Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz Rowon #45 üzenetére

    A filozófia annak a tudománya, hogy meddig tud eljutni a tudomány. A mai tudomány határtalanságba vetett vak hit, egy kortünet, ami nem veszi figyelembe, hogy a gondolkodás módja és a rendszer korlátok közé szorítja. Megvan hogy min dolgozhatnak és min nem, hogy kik dolgozhatnak és kik nem.

    Kérek egy számot a jútútú

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #51 üzenetére

    "A filozófia annak a tudománya, hogy meddig tud eljutni a tudomány."

    Nem! Nagyon nem.

    A filózófa megpróbálja egy rendszerbe fogni a meglévő ismereteinket. Leginkább egy ideológia alapján megközelítve.
    Mivel eltérő ideológiák alapján éltérő filozófiát alakítanak ki a filozófusok, A filozófia csak a tudomány határmezsgyéén helyezkedik el. Ugyanazok dolgok és események alapján számtalan eltérő filozófiát lehet alkotni.

    Tehát követő "tudomány" és nem behatároló.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • ha3flt

    tag

    "Mondd, ők is már az egyház agymosottai vagy megvezetett hívei voltak?"

    Minden ember racionalitásának van határa, bárkivel, a tudósokkal is ez a helyzet. Van az amúgy sem könnyen megvalósítható tárgyilagos gondolkodás mélyén egy legbelső kerítés, amin belül őrizgetik, dédelgetik a csak érzelmekkel magyarázható gondolataikat, képzelgéseiket - nem összetévesztendő a képzelettel.

    Enélkül a mankó nélkül a pszichéjük sokkal rosszabb paraméterekkel üzemelne, ami hangulatot, alkotóképességet, életképességet jelent, esetleg teljesen működésképtelenné válnának. A környezethez való alkalmazkodási kényszerről nem is beszélve.

    Ebben a korban szerencsére már egészen sokan vannak, akik elég erősek, hogy különálljanak, a hiedelmek, rítusok mankói nélkül is képesek legyenek létezni (bár ez nem egy igen-nem választóvonal, mert senki sem lehet tökéletes), sőt átlátják, hogy ezek a folyamatok hogyan pusztítják a elmét, a szellemi értékeket, és emiatt legalábbis nem üdvözlik őket... Persze örök kisebbségben vannak.

    A külvilág szempontjából a lényeges különbség ott van ember és ember, tudós és tudós között, hogy ez a gyengeség mennyire befolyásolja az illető tudományos tevékenységét és hétköznapi józanságát, következtetéseit és tetteit, és még hosszan lehetne írni róla.

    [ Szerkesztve ]

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz ha3flt #53 üzenetére

    "A külvilág szempontjából a lényeges különbség ott van ember és ember, tudós és tudós között, hogy ez a gyengeség mennyire befolyásolja az illető tudományos tevékenységét és hétköznapi józanságát, következtetéseit és tetteit, és még hosszan lehetne írni róla."

    Tisztázzunk egy nagyon fontos dolgot.

    Nagyjából 100 esztendeje alakult ki a tudományos gondolkodásmód.

    Ez alapvetően különbözik a korábbi gondolkodástól.
    A hittudomány, filozófia, ... jellegű tudományok nem érintettek ebben.
    Az orvostudományban még nem teljes az átállás.

    A többi természettudományban majdnem mindenki elsajátította ezt a fajta gondolkodást.
    Jelenségeket/folyamatokat vizsgálunk és mérünk. Ezen megfigyelések alapján elméleteket állítunk fel.
    Az elméleteket célzott megfigyeléssel erősítjük meg vagy cáfoljuk.
    A legjobb példa Einstein.

    Egyetlen napon publikálta az összes dolgozatát. A számunkra legérdektelenebbért kapott Nobel-díjat.
    Azért ezért. mert ezt gyorsan lehetett ellenőrző kutatással ellenőrizni.

    A relativitás elméleteit csak lépésről - lépésre tudtuk bizonyítani. A fekete lyukakat csak néhány éve tudjuk kimutatni. Korábban nem volt meg a szükséges technológia. Nem voltak megfelelő űrtávcsövek, amivel fényképezni lehet a körvonalukat.

    De Einstein relativitás elméleteit nem tekintjük kőbevésett igazságnak. Egyrészt még mindig szükséges ellenőrizni az elméletekből származó következéseket. Másrészt egy következő tudós pontosíthatja az elméleteket. Illetve egy egységes elméletet készíthet, amely minden nagyságrendben érvényes.

