Az AMD az explicit API-k bevezetése és mára mondhatni térhódítása mellett továbbra is nagyon fontosnak tartja, hogy a fejlesztők pontosan ismerhessék az egyes grafikus vezérlőiket, így a GCN architektúra fejlesztését folyamatosan dokumentálják. A Radeonok többségének alapját adó GCN (Southern Islands), GCN2 (Sea Islands) és GCN3/4 (Volcanic Islands/Polaris) verzióhoz már elérhető a dokumentáció, míg mától a Vega 10 alapját képző legújabb GNC5 (Vega) opcióhoz is publikusan hozzáférhetővé vált a teljes leírás egy 247 oldalas dokumentum formájában.

A korábbi GCN dizájnokhoz képest a Vega módosított kódolási sémát használ, van némi változás a mikrokódformátumokban, és a fejlesztéseket látva leginkább a grafikai lehetőségek kibővítésére fókuszál, de persze pár friss utasítással a szerverek is célkeresztbe kerültek.

A legfőbb változást a rapid packed math 20 új utasítása hozza, ami mellé a hardver természetesen megkapta az optimális működéshez szükséges kiegészítő operációkat is. Újításnak tekinthetők még a global és scratch memória olvasására és írására vonatkozó operációk, illetve a scratch load/store hozzáadása a skalár memóriához. Utóbbi kiegészült atomi utasításokkal is.

Érdekes fejlesztés, hogy a korábbi GCN architektúrákkal ellentétben a Vega esetében a multiprocesszorok már a teljes 64 kB-os helyi adatmegosztáshoz hozzáférhetnek. Korábban ez 32 kB-ra volt korlátozva, mert a beépített tároló másik fele egyéb feladatokra volt fenntartva, de mostantól megszűnik ez a limitáció.

További új utasítás a V_XAD_U32, amellyel az SHA256-os hash algoritmusokat lehet gyorsítani. Ezt az AMD elsődlegesen a szerverekbe fejlesztette, ahol a Vega így jelentős segítség lehet a nagy adatmennyiséggel dolgozó rendszerek GPU-val gyorsított adatmentésénél, ami tehermentesíti a CPU-t a munka jelentős része alól. Mindemellett a QSAD és az MQSAD utasításoknál mostantól multiprocesszoronként akár 512 darab 8 bites operáció is végrehajtható. Tulajdonképpen ez is a szerverpiacot célozza, főleg a videomegosztókat üzemeltető cégeket.