Néhány hónapja felröppent a hír, hogy az NVIDIA minden eddiginél bonyolultabb felépítésű, több mint 500 millió tranzisztorból álló GPU-t készül piacra dobni. Az óriással kapcsolatban már akkor is azt rebesgették, hogy a jelenlegi termékvonalhoz képest olyan mértékű architekturális változásra számíthatunk, amilyenre még nem volt példa két generáció között: a hatalmas tranzisztorszámból a szaksajtó arra következtet, hogy „kétmagos” grafikus processzorral rukkolnak elő a kaliforniaiak (a GPU-k már önmagukban jelentősen párhuzamosított, mondhatni többmagos processzorok, ez esetben azonban két G70/G71 kategóriájú chip kvázi összeragasztására kell gondolni).
Majdnem egy évvel ezelőtt, az IEEE tizenhetedik szimpóziumán az NVIDIA szakemberei felvázoltak egy nagyon érdekes, eddig nem látott felépítésbeli újítást, ami az eltelt idő alatt szériaéretté válhatott. Az újítás lényege, hogy az interpolálásra és a komplex lebegőpontos pixelszámolásra használt egységeket összevonják. Az interpolátorok köztes értékeket számítanak ki, amihez néhány előzőleg kiszámolt pont értékét használják fel. Egy GPU-ban a Vertex és Pixel számolók között helyezkedik el interpoláló egység, mely a háromszög csúcspontjainak értékéből (legyen az mélység, árnyék, színhatás vagy bármi más) az összes többi pontot kiszámolja. Az összetett shaderkód csak háromszor fut le, majd gyorsabb átlagolások következnek.
Az esetek többségében az interpoláló és a számoló, aritmetikai/logikai egység (ALU) nem dolgozik egyszerre. Amíg az egyik izzad, a másik lógatja a lábát. Ez a felépítés így a hatékonyság rovására megy; elsősorban több tranzisztort, ennek megfelelően több energiát és processzorfelületet igényel. A fentiek szerint kézenfekvő lépésnek tűnhet a két funkció egyesítése, tehát egy olyan számoló létrehozása ami mindkét feladattal megbirkózik.
Valószínűsíthető, hogy az NVIDIA éppen ezzel a módszerrel; multifunkciós interpolátorokkal, készül növelni processzorainak hatékonyságát. Az ARITH-17 konferencián elhangzottak szerint, az átlagoló felkészítése komolyabb számolásra csupán 20 százalékos felületnövelést igényel, így kismértékű méretbeli gyarapodással növelhető a számítási teljesítmény, vagy ugyanazon sebesség jelentősen kisebb felületen érhető el. Hogy mindebből mi valósulhat meg a valóságban, illetve pontosan milyen előnyökkel kecsegtet ez az újítás, arra hamarosan fény derülhet, a legfrissebb hírek szerint ugyanis az NVIDIA már hetekkel ezelőtt megkezdte a G80 próbagyártását, a DirectX 10 kompatibilis GPU-ra épülő videokártyák első kereskedelmi példányai pedig akár már szeptemberben megérkezhetnek a boltok polcaira.
Aki további részletekre kíváncsi az újdonság technológiai hátteréről, látogasson el az ARITH-17 weboldalára, vagy tekintse át az NVIDIA előadásának kivonatát és diáit.
Rudi, Renwick
