Az Intel még november elején jelentette be AMD-s csodafegyverét, ami a Kaby Lake-G kódnevet viseli. Nagyjából lehet tudni, hogy miről van szó, hiszen a vállalat nem igazán titkolta el, hogy a fejlesztés alapját az EMIB (Embedded Multi-Die Interconnect Bridge) biztosítja, amely a tokozáson belül, nagy teljesítményű kapcsolattal köti a grafikus vezérlőt és a memóriáját. A processzor szempontjából a Kaby Lake-H lapka kerül bevetésre, ami már megtalálható a nyolcadik generációs mobil Core termékeken. Ennek négy darab processzormagja van, míg a PCI Express interfésszel keresztül csatlakozó integrált grafikus vezérlője 24 darab feldolgozót használ.
A napokban azonban feltűnt maga a termék az Intel adatbázisában, méghozzá Core i7-8809G néven, amit gyorsan le is vettek, de mind ismerjük a világháló működését, így a kikerült információkról gyorsan készült másolat. Eszerint a 100 wattos TDP kerettel rendelkező Core i7-8809G négymagos, Hyper-Threadinget is támogató, 8 MB-os utolsó szintű gyorsítótárral rendelkező processzorrészének az alapórajele 3,1 GHz lesz, míg az AMD által szállított pGPU, azaz tokozáson belüli grafikus vezérlő a Radeon RX Vega M GH nevet viseli. Ennek a jegyzett órajele 1190 MHz lesz, és 24 darab multiprocesszor található majd benne, ahogy azt a nyáron már leközöltük. A 4 GB-os HBM2 memória 1,6 GHz-es effektív órajelen üzemel, továbbá az IGP szerepét egy UHD Graphics 630 tölti be, ami ismert lehet az aktuális nyolcadik generációs Core sorozatból. A rendszermemória vezérlésére szolgáló részegység kétcsatornás lesz, és a DDR4-es szabványt kezeli, méghozzá garantált szinten maximum 2400 MHz-es effektív órajellel. A fentieknél több adat az Intel oldalán nem derült ki, de a friss pletykák szerint a processzormagok 4,1 GHz-es turbó órajelet kapnak.
[+]
A pGPU esetében a név már világos utalás, hogy Vega architektúráról van szó, de azt nem tudni, hogy ez csak az Intelnek készült, vagy az AMD szállítja majd másnak is. Az M jelzés a mobilra utal, elvégre a Kaby Lake-G elsődleges célja a középkategóriás, játékosoknak szánt notebookokból eltüntetni a hagyományos dedikált GPU-t, és áttéríteni a gyártókat egy jobban integrált megoldásra, ami a mostaninál kellemesebb üzemidőt tesz lehetővé, jobb hordozhatóság mellett, ráadásul anélkül, hogy annak a teljesítmény látná kárát.
A GH már egy ismeretlen jelzés, de információink ez az AMD belsőleg használt jelölésrendszere a tempó megkülönböztetésére. Az Intel ugyanis nem csak egy-, hanem kétféle verziót igényel a tervezett lapkából, ezen belül lesz egy 694E:C0 és egy 694C:C0 kódnevű konfiguráció. Utóbbi kerül a Core i7-8809G-be és erre utal a GH is, míg előbbi az olcsóbb, alacsonyabb TDP keretű Kaby Lake-G verzióba vagy verziókba megy, méghozzá Radeon RX Vega M GL néven. Ebben már csak 20 darab aktív multiprocesszor lesz nagyjából 1 GHz-es órajellel, illetve a 4 GB-os HBM2 memória is csupán 1,4 GHz-en ketyeg. Cserében a teljes, tokozáson lévő konfiguráció TDP kerete 65 wattra csökken.
Bár a Kaby Lake-G elsődlegesen a notebookokat, az egybegépeket, illetve az SFF konfigurációkat célozza, az alaplapgyártók már jelezték, hogy érdeklődnek a megoldás iránt. Emiatt integrált, Mini-ITX-es konfigurációk is érkezhetnek a DIY-piacra. Itt maga a processzor az alaplapra lesz forrasztva, tehát nem cserélhető, viszont igencsak kis méretbe zsúfolja a teljesítményt. Még a Mini-DTX is opció, bár kétségtelen tény, hogy ez kevésbé elterjedt a célzott szegmensben.
A szoftveres oldalt is egyre világosabban látni, így magát az alapmeghajtót az AMD szállítja az Intelnek, amely vállalat ezt beépíti a saját csomagjába. A támogatásnak ez a formája az OEM-szerű szerződés része, és tartalmazza a hardver által kezelt API-kra az implementációt. Ez viszont nem terjed ki az AMD szoftvertechnológiáira, ideértve a Radeon Chill, a Radeon ReLive, a Radeon Overlay, az Enhanced Sync, a Virtual Super Resolution, az MLAA 2.0, a FreeSync és az Eyefinity megoldásokat. Ezeket az Intel külön igényelheti, de mindegyik után licencdíjat kell fizetniük. Információink szerint az Intel némelyik szolgáltatás után érdeklődik, míg más funkciókat szükségtelennek tartanak, vagy inkább saját megoldással helyettesítenék. Mivel alapvetően szoftverekről van szó, így a utóbbi is járható út, és akkor nem szükséges licencelni az AMD adott rendszerét.
