A Vivante az apró okoseszközök iránti igény növelésével bejelentette a GCNano jelzésű GPU IP sorozatát, mely tulajdonképpen minden lehetséges igényt képes lefedni. Ráadásul lényeges szoftveres fejlesztések is tartoznak a rendszerekhez, hiszen ez a része a viselhető eszközök piacának még igen gyenge lábakon áll. Bár az okostelefonokból a szoftveres ökoszisztéma átmenthető, de a Vivante szerint ennek nagyon súlyos ára az elérhető üzemidőre nézve, ami jelentősen ronthatja az adott termék által kínált felhasználói élményt.
A hardver szempontjából a Vivante négyféle opciót kínál, mindegyiket külön területekre. A vállalat speciálisan az igényekhez tervezte az alaparchitektúrák, melynek részletes működése nem nyilvános. A négy darab GPU IP képességeit az alábbi táblázat vázolja:
| Típus | GCNano Lite |
GCNano | GCNano Ultra |
GCNano Ultra (v2) |
|---|---|---|---|---|
| Szilíciumterület (28 nm LP node) | 0,3 mm² |
0,6 mm² | 1 mm² | 1,6 mm² |
| Magórajel (28 nm LP node) | 100-200 MHz | 200 MHz | 200-400 MHz | 200-400 MHz |
| Fogyasztás (28 nm LP node) | 0,3 mW |
0,5 mW | 0,9 mW | 1,5 mW |
| Támogatott API-k |
NanoUI | OpenGL ES 2.0 NanoGL |
OpenGL ES 2.0 NanoGL |
OpenGL ES 3.0 NanoGL |
Látható, hogy a GCNano Lite képzi a beugrót. Ennek a terméknek nincs is más feladata, mint a vektorgrafikus felhasználói felületet megrajzolni. Ehhez a Vivante egy NanoUI nevű API-t fejlesztett. Utóbbi arra szolgál, mint az OpenVG, azaz a vektorgrafikus felület gyorsítására, viszont alacsony szintű hozzáférést kínál a hardverhez.
A Vivante nagyon jól gondolkodik az OpenVG leváltására vonatkozóan, mivel ennek az API-nak a problémáit a felhasználó nem érzi. Többek között sebességben a NanoUI sem igazán kínál majd többet, de az OpenVG rengeteg többletterhelést ró a processzorra, ami az okostelefonok méretkategóriájában egyrészt nem olyan lényeges, mert a processzormagok relatíve gyorsak, illetve az extra terhelés okozta üzemidő elvesztését a lényegesen nagyobb akkumulátorok nem teszik annyira láthatóvá. Az okosórák azonban teljesen más lapra tartoznak. Lényegesen lassabb processzormagokkal rendelkeznek az ide készült rendszerchipek és az akkumulátor is sokkal kisebb kapacitást kínál, így a NanoUI akár órákkal is képes meghosszabbítani egy viselhető eszköz üzemidejét.
A GCNano Lite másik érdekessége, hogy külső memória nélkül is üzemképes a belső gyorsítótáraknak köszönhetően. Ezt a modellt az OpenVG API eleve nem támogatja, de a NanoUI igen, és ez is nagyban hozzájárul a fogyasztás csökkentéséhez.
A GCNano alap és Ultra megoldások már 3D-s gyorsítók is, tehát nem csak vektorgrafikus számításokra foghatók be. Ezek a modellek már támogatják az OpenGL ES grafikus API-t. Sőt, az Ultra opciók közül a legerősebb verzió akár a 3.0-s szabvánnyal is megbirkózik. A Vivante azonban itt is felfigyelt a többletterhelés problémájára, aminek az eredménye a NanoGL nevű grafikus API lett.
A NanoGL ugyanarra való, mint az OpenGL ES, viszont alacsony szintű hozzáférést biztosít a grafikus vezérlőhöz, amivel leveszi a szabványos API többletterhelését a processzormagok válláról, illetve jelentősen javítja a hardver kihasználhatóságát, ezzel drasztikusan növelve az elérhető üzemidőt. A felmutatott tudás szempontjából egyébként a NanoGL nagyjából arra képes, amire az OpenGL ES 3.0, és ez a viselhető eszközök szempontjából bőven elég.
A NanoGL API beágyazott Linux, Tizen, Android és Android Wear operációs rendszereken is elérhető lesz, ami lehetőséged ad a fejlesztőknek a technológia széleskörű támogatására.
A Vivante GCNano sorozat már licencelhető a partnerek számára. A vállalat készített fizikai dizájnt a TSMC 28 nm-es LP node-jára, de igény esetén kérhető a sematikus dizájn is, ami más gyártástechnológiákra is implementálható.
