Kétség sem fér hozzá, hogy az elmúlt évek egyik, ha nem a legkomolyabb általános sebesség javító számítógépes fejlesztése az SSD volt. Nagy utat tettek meg a flash alapú tárolók, és fejlődésük egyelőre nem lassul. Érdekes technológia például a Samsung 3D V-NAND megoldása, amivel nemrégiben találkoztunk, a sebességnek pedig igazi löketet a PCI Express 3.0 csatoló ad majd, aminek brutális képességeit az Anandtech mutatta be pár napja, mit ad isten szintén egy Samsung termékkel. És ezzel még távolról sincs vége a csillagszórásnak, hiszen az idei Computexre várhatóak a következő generációs PCI Express 3.0 megoldások, melyek az elavuló, sokkal lassabb adattárakhoz kitalált AHCI helyett már NVMe adatátvitelt használnak, amit az M.2 és SATA Express esetében egyaránt alkalmazhatnak majd.
(forrás: Yiying Zhang)
A ZDNet tegnapi anyagában pedig még egy lépéssel tovább ment, de akár azt is mondhatnánk, hogy visszanyúl a múltba. Egy tehetséges fiatal kutató, Yiying Zhang – aki egyébként lány – két éve íródott PhD munkáját ajánlja, mely az flash alapú SSD-k adatkezelésének problematikájával foglalkozik. Abban gyökerezik a dolog, hogy a rögzített vagy éppen előhívott adatokat a fájlrendszer kezeli, ami lényegében elrejti a tároló fizikai megvalósítását – például a klasszikus merevlemez tányérjait – úgy mutatja a processzor felé, mint egy nagy, egybefüggő címterületet. Az SSD esetében pedig újabb absztrakciós szintet jelent az FLT mely a wear-leveling (cellák elhasználódásának kiegyenlítése), garbage collection (nem használt területek felszabadítása) és hasonló, flash-alapú tárolóknál felmerülő problémák enyhítésére vagy éppen kiküszöbölésére szolgál.
(forrás: Yiying Zhang)
Ha ezt a két szintet sikerülne összevonni, akkor sokkal hatékonyabb adatátvitel érhető el. Éppen ezzel foglalkozik az említett PhD munka, mely egy olyan „névtelen írási” metódust mutat be, amivel egy lépésben, átvezető címzés nélkül, a wear-levelinget és egyebek figyelembe véve az SSD döntené el, hogy milyen címre kerüljön a beírni kívánt adat. Kíváncsian várjuk, hogy ebből az elgondolásból születik-e valaha gyakorlatban felhasználható hardver. Akit mélyebben érdekel a ext3 alapú fájlrendszer emulálásával és OpenSSD Jasmine platformra épített prototípussal elért eredmények, itt olvashat róluk.
