Az Intel az idei Computexet az új HEDT platform bemutatására használva fel, amelyről már régóta érkeznek a híresztelések, így túlzottan nagy meglepetésekre nem érdemes számítani. A Basin Falls kódnevű fejlesztés esetében a legfontosabb tényező az volt, hogy a korábbi HEDT megoldásokkal ellentétben átfogóbban tervezték. Az előző generációk során ugyanis nagy problémája volt, hogy még a legolcsóbb processzort is nagyon drágán árulták, így rendkívül sok felhasználó inkább nem választotta ezeket a rendszereket.

Az új fejlesztés tényleg javít ezen a nagy problémán, mivel helyből kétféle lapka is érkezik majd a friss LGA2066-os foglalatba. Persze nagy termékdömping nem lesz, mivel a vállalat elsődlegesen a játékra és munkára ajánlja az újdonságot, és ezeken a területeken a teljesítmény a kritikus tényező, vagyis energiatakarékos modelleket senki se várjon.

Az érkező processzorok paramétereit az alábbi táblázat részletezi:

A táblázatokból elég sok információ kiderül, látható az is, hogy másféle a Skylake-X és a Kaby Lake-X lapka felépítése. Utóbbi ráadásul nem is új fejlesztés, hanem az eddig elérhető megoldás, csak az új platformon belül az IGP-je le van tiltva. A memória támogatása szempontjából lényeges figyelni, hogy a Kaby Lake-X kétcsatornás, míg a Skylake-X négycsatornás működésre van felkészítve. Ez konkrétan azt fogja jelenteni, hogy az elérhető alaplapokon az összes DIMM csatoló csak az utóbbi processzorral használható, mivel a kisebbik modellnél fizikailag nem tud csatlakozni sehova a DIMM csatolók fele. Mindemellett a Core i9-7800X egyfajta kakukktojás a termékcsaládon belül, ugyanis az általa hivatalosan támogatott maximális effektív memóriaórajel 2400 MHz, míg a többi processzornál ez 2666 MHz. A Hyper-Threading technológiát mindegyik processzor támogatja a Core i5-7640X kivételével.

[+]

A Skylake-X esetében ki kell emelni, hogy megváltozott az Intel eddig alkalmazott gyorsítótár-hierarchiája, ugyanis az L2 gyorsítótár kapacitás magonként a négyszeresére nőtt, vagyis 256 kB-ról 1 MB-ra, míg az L3 gyorsítótár esetében a magonkénti rész 2,5 MB-ról 1,375 MB-ra csökkent. Ráadásul utóbbi már teljesen exkluzív, vagyis nem tárolja az L2 gyorsítótárban lévő adatokat. A nagyobb L2 gyorsítótár a Skylake magnak esetenként megnövelheti az IPC-jét úgy 8-13%-kal, de csakis akkor, ha az adott alkalmazás a korábbi konfiguráción olyan limitációkba fut, hogy a kívánt adat nincs benne a kisebb méretű L2 gyorsítótárban. Mindemellett további változás, hogy a Skylake-X lapka magjai már támogatják az AVX-512F utasításkészletet, amely számos extra utasítás mellett 512 bites vektoroperációk végrehajtására ad lehetőséget. Az Intel azonban a részletekről nem beszélt, így nem tudni, hogy ebben a módban milyen órajelen működhet a processzor, ahogy azt sem, hogy ez a funkció a BIOS-okban automatikusan aktív lesz-e. Utóbbi azért lényeges, mert az alaplapgyártóktól származó adatok alapján, az Intel az AVX-512F aktiválását a partnereire bízza. Ergo maga a funkció elérhető lesz, de minden partner maga dönti el, hogy az adott rendszer BIOS-ában alapértelmezetten aktív lesz-e vagy sem. Különösebb jelentősége ennek a végfelhasználói piacon nincsen.

