Strong SRT 55UF8733: a gyártó első QLED tévéje

Kipróbáltuk és leteszteltük a 4K felbontású, kvantumpontos, Google TV rendszert használó televízióját.

Okostévé

A készülékből sem hiányoznak az okos funkciók, és konkrétan az Android 11-re épülő Google TV smart platformot használja. A rendszer stabilitása megfelelő, hiszen fagyásba vagy automatikus újraindulásba nem futottunk bele. Ugyanakkor a sebessége nem tökéletes, hiszen hajlamos időnként durván belassulni, és az is előfordul, hogy a vezérlőeszközökkel kiadott parancsokra csak hosszú másodpercek elteltével reagál, ami elég bosszantó tud lenni. A grafikus kezelőfelület a nagyméretű, színes ikonok miatt látványos, ám picit átláthatatlan, és nem túl felhasználóbarát, hiszen előfordulhat, hogy az embernek sokat kell lapoznia, scrolloznia, míg megleli a kívánt applikációt vagy tartalmat.

[+]

A mellékelt távirányító korrekt darab: a funkciógombokat nem spórolták le róla, és a fogása is kényelmes, nem csúszkál ki az ember kezéből. A tévé képes együttműködni USB-n vagy Bluetooth-on keresztül csatlakoztatott perifériákkal, a távvezérlő pedig egy ingyenesen letölthető app révén akár mobil eszközzel is kiváltható. A Google Assistant támogatásnak köszönhetően elvileg működik a hangalapú vezérlés és keresés is, azonban ezt hiába próbáltuk, csak a forgó ikonig, azaz a "homokórázásig" jutottunk.


[+]

A Google TV egyik nagy erőssége az óriási alkalmazáskínálat, hiszen e platform több mint tízezer alkalmazás telepítését és futtatását teszi lehetővé. Ezek között megtalálhatóak a hírekkel, gasztronómiával, ruházkodással, sporttal, kultúrával kapcsolatos appok épp úgy, mint a manapság rendkívül népszerű, megkerülhetetlennek számító online streaming szoftverek, mint például az Amazon Prime Video, a Neflix, a YouTube, a Dumaszínház, az RTL Plusz vagy a Skyshow Time. Természetesen a játékok is elérhetőek, azonban a hardver (MediaTek MT7632 SoC, 2 GB RAM, Mali-G52 GPU) annyira gyenge, hogy még az egyszerű grafikájú programok is döcögnek. Természetesen a böngésző is van, így van mód az internetes oldalak felkeresésére is.

[+]

A televízióból nem hiányzik az előzetesen telepített, frappánsan Media Player névre keresztelt médialejátszó alkalmazás sem. Ez egy meglehetősen alapszintű, csúnyácska program, ám ha valaki ennél többre vágyik, akkor gyorsan letölthet egy nagyobb tudású alternatívát, például a Plexet vagy a KODI-t. A "gyári" szoftver a képek esetében a GIF, animgif, PNG, BMP és JPG típusú állományok megjelenítésére ad módot. Diavetítés indítható, viszont a fotókkal kapcsolatos részletes információkat tartalmazó, úgynevezett EXIF adatokat nem lehet a képernyőre varázsolni. Audiotartalmak közül az MP3 mellett a WMA, FLAC és WAV formátumok megszólaltatása jöhet szóba. Az ID3 tagekkel boldogul a szoftver, azonban a fájlokba metaadatként kódolt dalszövegek nem jeleníthetőek meg.

[+]

Videós tesztcsomagunk átpörgetése során arra jutottunk, hogy a DivX, XviD, 10 bites fájlok lejátszását a szoftver megtagadta. A QuickTime anyagok zajosak, a Killa_sample pedig iszonyatosan akad. A térhatású formátumok közül az EAC3 és a Dolby 5.1 fájlokon kívül az összes két vállra fektette, úgyhogy ebben a versenyszámban nem teljesített túl jól. A külső feliratok megjelenítése biztosított, az ékezetes karakterek sem okoznak neki problémát, és mivel a betűk körül vékony fekete keret jelenik meg, ezért a szöveg mindig jól olvasható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés