A tegnapi napon írtunk arról, hogy az Ivy Bridge használatát az UEFI frissítése gátolhatja az aktuális alaplapokon. Erre a VR-Zone következtetett abból, hogy az Intel áttervezi a 6-os szériás vezérlőre épülő alaplapjait, hogy azok képesek legyenek az új terméket kezelni. Ez több szempontból is érdekes, ugyanis korábban az ASRock, az MSI és a Gigabyte állt elő azzal az állítással, hogy számos alaplapjukon PCI Express 3.0-s csatoló található, amihez természetesen az Ivy Bridge lapkában található PCI Express vezérlőre is szükség van. Az Intel ugyan még nem közölte hivatalosan a termékekre vonatkozó kompatibilitást, és a legnagyobb alaplapgyártóként számon tartott ASUS is hallgat ebben az ügyben, de az előbbi három vállalat csak akkor tudja kihasználni a PCI Express 3.0-s csatolót az ominózus alaplapokon, ha az új generációs chip kerül az LGA1155-ös foglalatba. Ennek megfelelően mindhárom cég elismerte, hogy az érintett termékek kezelni fogják az Ivy Bridge kódnevű terméket, függetlenül attól, hogy a Santa Clara-i óriáscég nem foglalt hivatalos állást ezzel kapcsolatban.
A PCI Express 3.0-s szabvány specifikációit az elmúlt év végén véglegesítette a PCI-SIG. Az új rendszer képességeiről korábban már beszámoltunk. A legnagyobb fejlődés az adatátviteli sebesség növekedésében tapasztalható, ugyanis az új specifikációk csatornánként 8 GT/s-os transzfertempót tesznek lehetővé, szemben a 2.0-s aljzat 5 GT/s-os teljesítményével. Az x16-os portokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 2.0-s csatolók hozzávetőleg irányonként 8 GB/s-os adatátvitelre képesek, míg az új felülettel elérhető az irányonkénti 16 GB/s is. Ez a része egyelőre játék a paraméterekkel, ugyanis a legtöbb mai grafikus kártyának megfelel az irányonkénti 4 GB/s-os adatátviteli tempó is, mivel a fejlesztők számára súlyos károkat okoz a képkockák kiszámításának teljes időigényében a PCI Express csatoló meglehetősen magas késleltetése, így a lehető legkevesebb adatot küldik át rajta, hogy ez az adott program sebességét ne befolyásolja túlságosan negatívan. Természetesen a PCI Express 3.0-s felület nem rossz dolog, sőt számottevő előrelépés, ha a specifikált képességeit tekintjük, csak ennek a valós alkalmazások még legalább egy, de inkább két évig nem fogják látni az előnyét, mivel a késleltetés továbbra is magas, és nem ideális a buszt a szükséges minimumnál többet használni. Pontosan ezért elég a mai VGA-knak egy x8-as PCI Express 2.0-s felület is, mert a fejlesztők a programokat úgy írják, hogy a busz használata minimalizált legyen.
Szintén ne feledjük el, hogy az AMD és az NVIDIA leggyorsabb VGA-i két meglehetősen combos GPU-t használnak egyetlen nyomtatott áramkörön, és egy x16-os PCI Express 2.0-s portba helyezhetőek. Bár logikailag mindkét lapka 16 csatornát kap a gyártók által használt elosztóhíd következtében, fizikailag ez lényegében csak 8 csatornát jelent GPU-nként. Látható azonban, hogy ennek a korlátozásnak szinte nincs érzékelhető hatása. A Radeon HD 6990 és a GeForce GTX 590 gyakorlatilag olyan teljesítményre képes, mintha két darab, ugyanolyan GPU-t használó külön kártya lenne összekötve két x16-os PCI Express 2.0-s portban – az órajelek megfelelő szabályzásával persze. Ezzel meglehetősen gyorsan elérkeztünk a hír csúcspontjához, vagyis a valós teljesítmény szempontjából a PCI Express 3.0-s szabvány egyelőre nem kínál ténylegesen kihasználható előnyöket. Éppen ezért érthetetlen, hogy az egyes alaplapgyártók miért vívnak ekkora harcot ezen a porondon, hiszen a felhasználó az új felületből gyakorlatilag nulla előnyt kovácsol jelenleg. Persze, valójában a szokásos dolgok történnek: reklám mindenek felett, és ha valahol nagyobb szám van, azt természetesen könnyebb eladni.
