Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz peppa #31 üzenetére

    #17"Nincs emmilyen egyházi kötődésem. ..."
    Nekem sincs.

    "Ez egy világnézeti, fogalmi csapda, méghozzá a materialzmus csapdája..."
    Szerintem meg a vallás csapdája.

    Bemondásra mindent el lehet hinni. Rá lehet hangolódni a legnagyobb marhaságokra. Sőt!
    A legnagyobbakra lehet a legkönnyebben ráhangolódni. Például a fényevés, szinte minden vallás kapcsán előkerül.

    A témanyitó írás címe.: "A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől"
    Én úgy gondolom és sokan mások is úgy gondolják, hogy nem egy még nem létező dologgal kellene foglalkoznia a pápának, ha a már meglévő és megoldatlan problémák irányában kellene pozitív hatást gyakorolnia.
    Vélhetően pedofília és gyerek zaklatás illetve bántalmazás nem bír akkora jelentőséggel, mint a még nem létező mesterséges intelligencia. Lehet aggódni, esetleg megromlik.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Razzul #33 üzenetére

    "Ez első ránézésre így tűnhet, de valójában a teista világfelfogás sok szempontból racionálisabb, mint a materialista."

    Hát persze, már gondoltam már. :DD
    Nyilván az egyházak szempontjából racionálisabb. Ezt nem vonom kétségbe.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Razzul #40 üzenetére

    Szabad világban élünk. Annak hiszel akinek akarsz.

    Amúgy érvelési hiba a válaszod. Mások hitelességével és megbecsültségével támasztod alá a mondanivalódat.
    Nem idézel tőlük, csak hivatkozol rájuk. Idézni nem is lehetne, más korban, más vallásban éltek.

    Platon filozófus. Társadalom és államelmélettel foglakozott, Jó író volt.
    Az a baj, hogy bőven a kereszténység előtt élt. Szóval nem lehet vele a keresztény értékeket alátámasztani.

    Arisztotelész kifejezetten ártott a fizika, pontosabban a mechanika, fejlődésének. A kísérletei eredményét rendszeresen félre értette. Azt gondolta, hogy a mozgás megtartásához folyamatos erő szükséges. Nem ismerte fel a közegellenállás szerepét. A lövedék útját, egy hosszabb egyenesvonalú mozgás után bekövetkező, hirtelen eséssel képzelte el.
    Kopernikusz, Kepler és Galilei munkássága tették helyre a hibás elméleteket. De így is többszáz évre fagyasztotta be a tudomány fejlődését. A munkásságának többi részét is felülírta az idő.

    Mind a két embert tiszteli az utókor. De ez nem jelenti azt, hogy a munkásságuk eredményét feltétel nélkül fogadjuk el.

    Te megteheted, a te dolgod. Ebbe senki sem szólhat bele.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #51 üzenetére

    "A filozófia annak a tudománya, hogy meddig tud eljutni a tudomány."

    Nem! Nagyon nem.

    A filózófa megpróbálja egy rendszerbe fogni a meglévő ismereteinket. Leginkább egy ideológia alapján megközelítve.
    Mivel eltérő ideológiák alapján éltérő filozófiát alakítanak ki a filozófusok, A filozófia csak a tudomány határmezsgyéén helyezkedik el. Ugyanazok dolgok és események alapján számtalan eltérő filozófiát lehet alkotni.

    Tehát követő "tudomány" és nem behatároló.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz ha3flt #53 üzenetére

    "A külvilág szempontjából a lényeges különbség ott van ember és ember, tudós és tudós között, hogy ez a gyengeség mennyire befolyásolja az illető tudományos tevékenységét és hétköznapi józanságát, következtetéseit és tetteit, és még hosszan lehetne írni róla."

    Tisztázzunk egy nagyon fontos dolgot.

    Nagyjából 100 esztendeje alakult ki a tudományos gondolkodásmód.

    Ez alapvetően különbözik a korábbi gondolkodástól.
    A hittudomány, filozófia, ... jellegű tudományok nem érintettek ebben.
    Az orvostudományban még nem teljes az átállás.

