A felhős játékszolgáltatások az iparág azon területeit képzik, amelyek időről-időre újraélednek. 2011-ben már írtunk erről az irányról, és akkor azért nem volt minden tökéletes, de azóta sok víz lefolyt a Dunán, a hardverek egyre jobbak, illetve az internetszolgáltatások is folyamatosan fejlődnek. Még ha jelen pillanatban nem is tartunk feltétlenül ott, ahol ez ténylegesen értékelhető alternatívává válik, már nagyon közel járunk ehhez, mind a szerveroldali költségek, mind pedig a felhasználói élmény tekintetében.
Nem véletlen, hogy a kitörni vágyó kisebb cégek mellett már a Sony, a Microsoft, a Google, illetve újabban az Amazon is érdeklődik. Egyelőre a Sony rendelkezik állandóan működő rendszerrel, ami a PlayStation Now nevet viseli, de a Microsoft gőzerővel fejleszti a Project xCloudot, amely felveheti ezzel a versenyt. Ezek azonban még mindig kísérleti jellegű megoldások, mivel lényegében a már kifejlesztett konzolokat telepítik a szervereken belülre. Ez nyilván működik, de messze van a költséghatékony modelltől, mivel egy játékos konkrétan lefoglal egy grafikus vezérlőt, és ha azon mondjuk nem megterhelő programot futtat, akkor rengeteg szabad kapacitás marad kihasználatlanul. Hasonlóan működik például az NVIDIA GeForce Now is, ahol nem véletlenül vannak úgy felépítve a szerverek, hogy azokban különböző sebességű GPU-k is találhatók, így a rendszer a kevésbé számításigényes feladatokat megpróbálja a kisebb hardverekre helyezni, ezzel megpróbálva elkerülni a rossz hatásfokú kihasználtságot.
A Google, Project Stream nevű felhős szolgáltatása tett egy lépést a jobb hatékonyság felé, mivel ebben már Radeon Pro V340-ek dolgoznak, amely hardver már PCI-SIG SR-IOV (single root I/O virtualization) szabványára épülő hardveres technológiát kínál a problémára, méghozzá teljesen virtualizált videokódoló és -dekódoló blokkokkal, ami a működési költségek alacsony szinten tartásához, illetve az alapvető adatbiztonsághoz elengedhetetlen. Ez a hardver már képes több modern játékot is egyszerre futtatni egyetlen GPU-n, akár többfelhasználós környezetben is, méghozzá úgy, hogy az ezek az alkalmazások nem zavarják egymást a hardveren belül, így a teljesítmény csak a szükséges mértékben csökken. Ez azonban szintén kísérleti fázisban van, eléggé új területnek számít, tehát magát az alapproblémát ugyan megoldja, így drasztikusan javítja a felhős játékszolgáltatás hatásfokát, viszont jóval kevesebb tapasztalat van róla, mint az erőforrások szimplán dedikált kiosztásáról.
Jelen pillanatban itt tart a történet, és ebből akar magának egy szeletet az Intel. Ironikus módon még van is keresnivalójuk, mivel a különböző grafikus vezérlőkből ugyan annyi van, mint a tenger, de a teljes lapkára működő hardveres virtualizációt támogatók sokkal-sokkal ritkábbak. Márpedig a felhőben futtatott játékhoz, ez az ideális, persze csak akkor, ha pénzt is akar keresni a szolgáltató.
Az Intel egy szervergyártók számára leadott friss útitervben jelzik, hogy az érkező dedikált gyorsítójuk új virtualizációs technológiát vet be a hatékonyabb működés érdekében, így a kiszolgált kliensek a feladattól függetlenül jó eredményre számíthatnak. Ez például az aktuális GVT-g megoldásukra nem teljesen igaz, de ezen annyira nem kell csodálkozni, alapjaiban több éves koncepcióról van szó, és az ilyen technológiák fölött el szokott járni az idő.
Tesztszinten az Intel már számos, felhős játékszolgáltatás kiépítésére alkalmas csomagot leszállított. Ezeken Kaby Lake-G kódnevű rendszer található, amihez ugyan az AMD szállítja a grafikus vezérlőt, de a PCI-SIG SR-IOV egy iparági szabvány. Tehát, ha az Intel ezt fogja támogatni az új hardverével (ami sajnos még nem derült ki), akkor jó eredményre vezet az AMD-s megoldásukon tesztelni, illetve fejleszteni.
Mindezek mellett az Intel még le sincs maradva itt, hiszen hiába próbálkoznak a cégek már évek óta ezzel a területtel, igazán az egész még nem indult be. Valószínűleg további tesztekre van szükség, ami pont jó a Santa Clara-i cégnek, hiszen valamikor 2020-ban mutatják be a saját fejlesztésüket, vagyis nagyjából akkor lépnek piacra, amikor a felhős játékszolgáltatások kezdenek majd ténylegesen realitássá válni. Ez tehát egy könnyen támadható piac még egy kvázi újoncnak is, ráadásul nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy szerver nem csak a grafikus vezérlőből áll. Az Intel teljes, akár "jóárasított" csomagot tud majd kínálni, hiszen x86/AMD64-es processzort is szállíthatnak az érdeklődőnek. Ugyanerre a konkurensek közül egyedül az AMD képes, vagyis a valós veszélyt jelentő versenytársak száma is csekély.
