Úgy néz ki, hogy az AMD úgy döntött és a Polaris termékcsaládból nem készítenek mobil verziókat, vagyis úgy adják ki ezeket a Radeonokat, ahogy azok az asztali paraméterezéssel rendelhetők. Emiatt a vállalat az M-es jelölést is elveti, vagyis a Polaris 10 és 11 GPU-kra épülő mobil termékeket ugyanúgy hívják, ahogy az asztali társakat. Ez jól megkülönbözteti majd ezeket a tavasz végén bemutatott, M-es jelölésű mobil Radeonoktól.
A mobil Polaris termékcsaládba tartozó Radeonok paramétereit az alábbi táblázat részletezi:
Típus | RX 480 (8 GB) |
RX 480 (4 GB) | RX 470 (8 GB) | RX 470 (4 GB) | RX 460 |
---|---|---|---|---|---|
GPU kódneve | Polaris 10 | Polaris 10 | Polaris 10 | Polaris 10 | Polaris 11 |
Architektúra |
GCN4 | GCN4 | GCN4 | GCN4 | GCN4 |
Powertune órajel |
1266 MHz |
1266 MHz | 1206 MHz | 1206 MHz | 1200 MHz |
Shader részelemek száma | 2304 | 2304 | 2048 | 2048 | 896 |
Textúrázó csatornák száma | 144 | 144 | 128 | 128 | 56 |
Blending egységek száma | 32 | 32 | 32 | 32 | 16 |
Memória típusa | GDDR5 | GDDR5 | GDDR5 | GDDR5 | GDDR5 |
Effektív memória-órajel | 8 GHz |
7 GHz | 8 GHz | 7 GHz | 7 GHz |
Memóriabusz | 256 bit | 256 bit | 256 bit | 256 bit | 128 bit |
VRAM kapacitása | 8 GB | 4 GB | 8 GB | 4 GB | 4 és 2 GB |
A táblázatból látható paraméterek mellett a gyártópartnerektől megtudtuk, hogy nincs klasszikus értelemben vett TDP keret. Ehelyett TDP tartomány van, ami egy nagyjából 30 wattos átmenet a maximális és a minimális TDP fogyasztás között. Ennek értelmében a Radeon RX 470 és 480 paraméterezhető 70-100 watt közé, míg a Radeon RX 460 esetében a gyártók 45-75 wattos tartomány közé lőhetik be ezt az értéket.
Ez nagyon fontos változás a korábbi mobil termékekhez képest, ugyanis, amíg régebben voltak bizonyos TDP szintek, ahol a lapka relatíve magas hatékonysággal üzemelt, addig a Polaris termékcsaládban bevezetett AVFS technológia ezeket a fix pontokat lényegében megszünteti, így akármilyen PowerTune limitet állít be a megrendelő, gyakorlatilag biztos, hogy a hardver a maximumhoz közeli hatékonysággal működik rajta. Ez viszont egy új helyzetet is teremt, ugyanis a notebookgyártó a fogyasztás széleskörű paraméterezésével az adott termék teljesítményét is eldöntheti, vagyis hiába van papíron két termékben ugyanaz a VGA, a PowerTune limit esetlegesen eltérő beállítása miatt ezek között viszonylag komoly tempókülönbség is lehet.
A fentiek mögött húzódó koncepció egyébként teljesen reális, mivel nagyon sok eltérő notebookdizájn létezik, és a gyártók tudják, hogy az adott dizájnba tervezett hűtő milyen TDP fogyasztásra van kalibrálva. Vagyis úgy kell választaniuk MXM modult, hogy annak a hőleadása alacsonyabb legyen, mint amit a hűtő el tud vezetni. Itt ugyanakkor sokszor kihasználatlan teljesítményt hagynak a rendszerben, mert nagyon gyakori, hogy a kiválasztott GPU TDP limitje akár 10-15 wattal is alacsonyabb, mint amekkora fogyasztás még beleférne a hűtő szempontjából, de nem tudnak nagyobb hardvert választani a gépbe, mert a következő teljesítményszintet képviselő GPU már többet fogyaszt a megengedettnél. A Polaris termékcsalád lényegében ezt a problémát kezeli úgy, hogy az adott gyártó a kiválasztott termék fogyasztását hozzáigazíthatja a hűtéshez.
A Polaris 11 esetében még érdekesség, hogy ez a lapka alkalmazza az iparág legvékonyabb tokozását, vagyis olyan notebookokba is beépíthető, ahova dedikált GPU-t eddig képtelenség volt rakni, pusztán a rendkívül vékony váz fizikai limitációi miatt.
A Radeon RX 480, 470 és 460 MXM 3.0b modul formájában gyakorlatilag már rendelhető, de utóbbiból elérhető csak maga a lapka is a nagyon vékony notebookokhoz. Az AMD állítólag hivatalos bejelentést nem fog tenni, mivel úgy tekintenek a VGA-kra, hogy ezek már megjelentek az asztali piacon, és lényegében most csak a formátum változott.