Az Intel újszerű megközelítéssel is be kíván törni a gépi tanulás piacára. A vállalat bejelentette, hogy készül egy Loihi kódnevű, úgynevezett neuromorfikus lapka, amelynek működése jelentősen eltér az aktuális megoldásoktól, így többek között a tradicionális értelemben vett tréning szakasz is kihagyható.

Maga a fejlesztés leginkább az emberi agy működését másolja. 130 ezer neuron lesz benne 130 millió szinapszis társaságában, mindegyik neuron képes lesz kommunikálni több ezer további neuronnal, és ezek az apró részegységek neuromorfikus magokká állnak össze. Ezek alkotnak egy teljesen aszinkron módon vezérelhető sokmagos hálót, amelyekből kialakíthatók a szükséges topológiák. Mindegyik neuromorfikus mag része egy úgynevezett tanulómotor, amelyet arra lehet programozni, hogy aktív működés közben alkalmazkodjon a neurális háló paramétereihez.

Az ilyen típusú lapkák egyébként kifejezetten furcsán működnek. A neuronok ugyanis nem kapcsolnak csak úgy ki-be, mint például egy tranzisztor. Itt az számít, hogy a jel mikor ér el egy meghatározott küszöbértéket, ha ez megtörténik, akkor a neuronok elkezdenek információt továbbítani, és ezt addig teszik, amíg a jelben érkező impulzusok száma meghaladja a küszöbértéket. Ezt a neurális impulzusokra építő modellt régóta próbálja lemásolni az ipar, ugyanis lényegében ez teszi lehetővé az emberi agy számára is a nagy bonyolultságú feladatok hatékony elvégzését. Ugyanakkor a digitális áramkörök tekintetében a fizika korlátozó tényező, és nehéz elég gyors lapkákat tervezni. Az Intel azonban azt állítja, hogy a Loihi akár egymilliószor is gyorsabb a tipikus neurális hálóknál a MNIST adatbázissal tesztelve. Ez nagyon jól hangzik, de a tipikus neurális háló elég tág fogalom, így nehéz mit kezdeni az állítással.

A Loihi érdekessége azonban leginkább az öntanuló képessége. A gépi tanulás ugyanis sokkal inkább tanítás. A mai rendszerekhez tartozik egy folyamatosan frissülő adatbázis, amely esetlegesen letölthető az internetről, és gyakorlatilag ez biztosítja a működést. A gépet tehát sokkal inkább az ember tanítja, és nem tanul önmagától. Az Intel Loihi lapkája azonban képes automatikusan és önállóan elsajátítani az optimális működéshez szükséges feltételeket. Ilyen formában nincs szüksége állandóan frissülő adatbázisra, maga tanulja meg, hogy miképp lehet hatékonyabb.

Az Intel a 14 nm-es eljáráson készülő tesztlapkát a következő év első felében szeretné megosztani a kiválasztott egyetemekkel, illetve más intézményekkel.