Résztvevők
Legutóbbi, processzorok és videokártyák teljesítményének egyensúlyával foglalkozó cikkünkben napjaink középkategóriásnak tekinthető hardvereivel foglalkoztunk, és akkor megígértük, hogy hamarosan megvizsgáljuk a csúcskategóriát is, aminek most érkezett el az ideje. A középkategóriát taglaló tesztünk fő konklúziója az volt, hogy manapság már bizony jobb, ha négymagos processzorban gondolkodunk, amikor vásárlásra adjuk a fejünket, már amennyiben a játékok röccenésmentes futtatásáról van szó; mindez persze függ a videokártya teljesítményétől is, de ha a jövőre is gondolunk, akkor jobban járunk egy négymagossal, mint egy kétmagossal. A csúcskategóriás processzorok világában nem meglepő módon a négy mag a belépőszintet jelenti, itt már inkább az a kérdés, hogy négy vagy hat mag, illetve hogy Hyper-Threading technológia vagy sem? A videokártyák esetében ugyanakkor olyan típusokkal kell számolnunk, amelyeket minimum Full HD felbontásban érdemes használnunk, és ha minden jól megy, akkor teljesítményük legalább 2-3 évig elegendő lesz.
A processzorok frontján egyébként lényegében nincs túl nagy választék, pontosabban van, csak elég egyoldalú. Ebben a kategóriában az AMD oldalán a hatmagos Phenom II X6-osait találjuk, bár áruk alapján ezek közül is csak a csúcsmodell, a 3,3 GHz-en futó Phenom II X6 1100T-re húzhatjuk rá a csúcskategóriás jelzőt, de még ez is olcsóbb, mint az Intel vizsgált típusai. A Phenom II X6 a sikeresnek tekinthető K10.5 alapú Phenom II X4 hatmagos változata amely már rendelkezik az X6-osokkal bemutatkozó Turbo Core képességgel. Ez a funkció alapvetően az Intel-féle Turbo Boosthoz hasonlítható: ha mind a hat mag leterhelődik, akkor a CPU az alapórajelén (ez esetben 3,3 GHz-en) ketyeg, ellenben 2 vagy 3 magon terhelve ez az érték felugorhat 3,7 GHz-re is, ami elvileg egyes játékokban igen jól jöhet. A Phenom II X6 1100T egy Black Edition utótaggal ellátott, tehát szorzózármentes processzor kb. 60 000 forintért.
Legtöbbünk bánatára, ha a csúcskategóriáról van szó, akkor az elmúlt években az Intel Core processzorai ugrottak be elsőre. Ez a tendencia jelenleg is tart (a Bulldozer remélhetőleg változást hoz), és ennek megfelelően a szereplőválogatásnál több Intel CPU is "felkérést" kapott. Először az LGA1156-os foglalatba illeszkedő Core i7-870-re esett a választásunk, amely négy maggal és Hyper-Threading technológiával 2,93 GHz-en jár, ez az érték azonban elérheti a 3,2 GHz-et is. Az elsőgenerációs, Lynnfield magos Core i7-ről egyébként nincs túl sok mondanivalónk, alapjában véve egy szuperül sikerült CPU. Az egyetlen probléma vele, hogy még mindig drága, pedig már másfél éve piacon van, de továbbra is csak 70 000 forint felett kapjuk meg (az élelmesebbek i7-860-at vettek jóval olcsóbban).
Miután már megjelent, ebben a tesztben is szerepet kapott a Sandy Bridge alapú, LGA1155-ös foglalatba illeszkedő, második generációs Core i7, annak is a 3,4 GHz-en futó 2600K típusjelzésű változata. Ez az előző generációhoz hasonlóan támogatja a Turbo Boost technológiát, így órajele a kevésbé megterhelő szituációkban felugorhat akár 3,8 GHz-re is. A Sandy Bridge-et az árcéduláját leszámítva szinte tökéletes processzorként jellemezhetnénk, hiszen nagyon gyors és keveset fogyaszt. A Core i7-2600K kb. 80 000 forint, tehát már közelítünk a 100 000-es határhoz, amit a hazai felhasználók nagyon kis százaléka a engedhet csak meg magának. Itt most folytathatnánk a sort az Intel hatmagos, 12 szálon működő Core i7-980X-ével, de nem tesszük, ez ugyanis alapvetően egy "munkás" processzor (és nem is tudtuk beszerezni), ennek megfelelően ára is 200 000 forint környékén leledzik.
