Az Intel a Cannon Lake nevű álmot, illetve pontosabban a lapka tényleges piaci startját gyakorlatilag elengedte. Ennek úgy tudjuk, hogy nem csak a gyártástechnológia az oka, mivel maga a fejlesztés is furcsa problémával küzd, ami miatt az egyetlen megvásárolható termékben nem is aktív az IGP. A friss hírek szerint, pusztán a gond teljes feltérképezése érdekében készít javított steppinget az Intel, de mire erre építhetnek tényleges processzort, addigra karnyújtásnyira kerül az Ice Lake kódnevű fejlesztés, így nem véletlen, hogy piaci szempontból az utóbbira koncentrál a cég.
Ezzel a lépéssel gyakorlatilag két generációt ugrik a beépített IGP, hiszen a fenti probléma miatt a Gen10-es fejlesztés kiesett, vagyis a mostani Gen9-es dizájn után a Gen11-es következik. A jó hír, hogy ez már működik, és van is egy konkrét terv a teljesítményre vonatkozóan, amit a partnerek nemrég meg is kaptak. A következő körben a tipikusan alkalmazott dizájn gyakorlatilag meg lesz duplázva a mostani fejlesztéshez viszonyítva. Ez konkrétan kétszer több feldolgozót jelent, ami papíron dupla teljesítményt is kínálna, de a gyakorlatban ez nem ennyire egyszerű, mivel az IGP-k tempóját a memória-sávszélesség is egészen komoly mértékben befolyásolja.
A jelenlegi tesztrendszer nagyjából 15-20%-kal gyorsabb az aktuális UHD Graphics 630-hoz viszonyítva, ami első hallásra nem tűnik soknak, elvégre a konkurens AMD, Raven Ridge lapkára épülő, Ryzen 5 2400G modelljében található Vega 11-es IGP a tesztünkben ennél sokkal tempósabban ment, de egyrészt itt számít, hogy a meghajtó még eléggé kezdetleges lehet, illetve az Intel olyan újításokat is tervez, mint a mozaikos optimalizálás, illetve a veszteségmentes tömörítés a különböző pufferekre. Ezekhez is szükséges egy olyan eszközillesztő, amivel egyáltalán működhetnek az újítások, és ezek pont gyógyírt jelentenének a memória-sávszélesség limitjeire. Az persze nagy kérdés, hogy milyen hatékonyság mellett, ehhez ismerni kellene az alkalmazott megoldásokat, de mivel az Intel eddig mindent erőből próbált megoldani, így bőven van hova fejlődniük, ergo még alapszintű technikákkal is elég sokat nyerhetnek magukhoz képest.
A minimális cél valószínűleg a dupla teljesítmény elérése az UHD Graphics 630-hoz mérten, amivel persze még mindig nem lennének ott, ahol a Ryzen 5 2400G IGP-je, de legalább látómezőbe kerülne az AMD, és erre már lehetne építeni.
A jelenlegi tervek szerint, a mobil piacra lennének speciális változatok, az asztali megoldáshoz mérten több feldolgozóval. Ez igazából nem akkora újdonság, erre van ugyanis az Iris sorozat, amit csak azért hanyagol mostanság az Intel, mert a 10 nm-es node-ra vonatkozó fejlesztések nagyon lemaradtak, így újdonságot itt sem tudnak bemutatni, a leggyorsabb Iris modell teljesítménye pedig szintén nem közelíti meg a mobil Raven Ridge-eket. Ami különbség lesz, hogy az Iris esetében új memóriáról beszél a cég a partnerek felé. Ezt ugyan nem konkretizálták eddig, de valószínűleg a komplexebb programokban amúgy is rendkívül gyér hatásfokú eDRAM el lesz dobva, a helyére pedig HBM2 kerül, méghozzá EMIB-bel bekötve. Utóbbit alkalmazza a cég a Kaby Lake-G termékcsaládon, tehát a jövőben kiterjeszthetik ezt több fejlesztésre is. A HBM2 egyébként a Kaby Lake-G-n kifejezetten jól működik, így az eDRAM-hoz viszonyítva nem csak dísznek fogható fel, hanem gyakorlatilag minden alkalmazásnál jelentős extra teljesítményt tud biztosítani.