    A többi természettudományban majdnem mindenki elsajátította ezt a fajta gondolkodást.
    Jelenségeket/folyamatokat vizsgálunk és mérünk. Ezen megfigyelések alapján elméleteket állítunk fel.
    Az elméleteket célzott megfigyeléssel erősítjük meg vagy cáfoljuk.
    A legjobb példa Einstein.

    Egyetlen napon publikálta az összes dolgozatát. A számunkra legérdektelenebbért kapott Nobel-díjat.
    Azért ezért. mert ezt gyorsan lehetett ellenőrző kutatással ellenőrizni.

    A relativitás elméleteit csak lépésről - lépésre tudtuk bizonyítani. A fekete lyukakat csak néhány éve tudjuk kimutatni. Korábban nem volt meg a szükséges technológia. Nem voltak megfelelő űrtávcsövek, amivel fényképezni lehet a körvonalukat.

    De Einstein relativitás elméleteit nem tekintjük kőbevésett igazságnak. Egyrészt még mindig szükséges ellenőrizni az elméletekből származó következéseket. Másrészt egy következő tudós pontosíthatja az elméleteket. Illetve egy egységes elméletet készíthet, amely minden nagyságrendben érvényes.

    A mi nagyságrendünkben a klasszikus mechanika érvényes. Newton írta le a klasszikus mechanika törvényeit. Ezért nevezzük Newtoni mechanikának is. Mivel tökéletes munkát végzett senkinek sem kellett pontosítania.
    Mivel a fény nem a klasszikus mechanika szerint viselkedik, kizártuk a klasszikus mechanikából.

    Mivel a tudós is ember, a magánéletében nem a tudományos gondolkodás fogja jellemezni. (Szerencsére vagy sajnos.) A munkáját viszont a megkövetelt módon kell végeznie.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Razzul #55 üzenetére

    "...hiszen erre például az általatok meghaladottnak bélyegzett Platón és Arisztotelész által művelt logikai dedukció is alkalmas."

    Arisztotelész egy mechanikai megfigyelést értelmezett félre. Ennek alapján a teóriája alkalmas volt a megfigyelt jelenség leírására. De tévedésen alapult, nem volt igaz. Erre akkor jöttek rá amikor a megfigyeléseket sikerült kiszélesíteni. Használható távcsövet sikerült készíteni.

    Azt kell megérteni, hogy akkor akkor értünk valamit, ha a megfigyelhetőség legszélesebb tartományából összegyújtott adatok alátámasztatják a felépített törvényt és teóriát. Nem elegendő a korlátozott körülmények közötti ellenőrzés.

    "Tehát az álláspontod nem a racionalitáson alapul, hanem gyakorlatilag a tudományba és a tudományos módszer helyességébe fektetett vakbuzgó vallásos hiten."

    Bocsika! A kinyilatkoztatásokban nem hiszek Az a vakbuzgó vallásos vallásos hit.
    Az előző hozzászólásomban leírta. Einstein relativitás elméleteit egyszer majd pontosítani vagy fogja vagy teljesen újat alkot majd, amely pontosabban írja le a világ működését.
    A mai korlátozott mértékű ismereteink mellett ez ma a legpontosabb megfogalmazás.

    Arisztotelész megfigyelt és elméletet alkotott. Ezt a tanítványi kétség és feltétel nélkül fogadták el, kinyilatkoztatásként.
    Nyilván a tudományos gondolkodásmód hatékonyabb a világ megismerésében, mint az elfogadás alapú hit.

    A hozzászólásod második részében szalmabábot építesz és azt ütöd. Ez egy tipikus érvelési hiba.
    Én ügyeltem arra, hogy vallást közvetlenül ne minősítsek. Tudod, a vitának is van minősége.
    A vitapartnert és a vitapartner hitét közvetlenül sohasem minősítjük. Pótcselekvés. Akkor vetik be az emberek amikor az érvek elfogytak illetve tarthatatlanokká váltak.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #59 üzenetére

    "A világ, részben bizonyítatlan elméletek alapján működik."

