A legkisebb erőművész: R9 Nano!
Időnként szerepel a gyakori mondás cikkeinkben, miszerint kicsi a bors, de erős! Eddig minden alkalommal a méretét meghazudtoló teljesítményre képes termékeknél használtuk – és a Fiji GPU-val szerelt AMD Radeon R9 Nano egyik korábbi tesztünk eredményei alapján meglehetősen esélyes a titulus méltó viselésére. A videokártya elég nehezen került a boltok polcaira, hiszen már a nyár végén leleplezték a specifikációkat, a hivatalos értékesítés viszont csak szeptember 10-én kezdődött meg, ekkor azonban még messze hiánycikknek számított.
A jelenleg oly népszerű, kisméretű rendszereket építő felhasználók éppoly megfeszített figyelemmel várták, hogy egy-egy példányhoz hozzájuthassanak, mint mi a szerkesztőségben. Szerencsére a különböző gyártók ilyen típusú videokártyái már elérhetők hazai kereskedőknél is, melyek az AMD referenciafelépítésére támaszkodnak. A nálunk vendégeskedő példány így leginkább matricázásában, valamint a mellé csomagolt kiegészítőkben tér csak el a felhasználók által beszerezhetőktől. Szemfülesebb olvasóink már sejthetik, hogy tesztünkben a főszereplő egy mérnöki mintapéldány, melyet az AMD bocsátott rendelkezésünkre.
Az architektúra lényegi részleteit a fentebb is linkelt, R9 Fury X-et bemutató tesztben már részletesebben ismertettük, így nem térnénk ki rá még egyszer.
AMD R9 Nano Mini-ITX konfigurációban (forrás: AMD) [+]
Sajnos – tesztpéldányunk gyártói mintapéldány mivoltából eredően – a csomagolásról és a tartozékokról nem tudunk beszámolni. A mai trendeknek megfelelően bőséges körítés valószínűleg nem lesz a dobozában megtalálható, a szokásos PCI Express tápátalakító, a telepítési útmutató és a meghajtóprogramokat tartalmazó lemez kivételével. A VGA-t kicsomagolva egy meglepően apró, egyetlen ventilátort tartalmazó, ízléses jövevény tárult elénk, mely alig hosszabb, mint a PCI Express csatlakozó. Bizony, rég írhattunk utoljára ilyet egy felsőkategóriás grafikus kártya tesztje során!
Az üresjáratban alacsony fordulatú ventilátor egy meglehetősen sűrűn lamellázott bordára fújja a levegőt, melynek nagyjából fele a gépházon belülre, másik fele pedig a szabadba távozik a két kártyahelyet elfoglaló kimeneti oldalon.
Sűrűn lamellázott borda növeli a hőleadó felületet [+]
Itt az egyik kártyahelyen egy teljes szélességben végigfutó szellőzőrácsot találunk, nem kell tehát attól tartani, hogy a gépházban megreked a meleg levegő. A tápellátásért egyetlen 8 tűs PCIe tápcsatlakozó felel.
Jól látható a szellőzőrács ... [+]
... és a 8 tűs PCIe tápcsatlakozó [+]
Oldalról vehető észre a Fury X-en is meglevő, működés közben piros színben világító Radeon felirat, mely természetesen szoftveresen lekapcsolható. A NYÁK felső szélén a szokásos DIP kapcsoló található, mely a két VGA BIOS közötti átkapcsolásra szolgál.
Megtalálható felül a BIOS kapcsoló is [+]
A legfeljebb 1 GHz-es órajelre felskálázó GPU és az őt szorosan körülölelő, 500 MHz órajelű HBM memóriákról egy réz hőkamra vezeti át a keletkezett hőt az alumínium bordázatra két nagyobb és egy kisebb hőcső támogatásával. Az AMD referenciakártyáin már jó ideje találkozhatunk ehhez hasonló megoldással, mondhatni beváltnak számít.
A hűtés hőkamrát is kapott [+]
A teljesértékű Fiji GPU-t már az agresszíven paraméterezhető Power Tune technológia lehetőségeit maximálisan figyelembe véve tervezték, így az AMD-nek mindössze annyi volt a dolga, hogy kisebb hűtéshez kisebb elérhető TDP keretet engedélyez a grafikus kártyán. Lévén a Power Tune valós időben tevékenykedik immáron, ez a megoldás egy alacsonyabb átlagórajelű Fury X-nek tekinthető, hűtéstől és terheléstől függő teljesítménnyel.
A hatalmas, mezítelen GPU [+]
A meglehetősen nagy alapterületű GPU, illetve a felette és alatta elhelyezkedő két-két HBM memóriachip tápellátásáról 4+1+1 fázisú tápellátás gondoskodik, melynek a GPU-t etető négy fő fázisát és a RAM tápellátásért felelős mellékfázisát egy IR3564B chip szabályozza. A kis méret miatt viszonylag magas kapcsolófrekvencián kell a VRM-nek üzemelnie, hogy jó hatásfokot mutasson fel, ennek még a cikk későbbi részében lesz szerepe. A kis veszteségi tényezőjű induktivitásokat fém tokozású MOSFET-ekkel párosították, így utóbbiak hűtését nem csak a nyomtatott áramkör, hanem a hűtőborda egy – ventilátorral szellőztetett és hőcsővel is megtámogatott – része is segíti, ez az élettartamra valószínűleg jótékony hatással bír majd.
A VRM-et a hűtőborda is aktívan hűti [+]
A videokártya hátlapjára három darab DisplayPort 1.2a-s aljzat, illetve egy HDMI 1.4-es interfész került, tehát az öregecske DVI port alapértelmezetten már lemaradt, a matuzsálem analóg kimenetről nem is beszélve. Nagyobb testvéréhez hasonlóan a Nanót is magas felbontásra, leginkább 4K-ra tervezték, így a DVI hiánya nem akkora érvágás, nem is beszélve arról, hogy a HDMI-re köthető átalakító. A HDMI 1.4-es interfész már lényegesebb korlátozás, mert ez ugyan önmagban képes a 4K-s felbontásra, de csupán maximálisan 30 Hz-es frissítéssel. A Radeon R9 Nano modelleken tehát leginkább a DisplayPortokat célszerű használni, ezek ugyanis tudnak 4K-t 60 Hz-en is, illetve járulékos extra, hogy támogatják a FreeSync technológiát, miközben erre a HDMI egyik verziója sem alkalmas. A kimeneteket Fury X tesztünk olvasói mindenesetre ismerősként üdvözölhetik, a két variánson ezek megegyeznek.
Csak DP és HDMI kimenetet kapunk [+]
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
