Bevezető, külső, hardver
Az idei év májusában jelentette be a koreai gyártó, hogy két új PMP-t dob piacra, melyek a Samsung mobiltelefon-kínálatából már jól ismert Galaxy S köré épülnek. A 4 és 5 hüvelykes eszközökről már akkor biztosan lehetett tudni, hogy ezzel a lépéssel az iPod Touch-ot akarják megszorongatni. Valljuk be, egy ilyen termék gyártása logikus döntés, hiszen egyesek bottal sem piszkálnák meg az Apple termékeit, az Android pedig úgyis rendelkezésre áll, és hasonlóan nagy rajongói tábora van, mint az "almának", tehát kézenfekvő választás egy hordozható médialejátszóhoz. Ami tehát a koreai gyártót illeti, nem hezitáltak: fogták a Galaxy S-et, picit felfújtát, kicsit faragtak a külsején, eldobták a GSM modult és mindent, ami a SIM kártyához kapcsolódik, reszeltek a szoftveren, babráltak a kijelzővel, végül pedig beledobtak 8/16 GB memóriát. Ezzel el is készült tesztünk alanya, a 5"-es Galaxy S WiFi 5.0 médialejátszó – ezen belül is a 8 GB-os változat.
Első látásra könnyen hihetjük, hogy a Galaxy S okostelefonnal van dolgunk, de a WiFi 5.0 kijelzőmérete árulkodó, hiszen egy teljes hüvelykkel nagyobb, mint a telefoné, ennek köszönhetően tömege is 186 gramm, ami jelentős növekedés a Galaxy S 119 grammjához képest. A nagyobb kijelző ellenére a felbontás maradt 480x800, vagy ha úgy tetszik, 800x480 képpont. Valójában nem csak nagyobb lett a kapacitív, multi-touch kijelző, hanem egy Super Clear LCD-vel van dolgunk, ami picit gyengébb, mint a Galaxy S Super AMOLED-je. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kép kevésbé kontrasztos, és napfényben is nehezebben olvasható (amiben az erősen tükröző felület sincs segítségünkre), de összességében véve a színek és a betekintési szögek fényévekkel jobbak, mint az olcsó telefonok kijelzői; azonban ezt el is várjuk tőle.
A csomagban kapunk egy sztereó, in-ear rendszerű fülhallgatót és hozzá cserélhető gumiharangokat, egy micro USB-s töltőt és kábelt, illetve magát a készüléket – utóbbit most közelebbről is megvizsgáljuk!
A kijelző alatt három gombot találunk egymás mellett, ám ezek közül csak a középen elhelyezkedő főmenü nevezhető fizikai mivoltát tekintve valódi gombnak, ugyanis a mellette található "beállítások" és "vissza" gombok érintésérzékenyek, és fehér háttérvilágítással rendelkeznek. Bal oldalon semmi érdekeset nem találunk, a jobb oldalon pedig csak a hangerőszabályzóval és a bekapcsológombokkal szembesülhetünk. A készülék alján micro USB-s töltő, beépített mikrofon és a szabványos 3,5 mm-es jack dugó kimenet található, felül pedig a microSD kártya foglalatának nyílása egy jól záródó retesz mögött.
Az igazán érdekes dolgokat a fehér hátoldoldalon találjuk: itt kapott helyet a 3,15 megapixeles webkamera LED-es segédfénnyel, vagy ha úgy tetszik, vakuval megtámogatva, továbbá a két hangszóró nyílását is ide tették, aminek elhelyezése a készülék elfordított, fekvő felhasználását irányozza elő. Kamerából egyébként egy VGA felbontású az előlapra is került, de ezt videotelefonáláson kívül másra nem érdemes használni. Ami a külsőt (és részben a belsőt) illeti, legnagyobb hibája, hogy nincs rajta HDMI, pedig egy olyan eszköznél, amit elsősorban médialejátszásra használhatunk, egyáltalán nem elhanyagolandó ez a csatlakozási lehetőség.
Térjünk rá a belsőre! Itt nem történt változás az "eredeti" Galaxy S-hez képest, a hardver lelke egy 1 GHz-es ARM Cortex-A8 CPU PowerVR SGX540 GPU-val és 512 MB RAM-mal, ehhez pedig 8 vagy 16 GB tárhely társul, de ez tovább bővíthető microSD kártyával is. Mobilinternetes hardvereknek híján van, így csak Bluetooth 3.0 és IEEE 802.11b/g/n szabványú eszközökkel hozhatunk létre vezeték nélküli kapcsolatot, továbbá a GPS-t sem spórolták ki belőle. A hardver egy Android 2.2-es FroYo operációs rendszert hajt meg (pontosabban a 2.2.2 változatot), sajnos a 2.3 még várat magára, ha lesz egyáltalán. A Samsungtól elvárhatóan a rendszert alaposan átszabták (a kezelőfelületet, az ikonokat stb.), és a beépített Adobe Flash + DLNA (Samsung terminológiában AllShare) támogatásról sem feledkeztek el. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Galaxy S WiFiben hivatalos Android Market támogatás is fellelhető, de Samsung termékről lévén szó, ezt már természetesnek vettük. A sebességgel nem voltak problémák, 1-2 röccenést leszámítva – ami betudható a 2.2-es Androidnak is – nagyon jól pörgött a rendszer, kifejezetten élvezetes volt használni, pedig már vannak ennél gyorsabb hardverek is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