    A lópikulát!
    A világ a saját törvényszerűségei alapján működik.
    Az egy másik kérdés mennyire értjük meg ezeket a törvényszerűségeket.

    A Hold nem a relativitás elmélet alapján köröz a a Föld körül. A tőzsde sem elmélet alapján működik. A tőzsde tevékenységét valamennyire tudjuk szabályozni. A Hold pályáját nem.

    Ez van.
    Ezek a dolgok vélhetően kívül esnek Platón és Arisztotelész értelmezési tartományán. Főleg a tőzsde. A Holdról bizonyosan tudtak. Ám a Hold periodikus láthatóság változásának okát nem ismerhették.
    Ha Arisztotelész megértette volna a Hold mozgását és láthatóságát, már évszázadok óta lennének telepeink a Naprendszerben. Talán már a közeli naprendszereket is meglátogattuk volna.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #65 üzenetére

    Az egyikre semmi hatásunk sincs, a másikat lehet szabályozni. Szabályzási lehetőség nélkül, minden a maga törvényei működik.
    Arra volt példa, hogy nem mi alkotjuk a törvényszerűségeket.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #71 üzenetére

    Összemosol olyan dolgokat, amik között csak laza az összefüggés. Galilei egy gyorsabb technikai fejlődés esetén talán a Plútót fedezte volna fel. Annyi valószínű, hogy a mechanika fejlődése sokkal gyorsabb lett volna, ha nincs félreértelmezve a mozgás törvénye.

    " Arisztotelésznél vagy a filozófusoknál..."
    Filozófus volt.
    És tanult ember. Megértette a dolgokat, nem csak megtanulta. Tudott következtetéseket levonni. Például Edison és Einstein is hasonló mentalitással rendelkezett.

    De előnyben volt a később születettekkel szemben. Még polihisztor lehetett.
    Nagyjából Michelangelo korában kezdett annyira nőni a tudásanyag, hogy már csak specializálódva lehetett sikert elérni. Talán Michelangelo volt az utolsó mindenhez is értő ember.

    "...hogy ebben a felettébb ostoba világban fennmaradt a nevük..."

    A világ nem ostoba, legfeljebb nem érted a működést. Abban igazad van, hogy vannak ostoba emberek benne és magas pozícióba juthatnak.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #74 üzenetére

    "...arra utaltam vele, hogy többségében az értelmes dolgok vesztésre vannak ítélve, és a hülyeség győzedelmeskedik, például azzal hogy Edison-t emlegeted, máris aktív részese vagy a kontraszelekciónak, mert Edisonról már az enciklopédiákban is beleírták, hogy széltében hosszában lopta a találmányokat, így még azt is csak azért kötjük a nevéhez, mert hozzájegyeztette és senkinek nincs kedve vele szarakodni, hogy megtalálja ki találta fel azt amit Edisonnak tulajdonítasz. ..."

    Ebben a történetben mi az értelmes dolgok értékvesztése!?
    Edison felismerte, hogy vannak évtizedek óta alvó találmányok. A találmány tulajdonosa a szabadalommal nem foglakozott. Nem tudta hasznosítani.
    Szerinted ilyen esetben mindörökre le kell mondani az alapvetően jó ötlet felhasználásáról?
    Edison megértette az ötletet és meg tudta valósítani. Ez is egy teljesítmény. Többet adott nekünk, mint az alvó találmányok tulajdonosai együtt véve.
    Később fordult a kocka. A találmányokat nagy általánosságban kezdték megfogalmazni.
    Otto a benzinmotort általánosabban fogalmazta meg. Diesel a saját megoldásának szabadalmaztatásánál problémába ütközött.
    Ma eljutottunk oda, hogy egy él lekerítése már szabadalmi oltalmat kaphat.
    Ez a hülyeség győzedelmessége, nem Edison tevékenysége.

    Amúgy elnézést.
    Tudtam, hogy Edisonra ugrani fogsz. Ezért említettem mellé Einsteint.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Új hozzászólás Aktív témák