    A mi nagyságrendünkben a klasszikus mechanika érvényes. Newton írta le a klasszikus mechanika törvényeit. Ezért nevezzük Newtoni mechanikának is. Mivel tökéletes munkát végzett senkinek sem kellett pontosítania.
    Mivel a fény nem a klasszikus mechanika szerint viselkedik, kizártuk a klasszikus mechanikából.

    Mivel a tudós is ember, a magánéletében nem a tudományos gondolkodás fogja jellemezni. (Szerencsére vagy sajnos.) A munkáját viszont a megkövetelt módon kell végeznie.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Razzul

    senior tag

    válasz Hieronymus #54 üzenetére

    Azt téveszted szem elől, hogy az a hozzáállás amit itt leírsz (és amit Rowon is képvisel) konkrétan a modern kori szcientizmus, vagyis az nézet, hogy modern tudományos módszer az egyetlen módja annak, hogy igazságokat állíthassunk a világról és a valóságról. Ez pedig nyilvánvalóan téves, hiszen erre például az általatok meghaladottnak bélyegzett Platón és Arisztotelész által művelt logikai dedukció is alkalmas. Tehát az álláspontod nem a racionalitáson alapul, hanem gyakorlatilag a tudományba és a tudományos módszer helyességébe fektetett vakbuzgó vallásos hiten.

    A többi kommentre inkább nem is reagálok egyenként, az objektív morális érv körkörös érvelésként való ábrázolása (holott ez legegyszerűbb formájában szillogizmus), a filozófia tudományból való kivetése, a kereszténység babonaként való ábrázolása vagy irracionálisként való feltüntetése stb. arról árulkodik, hogy a vita tárgyáról sincs sajnos kellő mértékű ismeretetek. Úgy meg ezt jelen formájában nincs értelme folytatni. :R

    Stat crux dum volvitur orbis

  • Rowon

    veterán

    Én egyedül a józan paraszti észt képviselem, a mesékből már kinőttem (kivéve a Toy Story az nagy kedvencem, de az más kategória).

    [ Szerkesztve ]

    Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Razzul #55 üzenetére

    "...hiszen erre például az általatok meghaladottnak bélyegzett Platón és Arisztotelész által művelt logikai dedukció is alkalmas."

    Arisztotelész egy mechanikai megfigyelést értelmezett félre. Ennek alapján a teóriája alkalmas volt a megfigyelt jelenség leírására. De tévedésen alapult, nem volt igaz. Erre akkor jöttek rá amikor a megfigyeléseket sikerült kiszélesíteni. Használható távcsövet sikerült készíteni.

    Azt kell megérteni, hogy akkor akkor értünk valamit, ha a megfigyelhetőség legszélesebb tartományából összegyújtott adatok alátámasztatják a felépített törvényt és teóriát. Nem elegendő a korlátozott körülmények közötti ellenőrzés.

    "Tehát az álláspontod nem a racionalitáson alapul, hanem gyakorlatilag a tudományba és a tudományos módszer helyességébe fektetett vakbuzgó vallásos hiten."

    Bocsika! A kinyilatkoztatásokban nem hiszek Az a vakbuzgó vallásos vallásos hit.
    Az előző hozzászólásomban leírta. Einstein relativitás elméleteit egyszer majd pontosítani vagy fogja vagy teljesen újat alkot majd, amely pontosabban írja le a világ működését.
    A mai korlátozott mértékű ismereteink mellett ez ma a legpontosabb megfogalmazás.

    Arisztotelész megfigyelt és elméletet alkotott. Ezt a tanítványi kétség és feltétel nélkül fogadták el, kinyilatkoztatásként.
    Nyilván a tudományos gondolkodásmód hatékonyabb a világ megismerésében, mint az elfogadás alapú hit.

    A hozzászólásod második részében szalmabábot építesz és azt ütöd. Ez egy tipikus érvelési hiba.
    Én ügyeltem arra, hogy vallást közvetlenül ne minősítsek. Tudod, a vitának is van minősége.
    A vitapartnert és a vitapartner hitét közvetlenül sohasem minősítjük. Pótcselekvés. Akkor vetik be az emberek amikor az érvek elfogytak illetve tarthatatlanokká váltak.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • bambano

    titán

    válasz Razzul #55 üzenetére

    Ha a Platón meg az Arisztotelész által használt "logikai dedukció" alkalmas igazságok kiderítésére, akkor ők miért nem jutottak el oda, ahol mi vagyunk?

