A sötét oldal
Bő tíz évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a tv piacról az európai cégek teljesen eltűnnek, a japánok pedig nem, hogy az első helyért marakodnak egymással, hanem már az is nagy dolog lesz, ha a dobogóra felférnek. Pedig ma már pont ez a helyzet, ami ha belegondolunk, egészen elképesztő!
A Thomsont, a Grundigot, a Philipset eladták, a Loewe az életéért küzd, a Pioneer és a JVC dobta a tv szekciót, a Hitachi jelentéktelenné vált, a Sharp sötét napokat él át, a Panasonic olyan, mint a csapdába esett róka, amelynek le kellett rágnia a saját lábát a szabaduláshoz, a Toshiba és a Sony úgy-ahogy tartja még magát, de azért a szerepük korántsem olyan meghatározó, mint korábban. Helyettük a Samsung és az LG dominál, rájuk pedig egyre inkább jönnek fel a kínai cégek, tehát a Hisense, a TCL, a Haier, a Seiki vagy a Changhong. Na és ez az, amire végképp senki sem számított volna 2004 táján. Joggal merülhet fel a kérdés bárkiben: előfordulhat-e, hogy rövid időn belül komolyan megszorongathatják a dél-koreai vállalatokat vagy akár a helyüket is átvehetik? És ha igen, mi állhat ennek hátterében?
Iszonyatosan stabil anyagi háttér állami támogatással
A legfontosabb pillér a sikerhez vezető úton a stabil anyagi háttér, amely például a japán és az európai cégek jó részénél bizony nagyon hiányzott a közelmúltban. A Samsung és az LG esetében ez nem okozott problémát, amit sokan azzal magyaráztak, hogy az állam e két konszern mögé állt, és öntötte a pénzt beléjük. Ezt azonban hivatalosan soha senki nem erősítette meg, és még a riválisok is ódzkodtak attól, hogy ezt az állítást bármikor felvállalják a nagyközönség előtt.
Na a kínai cégeknél ilyen szemérmesség nincs. Simán kimondják bármikor, hogy az állam valamekkora részben tulajdonosa az adott vállalatnak, amiről mondjuk Japánban szó sem lehetett volna. Hogy ezzel a tisztességes piaci verseny sérül? Ugyan már, kit érdekel ez? Hogy a választók számon kérnék, hogy miért költik a pénzüket ilyesmire? Mikor számított ez Kínában? És akkor még nem is esett szó arról, hogy Kínában egy gyárban milyen munkavédelmi előírásoknak kell megfelelni, mennyit kell fizetni a munkásoknak, és mi a helyzet Japánban vagy akár Dél-Koreában ugyanezen a téren. Ezek a tényezők értelemszerűen kihatnak az árpolitikára. Többek között ennek köszönhetően tudnak árháborút kirobbantani, azaz mindenki másnál olcsóbban adni televízióikat. Ezek képminősége sokszor nem az igazi, de a vásárlási döntés meghozatalában mégis rengeteg esetben az alacsony ár játssza a legfontosabb szerepet.
Gátlástalanság
Amíg a tradicionális piaci résztvevők kínosan ügyeltek arra, hogy ne vádolhassák őket másolással vagy egyenesen lopkodással, ez a legtöbb kínai cégnek sohasem okozott lelki problémát. Ha tetszett nekik valami, ha valamiben láttak potenciált, azt gond nélkül átemelték. Tökéletes példa erre a Hisense néhány évvel ezelőtti okostévérendszere, amelyet egy az egyben lekoppintottak az LG fél évvel korábban bemutatott megoldásáról. Még arra sem vették a fáradtságot, hogy az ikonokat különösebben átrajzolják vagy a menüpontok elrendezésén változtassanak. A példa nem egyedi, hiszen a TCL ugyanezt csinálta például egy évvel később a Samsunggal. Valahol persze érthető ez a húzás, hiszen így rengeteg pénzt lehet spórolni, de az is tény, hogy ezt egy Sony, Panasonic, Philips vagy Toshiba soha az életben nem vállalta volna be.
És ez még nem minden, hiszen a Changhong konkrétan megbukott azzal, hogy egymilliárd dollár értékben lopta el az LG plazma technológiáját, amiért később meg is büntették a vállalatot. Valahol ironikus és sokat jelentő, hogy az LG kivonulása után pont a Changhong marad az utolsó cég, amely foglalkozik még plazma panelek gyártásával. Ugyanide tartoznak egyébként azok a nagyvonalúan kezelt "tények", amelyekkel néhány kínai cég előszeretettel élt a múltban. Gondolok itt például a Seiki tavalyi 4K televízióira, amelyeket az IFA-n nem lehetett működés közben megtekinteni. Ha viszont valaki véletlenül a kordon mögé keveredett, mondjuk úgy, eltévedt, akkor döbbenten tapasztalhatta, hogy az UHD-nak nevezett kijelző bizony pixeles képet produkál...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
