A közösségi platformok manapság az internetezők mindennapjainak részei. Leginkább a Facebook rendelkezik félelmetes méretű felhasználóbázissal, amit üzletileg jól hasznosítanak, de ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a jelenlegi erejüket megtartsák, azaz olyan szolgáltatást kínáljanak az ügyfeleiknek, ami egyszerre innovatív és hasznos. Mivel minden ember különböző, így a lehetséges koncepciók kapnak majd hideget és meleget is, viszont az Oculus VR felvásárlásával a vállalat egyértelműen úgy látja, hogy a közösségi platformok jövője a virtuális valóság.
Anélkül, hogy belemennénk annak elemzésébe, miként személyesen vagy virtuálisan jobb találkozni a barátokkal, mindenképp látni kell, hogy a Facebook tervei abszolút reálisak. Az Oculus VR technológiájával egy olyan platformot készíthetnek, ami tulajdonképpen felfogható egy MMO-nak, amelynek mindenki a része; és élhetik a virtuális életüket. Ezt úgy érdemes elképzelni, mint a Second Life-ot, csak éppen elsődlegesen a realitásra és nem a szórakozásra kihegyezve. Persze magán a virtuális valóságon belül már a lehetőségek határtalanok, így ez olyan irányba fejleszthető, hogy a virtuális baráti összejövetelek mellett a szórakozás is megtalálható legyen, természetesen virtuális formában.
A Facebook anyagi hátterével az egész koncepció biztosan megér pár milliárd dollárt, hiszen az alapot az Oculus VR hardvere adná. Ezzel azonban csak a fejlesztés egy apró szelete lesz letudva, hiszen az MMO futtatásához rengeteg szerverre van szükség, annak függvényében, hogy a vállalat hány felhasználó csatlakozására számít. Mindemellett a virtuális valóság leképzését a lehető legkisebb késleltetés mellett kell megoldani, így mindenképp a kliensgépre marad a grafika számítása, mivel a felhős modell esetében a késleltetés túl magas lenne. Itt a Facebook számára majd alkalmaznia kell különböző grafikai szinteket, illetve fontos lenne a gyártókkal is együttműködni, hogy milyen hardverek lennének szükségesek a megfelelő élményhez. A fejlődés jelenlegi iránya, vagyis a lapkákban található integrált grafikus processzorok komoly erősítése kedvező, hiszen ha megnézzük a rendszerchipek fejlődését, akkor azt láthatjuk, hogy az IGP folyamatosan egyre nagyobb szilíciumterületet foglal el. Ugyanakkor esélyes, hogy fel kell gyorsítani a folyamatokat, így még erősebb IGP-kre van szükség, akár a többi részegység kárán is.
Sajnos a Facebook koncepciójának futtatását biztosító hardver alapvetően egy bizonytalansági faktor. A rendszerchipek esetében a virtuális valóságra való felkészülés még nem szerepel a fejlesztések között. Mindenki kalkulál azzal, hogy például a játékokban az IGP nagyszerűen helytállhat a mozgásanimációk, a mesterséges intelligencia, illetve a különböző szimulációk számításánál, és persze grafikai feladatokra továbbra is jó a rendszer, de a virtuális valóság még mindig egy kísérleti terep. Rengeteg ismert limitáció van ezzel kapcsolatban, amelyekre kutatják a megoldást az érintettek, ám ott vannak még az ismeretlen korlátok is. Abban persze biztosak lehetünk, hogy ha a Facebook eltökélt a fenti koncepció megvalósításában (amit már eleve jelez a kétmilliárd dolláros kiadás az Oculus VR felvásárlására), akkor a lapkák fejlesztésénél is jelentős szerepet kaphat majd a népszerű közösségi platform új igényeinek kiszolgálása.
