Miért jó egy notebook?
A Notebook eladási statisztikák az utóbbi években látványos javulást mutattak. Egyre több cég vásárol alkalmazottainak noteszgépet, mert ezzel növelhető a munka hatékonysága. Nézzük, mik is azok az előnyök, amelyek vonzóvá teszik ezeket a termékeket.
Elsősorban a mobilitás. A forgalmazók szerint bárhol használhatóak a noteszek, persze ezt azért fenntartással kell kezelni. Helyette érdemesebb inkább azt mondani, hogy irodában, otthon, utazás közben használható, azaz olyan helyen, ahol viszonylag kevés behatásnak tesszük ki. Nem érdemes például strandra cipelni őket, mert a homok tönkreteheti, nem beszélve a napról, amely "kis füstöt csalhat ki a készülékből".
Noteszekkel dolgozni több szempontból is kényelmes, hiszen gyakorlatilag bárhol használhatóak. Konferenciákon, bemutatókon, előadásokon szinte már kötelező kellék, de még egy családi nyaraláson is hasznos lehet, például digitális kamerával készített képeket vagy videót másolhatunk a kamera memóriájából a notesz vincseszterére.
Amikor az ember befejezi a munkát, egyszerűen lecsukja a gép fedelét, majd amikor ismét robotolni "szeretne", onnét folytathatja, ahol abbahagyta, köszönhetően a hibernálási funkciónak. Indításkor minden program visszaáll a leállítás előtti állapotba. Hibernáláskor a számítógép a memória teljes tartalmát és a processzor állapotát elmenti a háttértárra, majd indításkor ebből állítja vissza a rendszert. A vincseszteren az elmentett információ fájlban vagy külön partíción helyezkedhet el. Az utóbbi megoldás jobb, mert ekkor a BIOS-nak rögzített címről kell dolgoznia és operációs rendszertől függetlenül tudja kezelni az adatokat. Hátránya, hogy a vincseszteren lévő szabad terület mérete memóriányival csökken.
Egy másik fontos szempont a megbízhatóság. Általában a noteszeket (akárcsak a komplett asztali PC-ket) előre telepített szoftverrel szállítják, nem kell tehát bajlódnunk az operációs rendszer feltelepítésével, konfigurálásával az esetleges hibák javítgatásával, nem szükséges drivereket keresgélni stb. Felesleges azon izgulni, hogy a számítógép egyes részegységei egymással esetleg inkompatibilisek lesznek, hiszen itt mindent jó előre leteszteltek. A hordozható számítógépek kompaktságából származó hátránya a rosszabb bővíthetőség. Nehezebb hozzáférni az alkatrészekhez (és nem is tanácsos), és nem is olyan egyszerű beszerezni őket.
Az asztali PC és a noteszgépek teljesítménye durva közelítéssel azonosnak mondható. Van azonban egy terület, ahol még a durva közelítés sem állja meg a helyét. A grafikus teljesítményt vizsgálva már szemet szúró a különbség, hordozható gépeket a kevés hely miatt integrált alaplapi videovezérlőkkel látják el, ezeket általában 16 MB-nál kevesebb memóriával szerelik, valamint jelentős architektúrális butításon mennek keresztül asztali megfelelőikhez képest, így összességében nem elegendőek komolyabb 3D-s alkalmazások (pl. játékok) futtatásához. Az Intel mobil processzorainak órajele kicsit lemaradt az asztali PC-től, hiszen a Pentium 4 1,8 GHz környékén jár, míg a nemrég megjelent 0,13 mikronos technológiával készülő Tualatin magos Pentium III (Pentium III legfrissebb generációja) mobil verziójának induló órajele 1,13 GHz (a lemaradás oka, tehát, hogy nincs mobil Pentium 4). AMD fronton kisebb a különbség a két szegmens között, az Athlon processzorok jelenlegi legmagasabb órajelű változata 1,4 GHz-en muzsikál, míg az augusztus elején megjelenő mobil Athlon órajele 1,2 GHz lesz.
Meddig használható az akkumulátor?
