Az Intel szeptemberben beszélt először az NTV, azaz a Near Threshold Voltage technológiáról, mely fejlesztés kísérletet tesz a feszültség skálázhatóságának határainak kiderítésére. Manapság a lapkák bizonyos frekvencia- és feszültségtartományokon belül üzemképesek. Rendszerint az alkalmazott feszültségértékek jóval magasabbak, mint amin a termék még működőképes lenne, de ez nem véletlenül van így, ugyanis az állandóan stabil működéshez szükség van erre. Ez azonban viszonylag magas fogyasztást is jelent, és lehetséges, hogy a beállított feszültségnél kisebb paraméteren is működne a termék. A Near Threshold Voltage lényegében az a legalacsonyabb feszültségérték, amivel az adott lapka még stabilan üzemképes.
[+]
Az NTV technológia tehát a lapkák energiahatékonyabb kihasználását célozza meg, és az Intel korábban már bemutatta a Claremont kódnevű NTV Pentiumot, mely egy olyan 32 nm-es gyártástechnológiára épített processzor, ami 3 MHz-es órajelen is üzemképes 280 mV-os feszültség mellett, míg 1,2 V-on 915 MHz-es órajelet ér el. A fő szempont itt a skálázhatóság, emellett a Claremont minimum fogyasztása 2 mW.
[+]
A jelenleg is zajló ISSCC 2012 alkalmával a vállalat egy 22 nm-es gyártástechnológiával készülő SIMD egységet mutatott be, mely az NTV technológiára épül, és alkalmazható lehet az új generációs grafikus vezérlőkbe. Ezzel az Intel egyfelől készül a heterogén érára, és az energiahatékonyságra is nagy hangsúlyt fektetnek. A SIMD egység érdekessége, hogy variálni tudja a lebegőpontos műveletek pontosságát (6, 12 és 24 bit), amivel esetenként energiát lehet megtakarítani. Az FMA-t támogató vektormotor 280 mV és 1,1 V között működőképes, az NTV technológiával pedig az energiahatékonyság a hétszeresére nőhet.
Az NTV technológia persze még nagyon kísérleti fázisban van, így konkrét termékkel valószínűleg leghamarabb csak az aktuális évtized vége felé lehet majd találkozni.
