Az AMD még előző hónap közepén mutatta be a Radeon Vega Frontier Editiont, illetve itt többesszámot kell használni, mert később kiderült, hogy két verzió is érkezik. A vállalat a Computexen a startot június 27-ére ígérte, és ezt végül be is tartotta a cég, így végre a kiskereskedelmi szintre is eljutott az első, Vega architektúrára épülő GPU. Az új rendszerről az alábbi írásban be is számoltunk, illetve a Capsaicin & Cream előadáson is előkerült pár friss adat, amiből a legfontosabb a HBCC, vagyis a High-Bandwith Cache Controller gyakorlati működése.
Első körben a Radeon Vega Frontier Edition normál, azaz ventilátorral hűtött verziója lesz elérhető, méghozzá 999 dolláros ajánlott áron. Ez a korábban ígért 1199 dollárhoz képest egy jókora csökkenés, de úgy néz ki, hogy a korábban megadott árak csak az előrendelésekre vonatkoztak, így aki már ma akart ilyen VGA-t, annak magasabb áron lettek kiszállítva pusztán azért, mert időben előnyt élveztek ezek a megrendelések. Innentől kezdve azonban a 999 dolláros ár él, illetve a vízhűtéses modell esetében az 1499 dolláros, vagyis ott is le lett csípve kétszáz dollár. Ettől függetlenül, aki még az 1699 dolláros áron rendelt, annak meg fog érkezni a Radeon Vega Frontier Edition vízhűtéses verziója a harmadik negyedévre tervezett megjelenéskor, míg az új megrendelők esetében ez nem garantált.
A két darab Radeon Vega Frontier Edition modell paraméterei majdnem mindenhol megegyeznek, amit az alábbi táblázat részletez is:
Típus | Vega Frontier Edition (léghűtés) |
Vega Frontier Edition (vízhűtés) |
---|---|---|
GPU kódneve | Vega 10 |
|
Architektúra | GCN5 | GCN5 |
Maximális magórajel | 1600 MHz |
1600 MHz |
Shader részelemek száma | 4096 | 4096 |
Textúrázók száma | 256 | 256 |
Blending egységek száma | 64 | 64 |
Z/Stencil egységek száma | 256 | 256 |
Parancslisták száma |
64 | 64 |
Tesszellátorok száma | 4 | 4 |
Raszter órajelenkénti teljesítménye | 64 pixel | 64 pixel |
Háromszög-feldolgozás | 6,4 BTriangle/s |
6,4 BTriangle/s |
DMA motorok száma | 2 | 2 |
Pixel kitöltési sebesség | 102,4 GPixel/s | 102,4 GPixel/s |
Texel kitöltési sebesség | 409,6 GTexel/s | 409,6 GTexel/s |
Elméleti számítási teljesítmény (FP16) | 26,2 TFLOPS |
26,2 TFLOPS |
Elméleti számítási teljesítmény (FP32) | 13,1 TFLOPS | 13,1 TFLOPS |
Elméleti számítási teljesítmény (FP64) | 0,819 TFLOPS | 0,819 TFLOPS |
Effektív memória-órajel | 1890 MHz |
1890 MHz |
Memória típusa | HBM2 |
HBM2 |
Memóriabusz | 2048 bit |
2048 bit |
Memória-sávszélesség | 483 GB/s |
483 GB/s |
HBC kapacitása |
16 GB |
16 GB |
TrueAudio Next támogatás | van | van |
FreeSync (2) támogatás | van | van |
CrossFire XDMA támogatás | van (4 kártya) | van (4 kártya) |
Támogatott API-k | DirectX 12, OpenGL 4.5, Vulkan, OpenCL 2.0, Mantle | |
Maximális TDP keret | 300 W |
375 W |
PCI Express tápcsatlakozók | 8+8 tűs | 8+8 tűs |
PCI Express csatoló |
x16-os PCI Express 3.0 | x16-os PCI Express 3.0 |
A táblázatból látható, hogy igazából a két modell között csak a maximális TDP keret a különbség, ugyanis a vízhűtéses modell esetében 75 wattal ki van tolva az eredeti érték. Ez azért lényeges, mert a termékek PowerTune karakterisztikája eltérő, de fix órajelet erre vonatkozóan nem lehet megadni. Az AMD inkább egy tipikus paramétert ad meg, ami a léghűtéses verzió mellett 1382 MHz lesz, de ez az érték alkalmazásonként eltérhet. Az viszont biztos, hogy a vízhűtéses verziónál a tipikus magórajel mindig nagyobb lesz a most megjelent normál változatnál. Ez tulajdonképpen az AMD-nek a turbó megoldása, és a működésének specifikus jellemzői miatt az alapórajelet nem lehet általánosan meghatározni.
