Hogyan és Miért?

Mindegy, hogy milyen okból, mindegy, hogy miért, de előfordulhat. Velünk is. És miután a probléma olyannyira tipikus és krónikus, hogy a legeldugottabb kis zugban sem tudnánk szabadulni tőle, muszáj lesz szembeszállnunk vele. Itt jegyezzük meg, hogy igaz PROHARDVER!-es éssel nem kezd mondatot, de jelen helyzetben ez talán elnézhető, meg különben is, legalább itt hadd garázdálkodjunk úgy, ahogy azt ösztöneink diktálják. Tehát. Visszakanyarodva. Nem mi voltunk az elsők, akiket letepert az ATATX szindróma. Hiszen ki ne gondolt már volna arra legalább százszor, hogy vajon át lehet-e alakítani egy már korszerűtlenné, és az új hardverekkel inkompatibilissé vált AT szabványú házat a most uralkodó ATX formátumra? Ja, hogy most ott ülsz a monitorod előtt, letaglózva, célt vesztve, levegő után kapkodva (és megsértődve, mert csuklóból letegeztek)? Nos, ez egy komoly hely, ne számíts semmi könnyen fogyasztható, pihepuha, habkönnyű esti kikapcsolódásra.

A válasz a kérdésre (az elsőre) egyébiránt igen, csak némi elszántság, ötlet, és egy szabad délután kell hozzá. A fő problémát az AT-s tápok áramellátása, és az alaplapok eltérő rögzítési, kivezetési rendszere okozza, ezeket kell tehát megoldanunk. Ezek általános jellegű problémák, minden AT-s háznál gondot okoznak, a régi fekvő házaknál azonban felmerül egy újabb elhárítandó akadály, mégpedig az alaplap mérete és a táp elhelyezése. A desktop házakban ugyanis a legtöbbször kis méretű, Baby AT-s alaplapokat alkalmaztak, és a tápegységet úgy helyezték el, hogy egy teljes méretű ATX-es lap nem fér be.

A "Miért is tennénk mi ilyet?" kérdésre már kicsit nehezebb a válasz, hiszen első hallásra nem tűnik igazán hasznosnak ez a mod. Egy Lian Li, vagy Chieftec csodával természetesen nem versenyezhetnek ezek az ósdi házak, de arcpirítóan alacsony áron beszerezhetőek, és kis utánjárással nagyon praktikus darabokra tehetünk szert. Alapvetően két csoportra érdemes figyelni, az AT-s szerver (esetleg nagytorony), és desktop házakra. Az előbbiek óriási méretükkel, kitűnő hűtésükkel, és elpusztíthatatlan felépítésükkel csábítanak a barkácsolásra, míg a desktop házak a kompakt gépek kedvelőinek jelenthetnek alternatívát. Egy ilyen fekvő házból olcsó, és szinte hangtalan házimozi PC-t lehet készíteni, de routerként is megállja a helyét. A mi esetünkben pedig a rendkívül praktikus, motorháztető szerűen felnyitható gépház adott okot az átalakításra.

Egy kitűnő állapotú, de első látásra meglehetősen unalmas AT-s ház lett az átalakítás alapja.
Motorháztető effekt!	A belsejében lapuló 386-ost...	...azonnal darabokra szedtük.

Beszerzés, szétszerelés

Egy ehhez hasonló házat pár száz, maximum egy-két ezer forintból be lehet szerezni, de lomtalanításkor, vagy ismerősöktől ingyen is megkaparintható. Ez a példány andorpapa padlásán pihent már egy ideje, onnan került hozzám, tehát ebben a konkrét esetben beszerzési költségről nem beszélhetünk. Mielőtt bármilyen átalakításba fognánk, a házban tanyázó gépet érdemes eltávolítani, ízekre szedni, és a kukába dobás helyett különböző alternatív felhasználási módokat találni a részeknek (szobadísz), ezzel is védve környezetünket.

Tervezés, és az alaplap rögzítése

Még mindig érdemes türelmesnek lenni, és nem azonnal széjjelvagdalni a gépet, mert némi tervezéssel, próbálkozással sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. A tervezés lényegében annyit jelentett, hogy megfogtuk az összes hardvert, és valamilyen módon megpróbáltuk bezsúfolni a meglehetősen szűk helyre. Ez torony/szerverházaknál nem jelent gondot, ott bőven van hely a komponensek elhelyezésére, és valószínűleg a táp is maradhat ott, ahol van. Fontos figyelni a kábelek elvezetésére, és hosszára, mert utólag meghosszabbítani egy 20 eres alaplapi tápkábelt sokkal körülményesebb, mint eleve jó helyre tervezni.

Az alaplap rögzítése a legégetőbb kérdés az átalakításnál, mert az AT-s lapokon máshol vannak a csavarhelyek. Szerencsére a bővítőkártyák rögzítésére szolgáló keret kompatibilis az új lapokkal is, ezért ezt nem kell bántani. Célszerű a beszerelendő alaplapról venni a mintát, annak PCI/AGP slotjaiba legalább két kártyát helyezni, azokat a kerethez rögzíteni, és utána feljelölni a furatok helyét. Ezzel viszonylag pontos jelölést készíthetünk, amivel megelőzhető a kártyák feszegetése. Még így is érdemes nagyon körültekintőnek lenni, az alaplap nem hálálja meg a csavargatást. Jó ötlet a jelölt helyeket pontozóval bemélyíteni, így a fúrófej nem fog elcsúszni, a kész furatokat pedig egy tűreszelővel sorjamentesíteni a balesetek elkerülésre érdekében.

Elvileg így fog kinézni

Alaplaptartó fémcsavarok

Alaplap beszerelve...

Első nekifutásra az alaplapot műanyag távtartókkal rögzítettük, amik elég rugalmasak, és a félrefúrt lyukakat is viszonylag jól tolerálják, viszont közel kivehetetlenné tették jószágunkat. Ha valaki egyszer beszereli a hardvert, aztán nem bolygatja, akkor ezek számítanak a nyerő megoldásnak -- gyakori szerelésnél ellenben idegesítő lehet. Csak a műanyag pöckök elvágásával tudtuk eltávolítani a lapot, ezért új rögzítés után kellett nézni. Pécs számtech boltjait és bontóit körbejárva sem találtunk ehhez a házhoz megfelelő távtartókat, ezért betértünk egy útba eső csavarboltba, és 54 Ft-ért bevásároltunk 6 db csavart 18 darab anyával. Az egyik anya rögzíti a csavart a házhoz, a másik a távtartás magasságát szabályozza, a harmadik pedig rögzíti a lapot a második anyához. Talán a képekről jobban lehet érteni a lényeget... (a harmadik anya nincs fent)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!