Sok ideje annak, hogy a VIA igazi újdonsággal lepte volna meg az x86/AMD64-es processzorok piacát. Lényegében a Centaur Technology, a cég processzortervező divíziója által készített Isaiah kódnevű dizájn volt az utolsó, amely nagyot szólt, de sajnos nem akkorát, hogy annak jelentős piaci hatása legyen.
A technológiai háttér azonban még mindig megvan, az Intelt kényszerítette az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi és versenyhatóságaként működő Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC), hogy újítsák meg a keresztlicenc szerződést a VIA-val, ami után az AMD-vel sem volt nehéz megegyezni. Elméletben tehát bármikor hozhat egy új x86/AMD64-es magot a Centaur Technology, és egy ideje egy kisebb csapat dolgozik is ezen, sőt, egy teljes, CHA kódnevű rendszerchip készül.
(forrás: The Linley Group) [+]
Az új lapka a szerverpiacot veszi célba, és egy olyan rést próbál bevenni, amire annyira egyik konkurens sem fókuszál. Szervert ugyanis lehet építeni processzorral, illetve AI-ra tervezett gyorsítóval, de a kettőt együtt integrálva még nem igazán kínálják fel a nagyok. A CHA viszont pont ezt csinálja. A rendszer alapja egy új, CNS kódnevű processzormag, amely a felépítését tekintve elég modernnek számít, sokban hasonlít majd az Intel és az AMD aktuális megoldásaihoz, így akár még versenyképes is lehet. Az egyik érdemleges különbség az mikro/makrooperációkat tároló gyorsítótár hiánya, amire a két nagyobb gyártó az újabb magjaiban épít, de a Centaur Technology még nem látja szükségességét. Lesz viszont támogatás az AVX-512-re, amely valójában nem egy, hanem elég sok utasításkészület, a CNS magok pedig támogatni fogják az eddigi összes, CPU-ba tervezett utasítást.
(forrás: The Linley Group) [+]
Az AVX-512-vel kapcsolatban nagyon érdekes, hogy a Centaur Technology minden utasításkészletnél garantálja az alapórajelet. Ez azért fontos, mert az Intel processzorai például az AVX-512-n futó programoknál a magórajelnél alacsonyabb sebességgel működnek, de nyilván nagy kérdés, hogy mi lesz a CNS processzorok magórajele, hiszen enélkül az előbbi ígéret úgymond csak félig tűnik nagy dolognak.
A CNS magok 32-32 kB-os adat- és utasítás-gyorsítótárat, valamint 256 kB-os L2 cache-t kapnak, a megosztott L3 gyorsítótárra pedig nyolc ilyen mag fűzhető fel. Ide kapcsolódnak a CHA kódnevű rendszerchip érdekességei, vagyis az NCORE-ok. Ezekből 16 darab lesz a lapkában, 16 MB-os gyorsítótárral, és gyakorlatilag a gépi tanulással kapcsolatos feladatokat tudják lényegében gyorsítani. Technikailag tehát amolyan koprocesszornak tekinthető részegységről van szó, amely közvetlen összeköttetésben van a processzormagokkal. Ez lesz a Centaur Technology titkos fegyvere, ugyanis a The Linley Group elemzése szerint az integrált gyorsítóval a SoC gyorsabb az AI feladatokban, mint az Intel aktuális, AVX-512-t támogató szerverprocesszorai.
A CHA SoC négycsatornás, azaz 256 bites memóriavezérlőt kap, a PCI Express 3.0-s vezérlő pedig 44 sávot kínál a rendszer számára. A lapka része még egy ICL (inter-chip link), amelyen keresztül két CHA SoC köthető össze, vagyis kétutas szerver is kiépíthető.
A végleges nevekről majd a VIA dönt, nyilván nem ezekre a pár betűs rövidítésekre lehet számítani, de ezt majd a marketingesek kitalálják. A fejlesztéssel kapcsolatban a következő esztendőben várhatóan már lényegi teljesítményadatok is érkezhetnek, a megjelenés pedig nagyjából egy év múlva esedékes.
