Az Intel az idei IDF-en hivatalosan is leleplezte a Bay Trail-T kódnevű platformot, melynek feladata nem egyszerű, hiszen helyre kell állítania az Atom márkanév renoméját, amit az előző platformok alaposan megtépáztak. Ennek érdekében az új rendszer legfontosabb komponenseit már nem licenceli a cég, vagyis eltűnik a Windows operációs rendszer alatt látványosan nem működő Imagination PowerVR SGX 545-ös grafikus vezérlő, ami súlyos szoftveres problémái miatt rendkívül gyenge megoldásnak számít. Helyére egy saját tervezésű, Gen7+ kódnevű megoldás kerül, mely az alapokat tekintve az Ivy Bridge-ben megismert rendszer továbbfejlesztett változata. Gyakorlatilag messze ez a legfontosabb előrelépés az új Atom platform szempontjából, de ne rohanjunk ennyire előre!

A Valleyview SoC [+]

Az új Valleyview kódnevű SoC kiterjedése ismeretlen, de annyit elárult az Intel, hogy 22 nm-es gyártástechnológiával készül. A lapkában négy darab Silvermont architektúrára épülő processzormag található, melyek párosával vannak beépítve, és ezek az úgynevezett modulok 1 MB-os másodlagos gyorsítótárat osztanak meg. Az új rendszert a linkelt hírben részletesen elemeztük, és elmondható, hogy lényeges előrelépésnek számít a korábbi Saltwell magokhoz képest, de azok annyira gyengék voltak, hogy a felzárkózás kötelező volt. Egy Silvermont mag egységes órajelen nagyjából azonos súlycsoportot képvisel az AMD Jaguar és az ARM Cortex-A15-ös maggal. Utóbbiak főleg a lebegőpontos számításokban erősebbek, mivel ez a része a Silvermont architektúrának annyira nincs kigyúrva, de az Intel magasabb órajelet céloz meg, és az integer feladatokban a Silvermont mag így nagyon jól teljesít. Persze az előbbi három architektúra működése feladatfüggő, de ami lényeges, hogy az előző generációs Saltwell architektúrához képest látszik az előrelépés.

A DDR3 szabványú memóriákat támogató memóriavezérlő egy- és kétcsatornás lehet, és az Intel ebből a szempontból az Atom Z3000-es sorozat esetében két opciót különböztet meg. Az egyik a normál verzió, ami két darab 64 bites memóriacsatornát használ, így az elérhető sávszélesség 1066 MHz-es LPDDR3 memória használata mellett 17,6 GB/s lesz, továbbá a rendszermemória mérete 4 GB lehet. Ez a megoldás viszont viszonylag nagy alaplapot igényel, így lesz egy alternatív tokozás, ami kisebb alaplappal is beéri, de már csak egy 64 bites memóriacsatorna kerül kivezetésre, ugyanakkor 1333 MHz-es DDR3L-RS memória társítható mellé, ami 10,6 GB/s-os tempót kínál, de a kapacitás maximum 2 GB.

Ahogy az elején is jeleztük, hogy az IGP esett át a legnagyobb változáson. A szimplán HD Graphics névre keresztelt grafikus vezérlő a legtöbb szempont alapján az Ivy Bridge-ben található Gen7 architektúrához hasonlít. A Gen7+ jelzés azonban indokolt, ugyanis az eredeti architektúra kiegészült az OpenGL ES 3.0-s API kezelésével, azaz technikailag támogatja az ETC textúratömörítést, illetve ennek az ETC2 és az EAC kiegészítéseit. Persze fontos szempont, hogy mobil lapkáról van szó, így csupán négy darab Execution Unit, azaz feldolgozó található benne, ami negyede az Ivy Bridge legerősebb konfigurációjának, de muszáj volt spórolni a hellyel. A gyorsítótárak méretéről sajnos még nincs adat, viszont az nyilvános, hogy az új IGP a Bay Trail-T platformokban maximum 667 MHz-es turbó órajelen üzemelhet, az alapórajel pedig 310 MHz. A D-s megoldások esetében némi előny, hogy a turbó órajel 688 MHz lehet. Az új HD Graphics IGP egyébként nagyjából olyan teljesítményt képes felmutatni, ami megközelíti a 2011-es esztendő elején megjelent AMD Brazos platform grafikus vezérlőjének tempóját.

Más szempontok szerint a rendszer nem változott, így megoldott a DirectX 11-es API támogatása. A hardver elvben kezeli az OpenGL 4.0-t és az OpenCL 1.2-t is, de arról nincs adat, hogy ezekhez lesz-e driver, ugyanis az Intel hivatalosan csak a DirectX 11-et és az OpenGL ES 3.0-t jelölte meg a Bay Trail-T platformok által támogatott API-k listájában. Nyilván logikus feltételezni, hogy a gyári támogatás a nem jelölt API-kra is kiterjed, de a Bay Trail-T csak eszközszintű támogatásban részesül, vagyis nem az Intel, hanem az adott mobil masina gyártója gondoskodik a meghajtókról. A partnerek számára nem kötelező OpenCL drivert biztosítani, de az OpenGL is kihagyható, bár utóbbira kicsi esélyt látunk, hogy valóban hiányozni fog.

Az Intel nem jellemezte az Atom Z3000-es sorozatú termékek fogyasztását, csupán annyi nyilvános, hogy az SDP érték 2 watt körüli. Ez szokás szerint rendkívül csalóka a valós fogyasztásra nézve. A gyártóktól megtudtuk, hogy az újdonságok 4 és 7 watt közötti TDP osztályba vannak besorolva, de ennél több adatot nem kaptunk.

[+]

Az új Atomok esetében sarkalatos pont, hogy az Intel a Google operációs rendszere felé nyit. Mostantól nincs külön platform a Windowshoz és az Androidhoz, a Bay Trail-T ugyanis mindkettőhöz jó. Ez egyrészt egyszerűbb a gyártóknak, hiszen nem kell két eltérő hardvert tervezni, másrészt az Intel számára is nagyobb szabadságot ad, mivel a Windows 8 nem éppen sikertörténet. Az Android előtérbe helyezése persze nem jelenti azt, hogy nem lesz windowsos tablet az új Atomra, viszont fontos, hogy első körben a platform csak 32 bites operációs rendszert támogat, így a 64 bites Windows 8.1-et futtató Atom tabletekre a következő év első negyedévéig várni kell. Ezek amolyan üzleti megoldások lesznek a tervek szerint.

Az érkező Atom Z3000-es sorozatú termékek paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze:

Az újdonságokra várhatóan ősszel jelentenek be tablateket a gyártók.