    Önmagában az a tény, hogy ők milyen sebességgel ismerték meg a világot és mi milyennel, mutatja, hogy a mi módszerünk jobb. Nem a legjobb, de az övékénél nagyon sokkal jobb.

    Ott van pl. Euklidész. Később élt, mint Platón, az ő iskolájába járt, megcsinálta a geometriáját, azt hitték, hogy az általánosan jó. Majd jött Bolyai és belökte az egészet a kukába. Ennyit Platón filozófiájáról.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz Hieronymus #52 üzenetére

    A világ, részben bizonyítatlan elméletek alapján működik. A tudomány pedig a világban működik, így filozófiát minden egyén gondolkodása tartalmaz, ami ki tudja terjeszteni a tudományos lehetőségeit, vagy korlátozni tudja. Pl. a 2008-as válság minden közgazdászt meglepett, így a tudományuk nem lehetett bizonyított, csak egy téves filozófia. Viszont a közgazdászok számítják ki, mennyi pénz mehet az űrprogramra, vagy a rákkutatásra.

    bambano Galileon is keresed a villanykörtét?

    [ Szerkesztve ]

    Kérek egy számot a jútútú

  • sh4d0w

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #59 üzenetére

    Nem, csak azokat a kozgazdaszokat, akik balf.sz modon azt hiszik, hogy mindig minden piac csak novekszik. A 2008-as valsagot megelozoen is a bankok azt hittek, nyugodtan adhatnak hiteleket olyanoknak, akiknek meg munkajuk sem volt, hiszen a hitel fedezetenek ott a haz, amit a hitelbol vettek es ezek ara mindig csak noni fog. Aztan kiderult, hogy eleg 1%-nyi nem fizeto ugyfel, hogy osszedoljon az egesz takolmany, 8%-nal meg a vilaggazdasag.

    https://www.coreinfinity.tech

  • bambano

    titán

    válasz Tasunkó #59 üzenetére

    senki nem mondta sem azt, hogy a közgazdaságtan az olyan kőkemény tudomány, mint pl. a matematika, sem azt, hogy a betépett banki/tőzsdei managerek a jelenlegi közgazdasági tudásunk szerint működtek/működnek.

    A 2008-as műsorszámról mindenki tudta, hogy a befektetési bankárok teli tárral játszanak orosz rulettet.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz bambano #61 üzenetére

    Persze, mert az iskolarendszer juttatta őket oda, amiről annyit tudunk bizonyítottan, hogy a 19.században ahhoz képest ami előtte volt akkor, attól eredményesebb volt. A többit csak hisszük.
    Amúgy ez a mindenki tudta a 2008-as válságot, inkább a senki nem tudta, mivel előtte senki nem szólt hogy megtörténik, illetve ha mégis valaki, akkor úgy járt, mint Arisztotelész barlangos példája, hogy tudta mi van a barlangon kívül, de mivel a többség csak a falon táncoló árnyékokat ismerte, így nem hittek nekik.

    [ Szerkesztve ]

    Kérek egy számot a jútútú

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #59 üzenetére

    "A világ, részben bizonyítatlan elméletek alapján működik."

    A lópikulát!
    A világ a saját törvényszerűségei alapján működik.
    Az egy másik kérdés mennyire értjük meg ezeket a törvényszerűségeket.

    A Hold nem a relativitás elmélet alapján köröz a a Föld körül. A tőzsde sem elmélet alapján működik. A tőzsde tevékenységét valamennyire tudjuk szabályozni. A Hold pályáját nem.

    Ez van.
    Ezek a dolgok vélhetően kívül esnek Platón és Arisztotelész értelmezési tartományán. Főleg a tőzsde. A Holdról bizonyosan tudtak. Ám a Hold periodikus láthatóság változásának okát nem ismerhették.
    Ha Arisztotelész megértette volna a Hold mozgását és láthatóságát, már évszázadok óta lennének telepeink a Naprendszerben. Talán már a közeli naprendszereket is meglátogattuk volna.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • nubreed

    veterán

    válasz Avicularia #7 üzenetére

    Nekem erről az jut eszembe, hogy az lesz majd igazán "szép világ", amikor nagy tömegekben töltik fel az emberek a generatív AI tool -al készített kamu fotókat és videókat magukról, pl. egy meg nem történt nyaralásról. Túlnyomó részben eddig is erről szólt a közösségi média, a képmutatásról, és úgy általában a lájkvadász hiú embert ismerve, ezt még jobban ki fogják majd maxolni ezzel.

