Általános tudnivalók
Nagyon gyakran kapunk kérdéseket lelkes "újoncoktól", hogy hallottak már a túlhajtásról, jópofának tűnik, szeretnék kipróbálni, de nem merik, nem tudják hol kezdjék. Most összegyűjtöttünk néhány alapvető tudnivalót és módszert, amivel a tuninggal csak most ismerkedőknek szeretnénk segíteni. Veterán olvasóinknak és tuningosoknak ennek megfelelően a cikk nem okoz majd túlzott meglepetést...
Elöljáróban annyit megjegyzünk, hogy csupán önmagáért nem érdemes tuninggal foglalkozni. Ha nem lassú a géped, nem érdemes piszkálni. Két okból lehet nekiállni: költségtakarékossági célzattal, illetve megszállottságból. Olykor kemény pénzeket lehet spórolni jó hardverválasztással és megfelelő beállításokkal, de jól jöhet akkor is, ha csak pár hónappal szeretnénk kitolni régi hardverünk elévülési határát.
Annyi biztos, hogy sok mindent meg lehet tanulni a géppel kapcsolatban, ha az ember eljátszadozik a túlhajtással. Rá lehet érezni, hogy hol kell "belerúgni" a rendszerbe, ha az éppen problémázik. Néha hibaelhárításként is jól jön egy-két bevett tuningfogás, azonban legtöbbször a teljesítménynövelésen van a hangsúly.
A vagány mellett kérjük vigyázni!
Legelőször is szeretnénk leszögezni, hogy a túlhajtás, tuningolás, overclocking, nevezzük bárminek, veszélyes üzem. Leginkább a hardverre és a gépen tárolt adatokra nézve, de akár a felhasználóra is (áramütés, gutaütés, még nagyobb ütés attól, akinek a gépét tönkretettük, ilyesmi). Mindent csakis és kizárólag a saját felelősségedre csinálsz, nem vállalunk, nem vállalhatunk felelősséget semmilyen kár bekövetkeztéért, ami számítástechnikai berendezések nem előírás szerinti működtetéséből okozol. Attól, hogy nekünk vagy bárki másnak bevált, még nem biztos, hogy neked is működni fog. Sorry, ez van. Ha valamiben nem vagy biztos, egy csöppnyi kételyed van, inkább kérdezz! Vonj be szakértőt - lehetőleg ne olyat, aki "hallott már róla", hanem esetleg huzamosabb ideje fut egy felpiszkált gépe. Egyszerűbb és olcsóbb is, mert szétégett dolgokra ugrik a garancia is. Legyen némi PC-s alapismereted, hardver és szoftver terén is, és nem árt az sem, ha valamennyi technikai érzékkel rendelkezel (csavarhúzó kezelése). Nem lehet mást mondani: ésszel!
Ennyi ijesztgetés után vágjunk bele, megfontolt és ésszerű munka esetén nem szabad, hogy baj történjen.
A vas
A tuningot leginkább behatároló tényező a hardverünk. Egyszerűen képesnek kell lennie arra, amit szeretnénk vele csinálni. Ez legtöbb esetben azt jelenti, hogy támogatnia kell bizonyos szintű manuális konfigurálást, mert ha mindent automatikusan beállít, akkor nem tudunk beleszólni, ergo no tuning (vagy legalábbis körülményesebb eljárást igényel). Bizonyos dolgoknál (RAM, proci) ez nem kérdés, ott korábban sem volt mit fizikailag állítani, egy alaplapon viszont annál inkább. Régebben jumperekkel és DIP kapcsolókkal lehetett manuálisan állítani dolgokat, például a buszsebességet. Ma már a legtöbb funkciót a BIOS-ból lehet állítani (ha még nem találkoztál a BIOS-szal, akkor keress egy hozzáértő havert és csak némi ismerkedés után állj neki a gépet piszkálni).
Egy funkció jellemzően hardveres maradt: a BIOS nullázó/törlő/kisűtő jumper, bár vannak olyan elfajzott lapok, ahol egyszerűen lehagyták ezt. Nem árt megismerni a helyét, előbb-utóbb a kísérletezés során biztos beáll majd olyan állapot, hogy a rendszer sehogy sem áll fel, ilyenkor kell kisütni a BIOS-t. Ekkor visszaáll alapértékekre, lehet ismét gyakorlatozni. Fontos megemlíteni, hogy Award BIOS-szal szerelt alaplapoknál a BIOS kisütése előtt van még egy lehetőség, amit érdemes kipróbálni: a gép indításakor azonnal elkezdeni nyomogatni-nyomva tartani az Insert gombot, ha nem nagy a zűr, akkor a gép alapértékekkel elindul, de a BIOS-ban nem ír át semmit. Ilyenkor beléphetünk a BIOS-ba és visszacsinálhatjuk előző lépésünket, ami sejthetően a nem indulás oka. Utána el kell menteni a BIOS beállításait, és lehet haladni tovább. Előnye, hogy nem kell újra nulláról bekonfigolni a BIOS-t minden mellényúlás után, azonban nem mindig működik. Ha két-három próbálkozás után sem akar indulni a gép, akkor marad a BIOS kisütése.
A technológia határa
Ha már tudjuk, hogy "tuningképes" a hardverünk, akkor lehet megnézni, hogy mik az egyes komponensek technológiai határai (ez egyébként az alkatrészválasztásnál is fontos szempont, kiváltképp a szorzózáras prociknál). Nem lehet mindent az égig hajtani. A technológia határa egyáltalán nincs összefüggésben azzal, hogy adott esetben mit lehet beállítani egy cuccnál, pl. hiába lehet beállítani 200 MHz-es buszsebességet egy alaplapnak, ha 140 felett meg se nyekken. Ennek a lapnak 140-nél van a technológiai korlátja.
A technológiai korlát nagyon tág fogalom, lehet értelmezni rendszerekre vagy akár a legmütyürebb alkatrészre is. Azaz ugyanazzal a chipsettel lehet két teljesen más karakterű és "végsebességű" alaplapot is építeni, ha a chipset szemszögéből nézzük a dolgot. Ebben az esetben a legjobb, leggyorsabb alaplap hajtja legközelebb a technológiai korlátjához a chipsetet. Viszont azt is szem előtt kell tartani, hogy nem lehet teljesen egyforma tulajdonságú alkatrészeket gyártani, tehát a technológiai korlátot csupán nagy vonalakban, statisztikai jelleggel lehet megadni, lesznek példányok, amik közel sem tudják megütni ezt a szintet, egyesek pedig túl is szárnyalják. Tehát attól, hogy a havernek sikerült x-et kihozni egy alkatrészből, még nem jelenti azt, hogy neked is tuti meglesz, hiába veszel teljesen ugyanolyat. Okos választással azonban minimálisra lehet csökkenteni a mellényúlás veszélyét.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
