4K: Egérmozi vagy nagyítás?

A felbontás növelésének van egy nagy hátránya: adott képátló mellett a felbontás, így a pixelsűrűség növelése nem mást von maga után, mint azt, hogy a megjelenített grafikus elemek (betűk, ikonok stb.) egyre kisebbek, olvashatatlanabbak lesznek. Persze erre van megoldás, amit skálázásnak hívnak, és ma már minden valamire való operációs rendszer tudja ezt jobb, esetleg rosszabb kivitelben. Előbbi csoportba tartozik például az iOS, a MacOS (ha csak a felskálázás technikáját nézzük) és az Android, utóbbiba pedig a Windows operációs rendszerek, pedig a Microsoft többször ígérgette, hogy megoldja a skálázással kapcsolatos gondokat a Windows 8.1 érkezésével. Ezzel a témával futólag foglalkoztunk már egy-két blogban, de a 4K-s monitorok tesztje kapcsán újból és újból felmerül majd a probléma, amire egyelőre nincs megoldás. De lássuk, mivel állunk szemben valójában!

Jól megfigyelhető trend a kijelzők pixelsűrűségének, azaz egységi képfelületre eső képpontjainak növekedése, ami a tabletek, okostelefonok és retinás Macek után a PC-s köztudatba is kezd begyűrűzni, köszönhetően a 4K lassú, de érezhetően folyamatos nyomulásának. Az Apple és a Google más utakon ugyan, de viszonylag jól reagált ezekre a trendekre, noha nem igazán volt választásuk, az érintőkijelzős érában az apró, ujjal megnyomhatatlan kijelzőelemek egyenes utat jelentettek volna a szakadékhoz – illetve egy Retina kijelzős MacBooknál érintőkijelző nélkül is ez lett volna a helyzet.

DPI beállítás Windows 8.1 alatt [+]

Most nem mennénk bele a grafikai elemek felépítésének és megjelenítési módjainak mélylélektanába, inkább a probléma szemléltetésére szorítkoznánk, hogy ne érje meglepetés azokat, akik esetleg már most 4K-s monitoron vagy egy nagy felbontású kijelzővel rendelkező, de kis képátlójú notebook vásárláson törik a fejüket. A Microsoft ugyanis nagyon fogadkozott, hogy a 8.1-nél megoldja a skálázást a nagyfelbontású monitorok esetében, de a helyzet nem ennyire egyszerű, és ezen kívül számos program van, ami nincs felkészítve a nagy DPI-s megjelenítésre. De nézzük a kiindulási pontot:

Windows 8.1 asztal 3480x2160 felbontás 100%-os, 150%-os és 200%-os DPI nagyítás mellett [+]

Az asztal elemeit megvizsgálva akár elismerően csettinthetnénk, hogy "Ez igen!", ám jobban megnézve a helyzetet nincs okunk örömre. Ha 100%-os nagyításban nézzük a fenti képeket, akkor jól látható, hogy értelemszerűen a régi/régebbi programok kis felbontású ikonjai egyáltalán nem lesznek szépek ekkora nagyítás mellett, ami érthető, de mégis zavaró. Nem csak az élek lépcsőzetessége az egyetlen probléma, hanem homályosabbak is. De itt van alant egy másik problémás eset:

200%-os DPI nagyítással: Szépnek tűnik? Eredeti méretben pedig egyáltalán nem az. Katt a nagyításért! [+]

Ezen még könnyedén túl lehet lépni, de sokkal zavaróbb jelenség, hogy az asztalon megjeleníthető Modern felület elemeire (oldalsávok, óra stb) az asztalon elvégzett beállítások nincsenek hatással, tehát nagyítástól függően a méretük változatlan marad. A rendszer ugyanis a modern felület méretének változtatására egy külön beállítópanelt tart fenn, ami a Modern felületen érhető csak el.

A Modern felület elemeinek méretének tesztre szabására három opció kínálkozik [+]

A beállítások nem túl bő választékának hatását az alábbi képek szemléltetik (nagyság szerint növekvő sorrendben):

[+]

Egy percig sem állítjuk, hogy rossz a Modern és a hagyományos asztal külön-külön állítható méretezése, sőt, szükség van rá, de emiatt ránézésre nem lesz összhangban a két felület, és ami jól néz ki az egyiken, az nem biztos, hogy a másikon is jól mutat, főleg nem egyszerre amikor a hagyományos asztalon előhívjuk az oldalsávot. Mindez nem olyan vészes, vannak ennél sokkal súlyosabb hibák, melyek jellemzően az asztalon futó programokat érintik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!