben nem lesz majd megvásárolható, ráadásul a TP Vision nem is állíthatja ki a világ legfontosabb technológiai rendezvényén az adott évre vonatkozó újításait.

A Metz sem úszta meg, a nevet a kínai Skyworth szerezte meg [+]

A Philips faramuci helyzete nem mondható egyedinek. A Sharp televíziókkal kapcsolatos jogokat például Észak-Amerikában a Hisense birtokolja, a világ többi részén pedig a tajvani Hon Hai (Foxconn) által korábban felvásárolt japán anyavállalat. Emiatt aztán most a Hon Hai éppen pereskedik a Hisense-szel, mert szerintük az USA-ban lejáratják a márkanevet a szerintük nem megfelelő színvonalú tévékkel. Van, amikor ennél azért tisztább a sztori, hiszen a Skyworth és a TCL azért vásárolta fel az Európában jól csengő Metz, illetve Thomson márkanevet, hogy így törjenek be az öreg kontinensre. Persze az más kérdés, hogy mennyire etikus az, hogy kínai koncepcióra épülő kínai termékeket csomagolnak európai ruhába...

Van ennél rosszabb is

És ez még a jobbik felállás, hiszen ez esetben az egyes szekciókhoz tartozó névhasználati jogokat olyan cégek szerezték meg, akiknek komoly terveik voltak a branddel, és nem pusztán vevőcsalogató csapdaként tekintettek rá. De vannak olyan márkák, amelyek nem voltak ennyire szerencsések: a JVC például korábban úgy döntött, hogy a továbbiakban a hangeszközökre, projektorokra, kamerákra és autós hifikre fókuszál, és megszünteti tévés üzletágát. Az utóbbival kapcsolatos névhasználati jogot pedig eladta olyan cégeknek (USA: AmTran, Európa: Dixons), amelyek a leggagyibb, legolcsóbb, hipermarketek alsó polcain árult készülékekre ragasztották rá a hárombetűs matricát. Azaz előfordulhat, hogy ugyanazon boltban, egy időben árulnak különböző gyártótól származó, prémium kategóriás JVC mikro audiorendszert és belépőszint aljába tartozó, minden innovációtól, egyediségtől mentes JVC LCD tévét.

Toshiba OLED csúcstévé és az Amazon-féle alsókategóriás Toshiba tévé [+]

Ez az eset sajnos egyáltalán nem egyedi, hiszen a JVC-hez kísértetiesen hasonló helyzetben van például a Blaupunkt, sőt a Pioneer is. És ez még mindig nem a legrosszabb szituáció! A Toshibának sikerült azt a bravúrt végrehajtania, hogy eladta az európai tévés üzletágával kapcsolatos jogokat a török Vestelnek, olyan konstrukció keretein belül, hogy a fejlesztéseket megkapják Japánból, nekik az összeszerelésre, a marketingre és az értékesítésre kell fókuszálniuk. Úgy tűnt, hogy minden sínen van, hiszen például a Vestel az IFA-n be is mutatta "saját" Toshiba televízióit, mikor beütött a bomba.

A Toshiba anyavállalat ugyanis eladta a komplett tévés részleget a kínai Hisense-nek, amely cég kijelentette, hogy nekik aztán nincs szükségük a Vestelre, úgyhogy még most sem lehet pontosan tudni, hogy mi lesz kontinensünkön a Toshiba televíziókkal. Ráadásul néhány hónapja az Amazonon és a kanadai Best Buy áruházakban megjelentek Toshiba név alatt futó, fapados modellek, amelyeknek az égegyadta világon semmi közük nincs az eddigi Toshiba televíziókhoz, például teljesen más okostévérendszer fut rajtuk. Tehát minden bizonnyal korábban az Amazon és a Best Buy megszerezte a régióra vonatkozó jogot, és úgy használják azt, mint mások a JVC vagy Blaupunkt nevet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!