Külső
A Chieftec szereti az „ami működik, azon kár változtatni” receptet követni, hiszen rendszeresen érkeznek jól ismert gépházaikból a csupán csak ráncfelvarráson átesett verziók. Cikkünk tárgya is egy ilyen modell, szériájának harmadik generációja; az egyszerűen csak Stallion 3 névre keresztelt gépház még a tavalyi év végén mutatkozott be, és bár hazánkban egyelőre még nem kapható, a gyártótól kaptunk egy tesztpéldányt.
Az elődmodell nem járt nálunk, a két modell termékoldalát átböngészve viszont egyértelműek a különbségek. Specifikációit tekintve a két ház megegyezik, maradt tehát az 572 x 210 x 520 milliméteres külső méret, továbbá a beszerelhető alkatrészek méretére és mennyiségére vonatkozó limitációk sem térnek el, a változtatások inkább a megjelenést és a szellőzést érintették. A kifelé döntött előlap a Stallion 2 esetében még edzett üvegből készült (hasonlóan a bal oldali oldallaphoz), a Stallion 3-ban viszont ezt az elemet már lyuggatott acélra cserélték, mely a felső rész benyomása után magától kipattan a helyéről.
Ez a módosítás egyértelműen azért történt, hogy az előlap mögé szerelt ventilátorok több levegőt tudjanak beszívni a beltérbe, annak érdekében pedig, hogy azért olyan sok zaj mégse szűrődjön ki, az előlap belső felét szivaccsal burkolták, ami valamennyire a por bejutását is akadályozza, erre a funkcióra pedig – dedikált porszűrő hiányában – szükség is lesz.
Az előlap tetejét nem csak a négy USB és két jack csatlakozót, valamint a bekapcsológombot, a reset kapcsolót és a világításvezérlőket (fényerőt és az effektek sebességét változtató gombok) felsorakoztató panellel tették izgalmasabbá, hanem két ARGB sávot is elhelyeztek itt.
A bal oldali üveglappal ellentétben a jobb oldalt egyszerű acéllemez fedi, viszont mindkét oldallapban közös, hogy rögzítésüket hátulról, nagyméretű, kézzel oldható csavarokkal oldották meg.
Az említett rögzítőelemeket leszámítva itt csak két érdekességet, két, vízhűtéses rendszerek csövei számára kialakított kivezetést találunk, ezt leszámítva hasonló elrendezéssel találjuk szembe magunkat, mint a legtöbb toronyház esetében. Felül a sort az alaplapi kivezetések kivágása és a hátsó ventilátor szellőzője nyitja, középen a hét PCIe kártyanyílás mellett egy extra szellőző található, alul pedig a tápegység keret nélküli szerelőablaka zárja az említésre méltó elemek sorát.
A ház tetejének nagy részét egy, az előlaphoz hasonló módon kipattintható, szintén szivacsos bélésű szellőzőrács teszi ki, melyet az előlaphoz közeledve egy lefelé lejtő tálca egészít ki. A gyártó persze nem használta a „tálca” kifejezést a terület jellemzésére, nekünk viszont rögtön az jutott eszünkbe, hogy milyen hasznos lehet pendrive-ok, memóriakártyák és egyéb apró kacatok átmeneti (amiből könnyen lehet végleges is) tárolására.
A körbejárás utolsó állomása a ház alja volt, ahol sok érdekességet nem találtunk, a négy, gumírozott talpú láb között csak a tápegység és a merevlemezek porszűrője várja, hogy elláthassa feladatát.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!