A másik érdekes képesség, hogy a PCI Express tápcsatlakozók szempontjából két 8 tűs konnektor bekötése az ajánlott, ugyanakkor a kártyák működnek akkor is, ha csak egy 6 tűs konnektor csatlakozik, vagy bármilyen konfiguráció az említett két véglet között. Ugyanakkor a csatlakoztatott tápellátás függvényében az adott VGA az eredetileg beállított maximális TDP keretet arra a szintre fojtja, amennyit a tápellátás megenged, és ezzel természetesen csökken a teljesítmény is. Viszont ez egyfajta kiterjesztett lehetőség a paraméterezhetőség előtt, tehát ha valaki azt akarja, hogy ne fogyasszon a termék 150 wattnál többet, akkor ezt csupán egy 6 tűs konnektor bekötésével meg lehet oldani és a hardver automatikusan reagálni fog erre a felhasználói igényre. Ezzel a módszerrel a konstrukció egyszerre van maximális teljesítményre és energiahatékonyságra tervezve. További szoftveres konfigurálást kínál a Radeon vezérlőpult, ahol jóval finomabb lépcsőkben is állítható a teljesítményfelvétel. Végeredményben egy jó 200 wattos fogyasztási tartományon belül bármit meg lehet szabni. Ez alapos kiterjesztése a korábban is elérhető PowerTune Limit szolgáltatásnak, amely legtöbbször nem tudott 50-60 wattnál nagyobb tartománnyal elbánni, de a Vega dizájnja jóval fejlettebb, így mostantól nem akadály a teljesítmény széles spektrumon való menedzselhetősége sem.
A multimédiás blokk is megújult. A legújabb UVD nyolc HD, vagy egy 4K-s 60 Hz-es HEVC videó dekódolását tudja biztosítani, míg a VCE 240 Hz-es Full HD vagy 60 Hz-es 4K-s videó kódolásával bánik el. Ezek mellett hatalmas újítás, hogy ezek a fixfunkciós egységek is kaptak QoS támogatást, így virtualizálhatóvá váltak.
A Vega legfontosabb képessége egyébként továbbra is a HBCC, vagyis High-Bandwith Cache Controller. Ez tulajdonképpen a GPU-k röpke másfél évtizedes történelmében elsőként teszi lehetővé a virtuális memória teljes értékű támogatását. Bár magát a virtuális címzést a mai modern GPU-k is kezelik, hiszen minden architektúra kialakított egy meghajtó mögött ügyködő rendszert a nem túl hatékony szegmentált fizikai címzés helyettesítésére. Ezáltal a shaderek 64 bites flat címtartományt kezelnek, amit a cégek 49 bitre limitálnak, vagyis a címezhető tartomány ilyen formában 512 TB. Ez azonban addig nem sokat ér, amíg a menedzselés szoftveres oldalról van biztosítva, illetve maga a rendszer nem terjeszthető ki több memóriatechnológia, illetve a host processzor laptáblájának kezelésére.
Az AMD tulajdonképpen ezt a problémát oldja meg a Vega architektúrával, ami számos előnyt kínál a cégnek. Egyrészt a menedzselés hardveressé válik (a Vega esetében a firmware rásegítésével), vagyis innentől kezdve nem szükséges a meghajtó vagy a program oldalán menedzselni a fedélzeti tárat, amivel a szoftveres menedzsmentek rossz hatásfoka teljesen kiüthető. Másrészt az új vezérlő nem csak a fedélzeti tárat képes direkten elérni, hanem lényegében a rendszermemóriát, a helyi vagy hálózati adattárolókat, illetve tulajdonképpen bármilyen nem felejtő memóriát. Utóbbi azért lényeges, mert a Vega architektúra így nem csak blokkszintű, hanem bájtszintű elérésre is képes, tehát az GPU mellé direkten bekötött SSD kezelése ennek a rendszernek gyerekjáték. Harmadrészt a Vega direkten eléri az x86/AMD64-es processzorok címtartományát. Mindemellett a HBCC natívan kezeli az SRIOV-t, és mindenhez direkten hozzáfér, ami támogatja az RDMA-t. Utóbbi képességek mondjuk a félprofesszionális Frontier Edition modellek esetében nem annyira fontosak, de a szerverek esetében a Vega 10 GPU-k direkten látni fogják a klasztereket.
A szoftveres támogatás szempontjából a Frontier Edition nagyon speciális lesz. A hardverhez való ROCm csomag még a héten kész lesz, míg a Radeon Pro Software megfelelő verziója az alábbi oldalon érhető el. Ez tartalmaz egy kapcsolót is, amivel a professzionális módról úgynevezett Gaming Mode-ra lehet váltani. Ez egyelőre a játékfejlesztők munkáját segíti, valós játékra még nem igazán használható, mivel a profilok jó része hiányzik. Ugyanakkor augusztusban ez is frissül, amikor a normál Radeon Software meghajtó is befut. A Gaming Mode egyébként tulajdonképpen egy olyan beállítás a Radeon Pro Software eszközillesztőben, amely ezt a csomagot olyan működési módra kényszeríti, amilyet a normál Radeon Software biztosít. Ezáltal a fejlesztőknek a teszteléshez elég csak átkapcsolni a szoftvert és nem kell a meghajtók cseréjével foglalkozni.