Az idei IDF-en számos apróbb érdekesség elhangzott a nagyobb bejelentések mellett, melyek adnak némi tájékoztatást az Intel által vizionált jövőképről. Elsőként a 2013-ban érkező Haswell architektúráról érdemes szót ejteni, melyről még mindig borzalmasan keveset lehet tudni, de a vállalat már bemutatott egy működő asztali gépet. Ezen számos program futott párhuzamosan, és ezzel a gyártó a rendszer multi-tasking képességét próbálta reprezentálni. Konkrétumok nincsenek, így ebből még nagyon nehéz kiindulni, ám tény, hogy ezen a ponton sokat lehet javítani a Sandy Bridge alaparchitektúráján, ugyanis a mostani rendszer nagyon nem remekel akkor, ha két vagy több olyan, meglehetősen nagy terhelést kifejtő program kerül elindításra, melyben az IGP megkaphatja a harmadszintű gyorsítótárba történő írás jogát.

A Haswell működésben (forrás: AnandTech) [+]

A Haswell lapkája érdekesen elnyújtott lett, így az alakja hasonlít az első Atom processzorhoz, de természetesen jóval nagyobb kiterjedésű az új chip. Az Intel nem tagadta, hogy a fejlesztés elsődlegesen a mobil piacra készül, ami manapság nem számít meglepetésnek. Ezen a ponton a vállalat komoly újítást vezet be a 22 nm-es gyártástechnológiával készülő termék esetében, mivel a Haswellre épülő mobil gépek képesek lesznek egyetlen feltöltéssel 10 napig is üzemelni. Itt persze szó sincs aktív használatról, csupán egy olyan technológia ez, ami az operációs rendszerek alvó módjához kötődik. Ilyenkor a PC természetesen teljesen használaton kívül van, de a Haswell esetében a rendszer folyamatosan beszerzi a frissítéseket, letölti az e-maileket, illetve a csevegő programokon keresztül küldött üzeneteket is fogadja. A masina használatba vételével ezeket a felhasználó azonnal megkapja. Az általános, kevésbé megterhelő használat melletti üzemidő nagyjából 30%-kal nőhet a Sandy Bridge-es termékekhez képest. Utóbbi természetesen annak köszönhető, hogy a Haswell alapértelmezett TDP osztályai csökkennek a jelenleg alkalmazott értékekhez képest. Az Intel a mobil klienseknél 10-20 wattos határértéket állítana be a mostani 35-45 wattos szintek helyett.

Haswell (forrás: AnandTech) [+]

Persze a Haswell megjelenése 2013-ban esedékes, így érdemes a 2012-es Ivy Bridge APU-val is foglalkozni. A termékről már az IDF előtt is érkeztek információmorzsák, míg a rendezvényen az előzetes adatoknál többet is elárult a vállalat. Most még egy adat befutott az Ivy Bridge lapkával kapcsolatban, mégpedig a tranzisztorszám, ami 1,4 milliárd lesz. Az Intel egy fotót is készített a chipről, itt azonban megjegyezték, hogy átszerkesztették az egyes részegységek helyigényének arányát, és pár részletet megváltoztattak az eredeti képhez képest. Éppen ezért a processzormagok, és az IGP kiterjedésének elemzésbe felesleges belemenni, hiszen a végleges lapka úgyis más arányokat rejt. Érdekesség, hogy az Intel a Sandy Bridge esetében 1,16 milliárd tranzisztort jelöl, ami azért furcsa, mert a megjelenéskor csak 995 millió tranzisztorról volt szó. Az AnandTech utánajárt a dolgoknak, és a vállalat elmondta, hogy mindkét érték korrekt, de a megjelenéskor közölt paraméter egy sematikus érték, míg az 1,16 milliárd tranzisztorról szóló friss adat már valós, vagyis a Sandy Bridge fizikailag ennyi tranzisztort tartalmaz. Az Ivy Bridge esetében az Intel a fizikai paramétert adta meg.

Ivy Bridge (forrás: AnadTech)

Végül egy fejlesztésről is szó esett a rendezvényen, melyre egy termék is épül. NTV Pentium egy olyan processzor, ami kevesebb, mint 10 mV-os feszültséggel is beéri, és terhelés mellett 400-500 mV-ot igényel. Ez a termék sosem kerül kereskedelmi forgalomba, de az NTV, vagyis a Near Threshold Voltage később alkalmazható lesz más chipeken. Itt arról van szó, hogy a tranzisztorok egy bizonyos feszültség alatt már nem vezetik az áramot, ami nyilván a chip működése szempontjából nem jó. Nagyon nehéz azonban azokat a határokat megtalálni, melyek mellett az adott lapka nagy teljesítményre is képes, ugyanakkor valamivel alacsonyabb feszültség mellett a fogyasztás visszafogható. Ehhez hasonló energiagazdálkodási szolgáltatásokat már évek óta alkalmaznak a processzorok, de az úgynevezett idle feszültség mellett az lenne a legjobb, ha a tranzisztor a lehető legkisebb feszültségen üzemelne. Ezt a határt nehéz belőni, de az Intel rengeteg kutatást végzett ezzel kapcsolatban, így az új generációs lapkák esetében egyre pontosabban meghatározhatják azt a minimum feszültséget, ami mellett az adott chip még működőképes. Itt természetesen nem biztos, hogy 10 mV-ról lesz szó, mint a bemutatott prototípus esetében. Ezt a paramétert az adott termékre kell kitesztelni.

(forrás: AnandTech)