Az Intel legmodernebb notebookplatformjával egy-két hónapon belül számos új technológia kerülhet bevezetésre a hordozható számítógépek piacán. A szakemberek a Sonoma platform részét képező Alviso lapkakészlet kibővített lehetőségeire alapozva várják az asztali gépek piacán már jelen lévő új technológiák (SATA, PCI Express stb.) mobil rendszerekben történő széles körű elterjedését. Részint az Alvisónak köszönhetően lehetőség nyílik arra is, hogy a mobil számítógépeknek a 90-es évek eleje óta részét képező, mára elavultnak tekinthető PC-kártyákat felválthassa egy gyorsabb és kompaktabb technológia, az ExpressCard.
A múlt technológiája a jelen eszközeiben?
Az először 1990-ben megjelent PC-kártyákat általában a szabványokat megalkotó szövetség (Personal Computer Memory Card International Association) neve alapján legtöbben csak PCMCIA kártyáknak hívják, illetve ez a név utal a bővítőkártyák első generációjának egyetlen funkciójára is. Az első PC-kártyák azzal a céllal jöttek létre, hogy a hordozható számítógépek memóriáját könnyedén bővíthessék általuk a felhasználók, ezt a lehetőséget a szabvány 1991-ben megjelent 2.0-s változatával kibővítették egy I/O interfésszel, amelynek segítségével a fizikai kialakítást megőrizve először adódott rá alkalom, hogy a hordozható gépeket egységes funkcióbővítő platfrommal lássák el.
A később megjelent változatok mind megőrizték az eredeti formát, a csaknem tíz éve piacra került, 32 bites bus masteringet alkalmazó CardBus rendszerű PC-kártyák bemutatása óta azonban nem történt jelentős technológiai fejlesztés. A szabvány mindmáig stabilan őrzi piaci szerepét, gyakorlatilag egyetlen notebook sincs a piacon, amely ne tartalmazna PCMCIA bővítőhelyet. A technológia azonban időközben lehetővé tette számos, korábban csak a bővítőkártyák által hozzáférhető eszköz (modemek, hálózati kártyák stb) olcsó integrálását. Ez, illetve az USB 2.0 szabvány piaci megjelenése lassú halálra ítélte a régi bővítőkártyákat, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne találkoznánk hasonló megoldásokkal a hordozható számítógépeken.
Kövesd a narancssárga nyulat!
A PCMCIA szövetség tagjai által kidolgozott ExpressCard szabványt 2003-ban jelentették be, ám mostanáig kellett várni rá, hogy a korábbinál univerzálisabb, kompaktabb technológia megjelenhessen a piacon. Az új kártyatípus ugyanis alapvetően két interfésszel kapcsolódhat a rendszerhez; egyrészt a manapság elterjed USB 2.0 kapun keresztül, másrészt a mobil technológiában mindeddig csak elvétve alkalmazott PCI Express csatolóval. Ez utóbbi rendszer mielőbbi elterjedéséről gondoskodik az Alviso lapkakészlet, melyet már felkészítettek a PCI Express szabványú bővítőkártyák fogadására is.
Az ExpressCard szabványú bővítőkártyák tehát a korábbinál jelentősen gyorsabb kommunikációt tesznek lehetővé, így ideálissá válhatnak a jövőben megjelenő, illetve most is jelenlévő megnövekedett adatátviteli igények kiszolgálására. A szabvány megalkotói mindemellett alacsonyabb fogyasztású eszközöket ígérnek, ezzel a mobil technológiában szerepet játszó egyik legfontosabb kritériumnak is eleget tesznek. Az ExpressCard bővítőkártyák két méretben jelenhetnek meg a piacon; a két típus csak a szélességében különbözik egymástól, így a ExpressCard/34 34 mm szélességű, míg az ExpressCard/54 a jelenlegi PC-kártyákkal megegyezően 54 mm széles. Mindegyik bővítőmodul 5 mm vastag és 75 mm hosszú, többek között ennek köszönhetően az ExpressCard/34 rendszerű kártyák problémamentesen illeszthetők a szélesebb kártyatípushoz tervezett nyílásba.
Az ExpressCard kisebb méretéve és alacsonyabb fogyasztásával tehát hozzájárul ahhoz, hogy az újabb platformok energiatakarékosabb üzemével karöltve lehetővé váljon a gyártók számára a jelenleginél könnyebb hordozható rendszerek megépítése úgy, hogy a számítógépek általános műveletkezelési sebessége közben tovább nőhet.
