CeBIT 2003
Új év, régi ismerős
Csalóka címmel és képpel nyitunk. Egyrészt a "megjárást" nem negatív értelemben gondoljuk, ráadásul nem is a díszes bevonulást, hanem a totális kimerültség állapotában történő kivonulást mutatja a hannoveri CeBIT 2003 kiállításról készített "első" fotónk. Nem nehéz persze egy CeBIT-en elfáradni, egy-egy pavilon elég lehet egy napra, és van belőlük vagy 30-40. Kemény. "Szerencsére" nem mind hardver, hiszen a digitális fényképezéstől kezdve a távközlésen át a biztonságtechnikáig a teljes informatikai palettát megtaláljuk. Mi, önmagunkhoz híven természetesen a hardver részlegen belül maradtunk mindkét napon, amit kint töltöttünk.
CeBIT 2002: sok víz folyt le a Dunán azóta..
Némileg nehéz helyzetben vagyunk, hiszen merevlemezeinken "töménytelen" mennyiségű fotó, CeBIT-es zacskóinkban töménytelen mennyiségű szóróanyag és sajtóközlemény tanyázik, ám egy frappáns, összeszedett, csak a szükséges képeket tartalmazó cikket mindebből összehozni nem könnyű. Szintén döntenünk kellett, hogy "élménybeszámoljunk", vagy szorítkozzunk a konkrét bejelentésekre, tényekre, hardverekre. Végül a nálunk lévő anyagok és a szerkesztőségben uralkodó hangulat úgy hozta, hogy a személyesebb, képesebb részét emeljük ki a kiállításnak (S3 DeltaChrome doksikat úgy is lesz még alkalmunk böngészni számtalanszor). Fogadjátok hát szeretettel CeBIT 2003 képgalériánkat és beszámolónkat!
Indulás és érkezés
Ne cifrázzuk: mérhetetlen kapkodás és fejetlenség mellett több órás késéssel sikerült elindulnunk, amely az 1200 km-es távolság tükrében súlyos hibának bizonyult. Szállásunk már órák óta zárva volt, amikor elcsigázottan befutottunk. Kínunkban nem is igazán tudtuk, hogy mihez kezdjünk, gyufa sem volt nálunk, hogy eldöntsük, ki alszik az autókban és ki áll őrt -- hely híján. Végül a sors segítségünkre sietett egy éjjeli portás személyében, így hajnalban már az igazak álmát aludhattuk, hogy másnap, 2003 március 13-án "frissen és üdén" a lovak közé csaphassunk.
Célszerszámaink..
Megérkeztünk: az élet (kevésbé) zabos oldala
Tekintve, hogy a show embertelen méretű, a recept a következő volt: a szállásunk által kínált bőséges reggeli amolyan üzemanyagként funkcionált. Reggel megtankoltunk, és estig bírtuk egy levegővel. Ki jobban, ki kevésbé...
A szoba ablakából..
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