A Skylake-X további extrája a Turbo Boost Max 3.0, ami a korábbi Broadwell-E generációnál alkalmazott újszerű turbó továbbfejlesztett verziója. Az előző generációs megoldás ugyanis leginkább elméletben hangzott jól, a gyakorlatban rengeteg probléma volt vele. Az egyik problémás tényező az volt, hogy az alaplapgyártóknak direkten támogatniuk kellett, illetve kellett volna, de sokan vagy nem is kezelték, vagy alapértelmezetten letiltották a BIOS-ban. Jó esetben a felhasználó bekapcsolhatta a funkciót, de ehhez szükség volt még egy meghajtóra is, amit manuálisan kellett letölteni az Intel oldaláról. Végeredményben ezzel a lehetőséggel alig foglalkoztak a felhasználók, de a Turbo Boost Max 3.0 annyiban segít, hogy mostantól az alaplapgyártóknak kötelező aktiválni, és a szükséges eszközillesztő a Windows Update szolgáltatáson keresztül érkezik, és persze folyamatosan frissülni fog. Ilyen formában jóval kevesebb munkát igényel a Turbo Boost Max 3.0-s processzorok menedzselése, és ezt az újítást a Skylake-X lapka támogatja, viszont a Core i9-7800X ezúttal is pórul járt, ugyanis ennél a modellnél le van tiltva a funkció.

A Turbo Boost Max 3.0 célja egyébként nem változott, így továbbra is átveszi a affinitásra vonatkozó beállítások kezelését az operációs rendszertől, ami alapértelmezett módban automatikusan dolgozik, de a felhasználó bizonyos mértékig módosíthatja a működést. Ez lesz a priorizált mód, és így az alkalmazásokat manuálisan is be lehet tölteni az Intel szoftverébe, amivel hozzárendelhetők az egyes elérhető logikai magok. Ezeket megadva a rendszer már csak azokra a logikai magokra alkalmazza a turbót, amelyek direkten az alkalmazáshoz vannak rendelve. Ilyen formában ezúttal maximum két mag emelhető ki a sok közül és ekkor az alapórajelnél jóval nagyobb, jellemzően 4 GHz fölötti paraméter is beállítható. A Turbo Boost Max 3.0 hátránya azonban megegyezik a korábbi verzióéval, vagyis ha egy alkalmazás esetlegesen már három magot is képes jól leterhelni, akkor nehéz meghatározni, hogy érdemes-e priorizált módot használni két erősen turbózott maggal, vagy szimplán jobban jár a rendszer a normál turbóval. Ebből a szempontból sokkal jobb lenne egy hardveres megoldás a problémára. Igazából még távolra sem kellene néznie az Intelnek, mivel lemásolhatnák az AMD Ryzen processzorokban alkalmazott Precision Boost és Pure Power technikákat, amelyek nem igényelnek felhasználói beavatkozást a turbó órajelhatárra történő állításához.

A Skylake-X lapka [+]

A processzorokhoz új vezérlőhíd is készült X299 jelzéssel. Ez a korábbi X99-es opcióhoz képest gyorsabb DMI 3.0-s összeköttetést kínál az adott processzorral, illetve támogat az Intel Optane tárolókat is. A vezérlőben 24 darab 3.0-s PCI Express csatoló található, és ezeket el lehet úgy is költeni, hogy három darab x4-es PCI Express 3.0-s Intel RST (Rapid Storage Technology) tároló kerülhessen az adott rendszerbe. A további nyolc darab 6 Gbps-os SATA és a 10 darab USB 3.0 port ebben a kategóriában szinte elvárt, ahogy a gigabites Ethernet is, amit az Intel I219-es vezérlő biztosít.

Maguk az alaplapok nem lesznek annyira olcsók, mivel az LGA2066-os, vagy más néven Socket R4-es tokozás igen költségessé teszi a gyártást, és az Intel azt is elvárja, hogy 165 wattos fogyasztású processzorokat is kezeljenek a partnerek konstrukciói. Utóbbira azért van szükség, mert később jön még 12, 14, 16 és 18 processzormaggal felszerelt Skylake-X lapka is rendre Core i9-7920X, i9-7940X, i9-7960X és i9-7980XE néven. Ezek konkrét specifikációi még nem ismertek, de az árazás 1199, 1399, 1699 és 1999 dollár lesz.