A középkategóriás hardvereket elemző cikkünkben szereplő processzorok közül újra lemértük a Core i5-750-et is, így biztosítva átjárást a két teszt eredményei között. Ez ráadásul olcsóbb is a fentebb tárgyalt típusoknál, így aztán ha netán kiderülne, hogy játékok alatt pariban van velük, az elég érdekes szituációt eredményezhet.
Egyesek bizonyára hiányolni fogják az LGA1366-os Core i7-et, azonban az LGA1156-os Core i7 mellett nem láttuk értelmét ezt is letesztelni, hiszen a háromcsatornás memóriavezérlő előnye játékok alatt vegyes, vagy VGA-limites szituációkban nem mutatható ki.
A videokártyák kiválasztása egy ilyen teszthez elég kényes téma. A processzorok esetében nem igazán kell gondolkodnunk, hiszen megvannak a favoritok, ellenben a videokártyákkal kapcsolatban sok olyan kérdést kapunk, hogy miért pont ezt és ezt a VGA-t teszteltük egy-egy másik helyett. Ez esetben meg kell húznunk egy határt, hogy hány videokártyát tesztelünk le több szempont miatt is. Egyrészt lehetetlenülsok lenne a két fő gyártó, az AMD és az NVIDIA összes közép- vagy csúcskategóriás VGA-ját letesztelni, ezért olyan modelleket kell kiválogatnunk, amelynek az ellenlábas gyártónál is létezik ahhoz hasonló teljesítményű videokártyája.
A középkategóriában az AMD (szerintünk) jobb alternatívákat kínál, ezért előző tesztünkben két Radeon ellenében egy GeForce kapott szerepet. A csúcskategóriában a GeForce megoldásai ugyan drágábbak, de az egyensúly miatt most két GeForce-ot választottunk ki egy Radeon ellenében. Ez a két GeForce természetesen a GTX 570 és a GTX 580 lett. Igen, a GTX 570 helyett tesztelhettük volna a Radeon HD 6950-et is (lényegében ugyanolyan teljesítményt nyújtanak), de most a GeForce mellett tettük le a voksunkat annak ellenére, hogy drágább, ugyanis ez a végeredmények szempontjából lényegtelen, hiszen adott teljesítményű VGA-k és CPU-k összteljesítményét vizsgáló összevetéstkészítettünk. A HD 6950 egyébként kb. 65 000 forint, míg a GTX 570 kb. 80 000 forint, tehát a HD 6950 sokkal jobb vételnek tűnik. A GTX 580 szimplán a leggyorsabb egychipes videokártya jelenleg, és még ha csak picivel is gyorsabb, mint a HD 6970, akkor is gyorsabb, mindennek persze megvan az ára, ugyanis a GTX 580 kb. 110-115 000 forint.
Az AMD oldaláról a Radeon HD 6970 kapta a főszerepet, amely jelenleg a kétchipes HD 6990 után a második leggyorsabb videokártya az AMD kínálatában "alig" 80-85 000 forintért, tehát a GTX 580-nál jóval olcsóbban; továbbá újrateszteltük az előző cikkünkben is szereplő Radeon HD 6870-et is, amely – ahogy a processzoroknál a Core i5-750 – a két teszt közötti átjárhatóságot biztosítja, bár a videokártyák vonalán erre nincs igazából szükség.
A csúcskategóriás videokártyákkal kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy a kiválasztott modellek hogyan teljesítenek az előző generációs VGA-khoz képest, hiszen ezt fontos tudni ahhoz, hogy az eredmények láttán a régebbi (csúcskategóriás) VGA-k tulajdonosai tudjanak mihez viszonyítani. Általánosságban elmondható, hogy a GTX 570 a GTX 480 szintjét hozza, a GTX 580 ennél jó 20%-kal, a HD 6970 pedig 10%-kal gyorsabb. A HD 6970 a HD 5870-nél kb. 20%-kal gyorsabb, a HD 6870 pedig a HD 5850 és a HD 5870 közé passzol. Az ezt összesítő grafikon ide kattintva érhető el.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