A noteszek egyik fontos paramétere az átlagos üzemidő. A mai modern noteszek akkumulátorról egy feltöltéssel általában 2-3 esetleg 4 órát üzemeltethetőek, persze ez erősen függ attól, milyen és mennyi program fut rajtuk. A gyártók az átlagos üzemidőt különböző technikákkal próbálják növelni, ennek egyik módja az alacsony fogyasztású alkatrészek és a nagyobb kapacitású akkumulátor beépítése.
Az Intel mobil processzorok SpeedStep- és az ehhez hasonló AMD mobil processzorok PowerNow!- technológiája is az üzemidő növelését szolgálja. A processzorok fogyasztása az órajel és a feszültség állításával nagymértékben befolyásolható. Az Intel SpeedStep technológia két processzor-működési módot ismer, ha a készülék akkumulátorról megy, akkor visszakapcsol telepkímélő üzemmódba (alacsony feszültség-órajel), ha tápról használjuk, akkor maximális teljesítményen dolgozik. A kapcsolás automatikus, de manuálisan is elvégezhető, az Intel SpeedStep Technology Applet nevű programmal. A SpeedStep technológiának egyik hasznos összetevője a Quickstart, amely a futtatott program erőforrásigényétől függően változtatja a processzor órajelét és feszültségét. A BIOS-nak és az operációs rendszernek is nagy szerepe van a fogyasztás csökkentésében. A felhasználói aktivitástól függően a rendszer automatikusan szabályozza a notesz aktivitását, például a monitor kikapcsolásával, a vincseszter leállításával, vagy a gép elaltatásával. Suspend módba kapcsoláskor a gép szinte tökéletesen leáll, a memória tartalma azonban megmarad, ébredéskor minden visszaáll az eredeti állapotba.
A tesztről...
A notebook vásárlást egyre inkább esztétikai és kényelmi szempontok határozzák meg, például a tűéles képernyő, a megfelelő kialakítású billentyűzet és kurzorvezérlő eszköz. Mivel a noteszek mobil eszközök, ezért fontos a kis méret és a súly, persze szükséges a megfelelő számú csatlakozó és periféria is. A két szempont sajnos egymásnak ellentétes feltételt támaszt, ezért meg kell találni a kompromisszumot.
Írásainkban megpróbáltunk kellő hangsúlyt fektetni a notebook használhatóságára, természetesen ezek nagyrészt szubjektív vélemények, azonban nem hanyagoljuk el a teljesítmény adatokat sem. A SiSoft Sandra 2000 tesztprogram méri a lebegő és fixpontos műveletek sebességét 1000 művelet per másodperces egységben (MIPS és MFLOPS), az MMX és SSE utasításkészletek kihasználását és a memória-átvitelt. A kapott eredmények a processzor - alaplapi chipkészlet párosra jellemzőek. Megfigyelhető például, hogy azonos alaplapi lapkakészlettel, de eltérő órajelű processzorral mért lebegőpontos eredmények között az órajelnyi többletet tudtuk kimérni. A 3DMark2000-rel a grafikus teljesítményt vizsgáltuk. A legtöbb notesz nem alkalmas 3D-s játékra, viszonyításképpen érdemes megemlíteni, hogy az 1500 pont alatt teljesítő notebookok Quake III Arena alatt kis felbontásban is szaggatott képet produkálnak. A CD és DVD olvasót a CD és DVDSpeed99 programokkal zaklattuk. Az üzemidőt a Ziff Davis BatteryMark LifeTime teszttel mértük, amely elég rendesen lefárasztotta a gépeket, ezért a kapott értéknél érdemes 30 százalékkal nagyobb adatokkal számolni. A tömörítő tesztünk a notesz több alkatrészét megdolgoztatja (pl. vincseszter, memória, processzor). Az Új Alaplap júniusi számának CD-jét a notesz vincseszterére másoltuk, WinZip 8.0-val becsomagoltuk közben megmértük, meddig tart a tömörítés. A kapott eredményben közre játszik az adatátviteli folyamatok sebessége (pl. memória - CPU átvitel,) a processzor gyorsasága és a vincseszterről olvasási és írási folyamatok gyorsasága.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