A PCI Express 3.0 ötletes fejlesztés, és egy-két év múlva nagyon is hasznos lesz. De egyes alaplapgyártók számára csak egy újabb fegyver az arzenálban. A 3.0 nagyobb, mint a 2.0 és ez jó, hogy kinek azt egyelőre nehéz megmondani. A legtöbb vásárló nem igazán érti a rendszer tényleges működését, ami alapvetően nem baj, de így kénytelenek a számokra hagyatkozni a vásárlásnál, amit a gyártók kíméletlenül ki is használnak. Természetesen, ha bevételről van szó, akkor egymás termékeit is megéri lejáratni.
Az MSI által használt kapcsolóáramkör, ami a PCI Express 3.0 támogatáshoz kell [+]
Az ASRock és az MSI nemrég azon vitázott, hogy kié a világ első PCI Express 3.0-s csatolóval szerelt alaplapja. A marketing szempontjából ennek valóban van értéke, de a termékeknél gyakorlatilag lényegtelen. Az idő múlásával persze ki lehet rakni az ablakba, hogy mi készítettük el először, de többet nem ér az egész. A Gigabyte azonban mindkét vállalatot meglepte, amikor bejelentették, hogy közel 45 alaplapjuk felel meg a PCI Express 3.0-s szabvány követelményeinek, ez tulajdonképpen majdnem a teljes 6-os szériás generációt jelenti a cég termékpalettáján. Az MSI szerint azonban ez nem így van, ugyanis a PCI Express 3.0 natív támogatáshoz szükséges egy új verziójú kapcsolóáramkör, valamint számos specifikált kondenzátor illetve ellenállás, ami a G1.Sniper 2 alaplapot leszámítva egyetlen Intel 6-os szériás vezérlővel felszerelt Gigabyte alaplapon sincs rajta. Az MSI ezt programokkal is próbálta bizonyítani, de nem szabad elfelejteni, hogy itt a BIOS is szerepet játszik, így ezt csak később lehet ténylegesen ellenőrizni.
A Gigabyte kapcsolóáramköre, ami az MSI szerint a PCI Express 2.0 támogatáshoz elég [+]
Az MSI-nek igaza van abban, hogy a hardveres követelmények szempontjából a Gigabyte legtöbb alaplapja natív módban nem teljesíti a PCI Express 3.0-s szabványt. A szoftveres kiértékelést most nem érdemes idevenni, ugyanis olyan processzorral történt, amire majd csak a következő év tavaszán lesz végleges BIOS, vagyis érdemes csak a hardveres részre szorítkozni. Azt nem tudni, hogy a Gigabyte hogyan gondolta ezt. Az Ivy Bridge vezérlője valóban PCI Express 3.0-s, de ez nem elég ahhoz, hogy maga a port is 3.0-sként működjön. A vásárlói oldalról nézve nem helyes úgy hirdetni egy alaplapot, hogy az képes valamire, amikor valójában nem, ilyenre persze nem most látunk először példát, sőt a legtöbbször ezek a turpisságok ki sem derülnek. A másik része a dolognak, hogy a PCI Express 3.0 előnyeiből a vásárló gyakorlatilag semmit sem fog érezni, vagyis a marketing szempontjából ennek a szabványnak a jelentősége nagyon túl van lihegve, és pont a lényeg van háttérbe szorítva. Ez tökéletesen látszott a PCI Express 1.1 leváltásakor. A 2.0-s felület érkezésével mindenki hirdette a dupla sebességet, aztán megérkeztek a független tesztek, és a gyorsulás lényegében nem, vagy csak 1-2%-os volt igen ritka esetben. Hasonló helyzet fog lejátszódni a PCI Express 3.0 esetében is, hiszen a sok reklám mellett az emberek megváltást várnak, közben sebességnövekedés nem, vagy csak nagyon ritkán mutatható majd ki, és akkor sem kell kiemelkedő előnyre számítani. Persze a marketingesek is nehéz helyzetben vannak, hiszen számukra a termékek eladása egyfajta kötelező feladat, és ehhez bizony a PCI Express 3.0 támogatása egy értékelhető szempont, amivel az előző generációhoz képest papíron dupla akkora sebesség is jár. Az igazság viszont közelebb jár ahhoz, hogy az új felületet majd csak egy, vagy két év múlva nyújt valós előnyöket, de ezt a marketingben nem igazán lehet bevetni, mert nem sok embert sarkalna vásárlásra.