    Próbálgattam én is generatív ai toolokat, durva, hogy már most mit tudnak, de én ezeket soha nem tölteném fel a netre, de hát ugye nem vagyunk egyformák.

    Viszont ésszel használva, például 3D modellezésben (hogy csak egyet említsek) bizonyos munkafolyamatokat rendkívüli mértékben fel tudnak gyorsítani és ilyenre én pl. szívesen használnám a megfelelő cél eszközöket, szóval lehet ennek felhasználási területe, csak nem mindenre és mindenáron.

    Meg még egy dolog, annál őrültebb dolgot már nem nagyon tudok elképzelni, mint amikor a nem létező, AI karakternek van masszív rajongó tábora. Totál agyhalott a világ.

    We are the first of cyber evolution. We are the first to program your future.

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz Hieronymus #63 üzenetére

    A tőzsdét mi hoztuk létre, a Holdat nem. Ha olyannak látod a tőzsdét mint a Holdat, csak épp részben tudjuk szabályozni, akkor tényleg nem értem hogy mi bajod azzal hogy a pápa Isten földi helytartója. Részben tudjuk szabályozni, kiből lesz pápa.

    Kérek egy számot a jútútú

  • Dr. Romano

    veterán

    válasz Tasunkó #65 üzenetére

    Szóval isten(ek) olyan mint a tőzsde, azt is mi hoztuk létre.

    Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz Dr. Romano #66 üzenetére

    Az egyházat hoztuk létre.

    Kérek egy számot a jútútú

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #65 üzenetére

    Az egyikre semmi hatásunk sincs, a másikat lehet szabályozni. Szabályzási lehetőség nélkül, minden a maga törvényei működik.
    Arra volt példa, hogy nem mi alkotjuk a törvényszerűségeket.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • podtibi

    senior tag

    A durva az hogy még nem is igazán az aminek nevezzük, de már most probléma a létezése.

    Ezt inkább rád bízom.

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz Hieronymus #69 üzenetére

    Elhagytam a választ, mert nem ismerem a filozófiát annyira, hogy valami releváns ellenérvet hozzak a tudomány módszereire válaszképp, amúgy is eleve távol áll tőlem hogy a kettőt versenyeztessem. Viszont a tudomány módszereit, bizonyítást stb. az könnyen érthető, így némiképp fogalmat tudok alkotni arról, hogy számolnak ki és értelmeznek jelenségeket. Arisztotelésznél vagy a filozófusoknál meg nehezebb megérteni, hogy jöttek rá a megállapításaikra, és egyik másikat megértve egyszerűen elképesztő, milyen érvénnyel bírnak, szinte emberfeletti tapasztalás és gondolkodás kellhet hozzá, ahhoz meg aztán végképp hogy ebben a felettébb ostoba világban fennmaradt a nevük, és a munkájuk meg nem került a szemétbe, így egyben tényleg a legközelebb a csoda áll hozzá. Nagyon nehéz ezt úgy elképzelni, hogy miattuk nem látta meg a Plútót Galilei, teljesen homlokegyenest az ellentétét gondolom, hogy építőkövei tudtak lenni annak, ahol most tartunk.

    Kérek egy számot a jútútú

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #71 üzenetére

    Összemosol olyan dolgokat, amik között csak laza az összefüggés. Galilei egy gyorsabb technikai fejlődés esetén talán a Plútót fedezte volna fel. Annyi valószínű, hogy a mechanika fejlődése sokkal gyorsabb lett volna, ha nincs félreértelmezve a mozgás törvénye.

    " Arisztotelésznél vagy a filozófusoknál..."
    Filozófus volt.
    És tanult ember. Megértette a dolgokat, nem csak megtanulta. Tudott következtetéseket levonni. Például Edison és Einstein is hasonló mentalitással rendelkezett.

    De előnyben volt a később születettekkel szemben. Még polihisztor lehetett.
    Nagyjából Michelangelo korában kezdett annyira nőni a tudásanyag, hogy már csak specializálódva lehetett sikert elérni. Talán Michelangelo volt az utolsó mindenhez is értő ember.

    "...hogy ebben a felettébb ostoba világban fennmaradt a nevük..."

    A világ nem ostoba, legfeljebb nem érted a működést. Abban igazad van, hogy vannak ostoba emberek benne és magas pozícióba juthatnak.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Fred23

    nagyúr

    Szóval az egyik legnagyobb kognitív szennyező a kognitív szennyezésről beszél, oké.

    Simán el tudok képzelni egy halom istent, de hogy pont a pápáé létezne... -számomra már túl abszurd.

