Tesoro Gram MX One

Múltkori Tesoro tesztünk alkalmával vegyes érzések születtek bennünk, és mivel most is szerepelt slim profilos gombokkal szerelt példány a felhozatalban, előre felkészítettük magunkat egy leheletnyi csalódásra – mint utóbb kiderült, fölöslegesen.

Tesztünk résztvevői egymáson pihennek [+]

Összesen négy mechanikus klaviatúra érkezett szerkesztőségünkbe: a Gram MX One kék és barna Cherry MX kapcsolós változata, illetve egy fekete és egy fehér burkolatú, slim profilos Gram MX Spectrum TKL a gyártó saját, Agile Slim kapcsolóinak piros változatával.

A doboz, illetve annak puritán tartalma – csak a gombkiszedő csipeszt hiányoltuk kissé [+]

A termékek ismertetését a nagyobbik testvérpárral, a teljes értékű Gram MX One-okkal kezdjük, melyek fekete és fehér festéssel egyaránt elérhetők – nálunk a sötét oldal élharcosai jártak. Mivel alsó-közép árszegmensben lévő modellekről van szó, nem halmoznak el kiegészítőkkel minket: az 1,8 méter hosszúságú, lecsatlakoztatható (harisnyás) mini USB kábelen és egy információs füzetecskén kívül nem találtunk mást a karton belsejében. Igazából ez teljesen érthető és nincs vele problémánk, bár ha mást nem, legalább egy kupakszedő csipeszt azért örömmel fogadtunk volna a csomag részeként. A két, numerikus paddal rendelkező MX One variáns kizárólag a kapcsolók fajtájában különbözik egymástól.

Letisztult, sallangoktól mentes kontúrok [+]

A külsőt végigpásztázva egy teljesen sztenderd, sallangoktól és vad formáktól mentes, 105 (lebegő) gombos billentyűzet képe bontakozik ki előttünk. A fekete fémburkolatot viselő, 1,2 kilogrammot nyomó eszköz 445 mm széles, 139 mm magas és 32 mm mély, és a korábbi Spectrum modelleknél is használt, már bevált vázra építkezik. A kettős fröccsöntéssel készült PBT kupakok OEM profilban várják az első használatot, és az egyszínű, kék háttérvilágításból másodlagos felirataik is részesülnek, bár a LED-ek helyzetéből adódóan egy picivel halványabban.

A kupakok kicsit közelebbről [+]

Kikapcsolt fényáradat fennálltakor egész jól olvashatók a kupaktetőkön a karakterek, nem olvadnak annyira egybe a műanyag színével, mint például a belépőszintű Natec Genesis Thor 300-on. Mivel a billentyűk nem süllyednek a keretbe, jelen van némi bevilágítás (light bleed), de egyáltalán nem zavaró, és legalább a diódák fényei egyenletesek, nem tapasztaltunk vibrálást.

A leválasztható kábelt fogadó mini USB foglalat [+]

Sokan bizonyosan tapsviharral köszöntik a tényt, hogy teljes magyar betűkészletet kapunk (többféle kiosztással is megvásárolható modellről van szó), és bár dedikált multimédia vezérlők, illetve extra funkciógombok nincsenek, a plusz képességeket elérhetjük az Fn gombkombinációkkal. Adalék a történethez, hogy meghajtóprogramot sem kell telepítenünk, hiszen az MX One plug and play alapon működik, még makrózás idején is, a beállított dolgok a 32 bites ARM Cortex mikrovezérlő közvetítésével az 512 kB belső memóriában kerülnek mentésre.

Képeinken jól látható az OEM profil és a lebegőgombos felépítés [+]

A 6-key rollover/N-key rollover megléte természetesen magától értetődő a szegmensben, ahogy az 1000 Hz-es USB kapcsolat jelenlétét sem emelnénk ki külön. Hogy mi értelme 6KRO-s módot inicializálni az NKRO-val szemben? Az USB HID report- és boot protokollja miatt, melyről korábbi cikkünk alkalmával már értekeztünk röviden.

A LED-del megtűzdelt Cherry MX Brown és Blue kapcsolók [+]

A kapcsolók választásunktól függően eredeti Cherry MX Blue-k vagy Cherry MX Brownok lehetnek. Míg az előbbi kifejezetten taktilis, hangosan kattogós fajta, addig az utóbbi, bár szintén taktilis, de jóval halkabb; mintegy átmenetet képez az MX Blue és a lineárisan járó MX Red között.

A nem túl izgalmas hátsó fertály; egy kábelcsatornának azért örültünk volna [+]

A klaviatúra alján a nyugalom szigete honol, hiszen a magasságot szabályozó, kihajtható lábakon, a gumiból készült csúszásgátló talpakon, valamint a típusnevet hirdető matricán kívül semmi sem igyekszik elvonni figyelmünket a panorámáról, ellenben a kábelvezető csatorna hiánya felett némi értetlenkedéssel állunk meg. Persze az hasznos, hogy a vezetéket leválaszthatjuk a könnyebb szállítás érdekében, de mi van a használati idő túlnyomó részével, amikor a periféria az asztalunk lapján nyugszik? Egyszerűbben szólva örültünk volna, ha gondolnak a munkaállomásunk környékén elharapózásra hajlamos vezetékdzsungelre is. Szerencsére komoly kompromisszumokra azért nem vagyunk rákényszerítve, mert ezen kívül nem igazán tudtunk rosszat mondani írásunk tárgyáról.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!