Audiovízjelek

A digitális vízjel lehetőségeiről a kép, a hang és a mozgókép területén is folynak kutatások, nem véletlenül. Az interneten egyre nagyobb arányokat ölt a termékek áramlása, legális és illegális formában egyaránt. Ugyanakkor egyre nő az igény az interneten terjesztett szellemi és kulturális termékek szerzői jogi védelmére is – a film- és zeneipar képviselői például egyre keményebben lépnek fel ebben az ügyben. Ha az eszközgyártókkal kötött szövetségük sikerrel jár, a digitális vízjel hatékony megoldás lehet.

A hollywoodi filmgyárak egy új másolásvédelmi technológia lehetőségét hozták nyilvánosságra, amelytől a kalózfilmek visszaszorulását várják. Az új szerzőijog-védelmi rendszer lehetősége a DVD Fórum egyik konferenciáján merült fel, amelyet október végén tartottak Párizsban. A rendszer nem a képet, hanem a hanganyagot módosító jeleken alapul. Az új védelmi elképzelés azért került terítékre, mert a DVD Fórum véglegesíteni igyekszik az új High-Definition DVD szabványokat, amelyek 2006-ban kerülnek piacra. A vízjeles rendszer részleteit Alan Bell, a Warner Bros Entertainment vezető alelnöke ismertette.

Minden HD DVD-lejátszót ellátnak majd egy érzékelővel, amely a fül számára nem hallható „audiovízjelet” figyeli a filmek hangsávjában. A mozikba kerülő minden jelentősebb film hangsávjába ilyen „vízjelet” rögzítenek majd; amikor az otthoni DVD-lejátszó észleli ezt az árulkodó kódot, rögtön tudni lehet, hogy illegális másolatról van szó, amelyet vagy a kópia másolásával, vagy a mozivászonról videokamerával és mikrofonnal készítettek. Ebben az esetben a lejátszás megszakad.

A jelet a beszéd és a zene hullámformájának apró változtatásával hozzák létre, hogy az így kialakuló szabályos minta digitális kódot közvetítsen. A módosítások túl finomak ahhoz, hogy az emberi fül észlelhetné őket, de a lejátszó dekódere könnyen felismeri. A változtatások eme rendszere megvéd azoktól a lemezektől is, amelyeket otthon, kézi kamerával készítettek, miközben a legálisan vásárolt lemezt nézték.

A kereskedelmi forgalomba kerülő DVD lemezeknek is lesz audiovízjele, de ez különbözik majd a mozikban használttól. Amikor a HD DVD-lejátszó észleli ezt a vízjelet, ellenőrizni fogja, hogy a lemez eredeti, gyárban nyomott-e, és ha nem, leáll. A 2006 elején megjelenő Toshiba lejátszók már ismerni fogják a moziban használt vízjelet, de mivel a HD DVD és a rivális Blu-ray több tekintetben hasonló titkosítási technológiát alkalmaz, a vízjelezést feltehetően a Blu-ray is használja majd.

Digitális audiovízjel: a hanghullám alacsony frekvenciáiban rögzítik

A digitális vízjel – hasonlóan az MP3-tömörítéshez – az emberi észlelés korlátait használja ki, a lényege pedig az, hogy egy algoritmussal rejtett adatokat rögzítenek egy bizonyos jelsorhoz, amely lehet kép, hang vagy videó. Az eljárásnak három alapvető jellemzője van:

• észrevétlenség: a vízjeles anyagnak ugyanúgy kell kinéznie és hangzania, mint az eredetinek;
• szilárdság: túl kell élnie a hordozó minden lehetséges átalakítását (például a tömörítést);
• biztonság: nem árulhatja el a megfejtésének a kulcsát.

Az iménti két példa jól mutatja a digitális audiovízjel lehetséges alkalmazási területeit napjainkban. A mozikba tervezett audiovízjelnek másolásvédelmi funkciója van, míg a DVD-n kiadott filmek esetében szerzői jogvédelemmel állunk szemben. Az előbbi a másolást hivatott megakadályozni, míg az utóbbival a termék eredetiségét lehet ellenőrizni. Emellett a jogvédelemhez nem kötődő, „civil” felhasználására is lehetőség kínálkozik: szöveget, albuminformációt vagy egy kis honlapot csatolhatunk vele egy adott zeneszámhoz, hang-összeköttetéses konferenciákon jelezhetjük a többieknek, ki beszél éppen, a videóknál pedig feliratfájlt rejthetünk belé.

Az audiovízjel beillesztése úgy zajlik, hogy a hanganyagot hanghullám formájában 90 ms-os részekre osztják, amit aztán Fourier-transzformációkból álló spektrumanalízis követ. Ezzel meghatározzák a szeletek alacsony frekvenciájú komponenseit, amelyeket a következő fázisban kivonnak a hanghullámból, és a helyükre illesztik a vízjel adatait, hanghullám formájában.

Vivaldi muzsikája az átalakítás előtt és után [+]

A digitális vízjelnek több variációja létezik, emellett a felhasználás terén is különbségek mutatkoznak. A mozis és általában a másolásvédelmi alkalmazás nem tűnik különösebben bonyolultnak, amit jól mutat, hogy a hackereket nem gátolja meg abban, hogy másolatokat készítsenek. A szerzői jog vízjeles rögzítése viszont komoly veszélyt jelent a kalózmásolatokra, ugyanis ennél a technikánál a szilárdságra törekszenek, és a fix rögzítésre már léteznek nehezen kicselezhető technikák. Ha mindez a hardverbe is bekerül, akkor az csakugyan hatékony lehet, akár olyan értelemben is, hogy a vízjel a másolóról is tartalmazhat információt.

Geiszt Csaba