Az AMD megtartotta a beígért New Horizon prezentációt, amelyen belül kiderült pár fontos részlet a megjelenés előtt. A vállalat idén fokozatosan adagolta a részleteket a Zen architektúrára épülő processzoráról. Először augusztus közepén, majd egy hétre rá derültek ki fontos információk, amelyeket a linkelt két hír taglal, így az ezeket nem írjuk le újra.
A Summit Ridge kódnevű fejlesztésről tehát viszonylag sokat lehet tudni. Magának a lapkának nyolc processzormagja van, és magonként két szálat képes a rendszer futtatni. A processzor a Socket AM4-es foglalatba helyezhető, és lesz egy külön a csúcskategóriába szánt, X370-es vezérlőhíd is az A320 és a B350 mellé. Ezekre azonban nincs feltétlenül szükség, ugyanis a Summit Ridge tartalmaz integrált déli hidat, ami a rendkívül kisméretű PC-k összeállításánál kedvező opció lehet.
A sok ismert információn túllépve jöjjenek az újdonságok. Az AMD új csúcsprocesszorának márkaneve Ryzen. A vállalat elárulta, hogy az első körben piacra kerülő modellek alapórajele legalább 3,4 GHz lesz, de a turbó órajelről nem beszélt a cég. Az összesen 20 MB-nyi L2 és L3 gyorsítótár nem lehet meglepetés, hiszen magonként 512 kB az L2, míg az összevont L3 gyorsítótár 16 MB. Újdonság azonban a SenseMI technológia, amely igazából a gyűjtőneve öt darab Ryzen processzorban megjelenő szolgáltatásnak.
A Neural Net Prediction és Smart Prefetch szolgáltatásokat az AMD külön számolja, de valójában némileg egymáshoz kapcsolódnak. Minden processzor esetében fontos az elágazásbecslés és az előbetöltés megfelelő működése. Erre a cégek minden generációnál nagy hangsúlyt fektetnek, mivel rengeteg teljesítményt lehet nyerni.
[+]
A Zen processzormag pontos működését titkolja az AMD az említett szolgáltatásokra vonatkozóan, de az elmondásuk szerint minden magban lesz olyan egység, amely figyeli a futtatott szoftverek működését és az elágazásbecslésnél a begyűjtött adatokat figyelembe véve dönt. A valósághoz hozzátartozik, hogy manapság kezdenek trendivé válni ezek a neurális hálózaton alapuló, úgymond tanuló elágazásbecslők. Az Intel pár új magja, illetve az ultramobil piacra fejlesztett Samsung M1 is hasonló modellt használ.
A Zen mag a perceptron modellre épít, ami elviekben extrém hatékony, és egyelőre nincs okunk kételkedni abban, hogy ez a gyakorlatban ne jönne ki. Ilyen formában az AMD megoldása valóban előnyösebb lehet az eddig elérhető hardverek konstrukciójánál, de végeredményben inkább csak a marketingnél gondoltak rá, hogy ha már beépítettek egy újszerű és tényleg nagyon hatékony elágazásbecslőt, akkor az amúgy is népszerű témának számító neurális hálózatokkal összekapcsolhatnák, végtére is neurális hálózatról van szó, még ha egyszerűről is. Az Smart Prefetch is tulajdonképpen az említett részegységet próbálja kamatoztatni biztosítva, hogy a megfelelő adat a megfelelő időben ott legyen a gyorsítótárakban.
[+]
A Pure Power és a Precision Boost a másik két, részben összefüggő szolgáltatás. Előbbi tulajdonképpen a Carrizo APU-ban bemutatkozó, Bristol Ridge APU-ban kigyúrt AVFS alapos továbbfejlesztése, ami már a GPU-k piacát is megtámadta a Polaris lapkákkal. Ennek a célja a teljes lapka monitorozása számos szenzoron keresztül, hogy végül mindig az adott pillanathoz optimális órajel- és energiaprofilt tudja kiválasztani. Itt jön képbe a Precision Boost, amely 25 MHz-es léptékekben képes órajelet váltani. Finoman kapcsolódik ide az új XFR, azaz Extended Frequency Range szolgáltatás, amely gyakorlatilag egy automatikus tuning. A processzor rendelkezik majd ugyan garantált alap és turbó órajelekkel, de ha a hűtési rendszer lehetővé teszi, akkor az XFR megengedi ezek túllépését. Ez a felhasználók beavatkozása nélkül működik majd, szóval teljesen automatikus funkcióról van szó.
[+]
A teljesítmény tekintetében az AMD az első körben érkező Ryzen csúcsmodellt az Intel Core i7-6900K processzorhoz mérte. Utóbbin semmit sem állítottak, vagyis úgy működött, ahogy a dobozból kivéve működne mindenkinél, míg a Ryzen processzornak 3,4 GHz-re volt fixen beállítva az órajele, hogy a turbó és az XFR se növelje a teljesítményt. A Blender tesztben gyakorlatilag ugyanúgy teljesített a két CPU, míg a Handbrake tesztben az AMD Ryzen picit gyorsabb volt. Ehhez adalék még, hogy az Intel Core i7-6900K 140 wattos TDP osztályba van besorolva, míg az Ryzen 95 wattos lesz, tehát az energiahatékonyság tekintetében az AMD valamit nagyon eltalálhatott.
A vállalat elmondta, hogy a Ryzen a terveknek megfelelően fog megjelenni három hónapon belül, de sajnos a fentieknél több adatot nem árultak el, így például az árazást sem, amire sokan nagyon kíváncsiak lennének, látva az eddigi teljesítményt.