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz Hieronymus #72 üzenetére

    Nem igazán, mert arra utaltam vele, hogy többségében az értelmes dolgok vesztésre vannak ítélve, és a hülyeség győzedelmeskedik, például azzal hogy Edison-t emlegeted, máris aktív részese vagy a kontraszelekciónak, mert Edisonról már az enciklopédiákban is beleírták, hogy széltében hosszában lopta a találmányokat, így még azt is csak azért kötjük a nevéhez, mert hozzájegyeztette és senkinek nincs kedve vele szarakodni, hogy megtalálja ki találta fel azt amit Edisonnak tulajdonítasz. A csávó akkorát ment hogy nemhogy a saját találmányait, de már az összes feltaláló nevének és találmányának összefüggésével szemben kétséget ébresztett, mert ha neki sikerült, aki bárkinek sikerülhetett a postagalambok idejében meg pláne. Michelangelora ez pont nem vonatkozik, mert rengeteg forrásból van információ mennyire kőporos volt a szakálla a véséstől, de ezt kevesen mondhatják el maguktól.

    Kérek egy számot a jútútú

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #74 üzenetére

    "...arra utaltam vele, hogy többségében az értelmes dolgok vesztésre vannak ítélve, és a hülyeség győzedelmeskedik, például azzal hogy Edison-t emlegeted, máris aktív részese vagy a kontraszelekciónak, mert Edisonról már az enciklopédiákban is beleírták, hogy széltében hosszában lopta a találmányokat, így még azt is csak azért kötjük a nevéhez, mert hozzájegyeztette és senkinek nincs kedve vele szarakodni, hogy megtalálja ki találta fel azt amit Edisonnak tulajdonítasz. ..."

    Ebben a történetben mi az értelmes dolgok értékvesztése!?
    Edison felismerte, hogy vannak évtizedek óta alvó találmányok. A találmány tulajdonosa a szabadalommal nem foglakozott. Nem tudta hasznosítani.
    Szerinted ilyen esetben mindörökre le kell mondani az alapvetően jó ötlet felhasználásáról?
    Edison megértette az ötletet és meg tudta valósítani. Ez is egy teljesítmény. Többet adott nekünk, mint az alvó találmányok tulajdonosai együtt véve.
    Később fordult a kocka. A találmányokat nagy általánosságban kezdték megfogalmazni.
    Otto a benzinmotort általánosabban fogalmazta meg. Diesel a saját megoldásának szabadalmaztatásánál problémába ütközött.
    Ma eljutottunk oda, hogy egy él lekerítése már szabadalmi oltalmat kaphat.
    Ez a hülyeség győzedelmessége, nem Edison tevékenysége.

    Amúgy elnézést.
    Tudtam, hogy Edisonra ugrani fogsz. Ezért említettem mellé Einsteint.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Tasunkó

    senior tag

    válasz Hieronymus #75 üzenetére

    Hát ja, Edison egy elviselhetetlen mém. Nem ad nekünk semmit, mert nem azt jutalmazza aki kitalálta, hanem aki lenyúlja. Az alvó találmányt, újra feltalálhatta volna valaki, akár nagyobb koponya, mint a megelőző, és azt már észreveszik. És ha nem, akkor addig ismétlődik, amíg felbukkan és mögötte fejlődik a szelekciónk. Így meg csak a lenyúlás fejlődik, ami oda vezetett, hogy a legnagyobb lenyúlók szabadalmaztatnak, és az egész kontraproduktív. Fel is vetődik olykor hogy hasznosabb lenne eltörölni. A reneszánsz műhelyek meg egészen más, az egy gyakorlati "oktatás" volt és ami változott, hogy a merítés kiszélesedett, szinte polgári körökbe vagy még az alá. Ilyen Michelangelo kaliber, nem azért értett mindenhez, mert olyan könnyű lett volna a 16. századi eszközökkel tervezni és építeni, hogy 10 év alatt megtanulta, vagy lenne értelme a polihisztor szónak, hanem mert sosem tanulta. A gyakorlatban csinálta, és ez azzal jár hogy különböző szakismeretek között megnyitja az átjárást, hogy a lényeg az mindenben hasonló, egy olyan szinten lévő szakit már úgy mondanám, mint a Mátrixban a zöld számok, hogy látja minden mögött a háromszögeket, vagy amit lát. Ez indította be a felvilágosodást, és ez szűnt meg a reneszánsszal.

    [ Szerkesztve ]

    Kérek egy számot a jútútú

Új hozzászólás Aktív témák