Manapság a mozgásfelismerés számít a következő nagy dobásnak, ami persze már tekinthető a jelennek is, hiszen az AMD az aktuális Richland és Temash APU-kat használó mobil termékeken már kínál ilyen szolgáltatást, de ebből a buliból senki sem szeretne kimaradni. A nagy kérdés, hogy a vásárlók ezt az egész rendszert hogyan fogadják majd, az viszont lassan körvonalazódik, hogy a vállalatok milyen technológiával oldják meg a mozgásfelismerést.
Néhányszor már említettük, hogy az egész elgondolásnak két megközelítése van. A legegyszerűbb, amikor a problémát a rendszer tisztán erőből oldja meg, így a készült képeket pixelről-pixelre ellenőrzi a hardver, aminek hála képes megmondani, hogy az új kép során milyen elváltozás történt az előző képhez viszonyítva. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy nem igényel speciális kamerát, viszont a hardver oldalán durva számítási kapacitás szükséges ahhoz, hogy mindezt időben megoldja a rendszer. A másik opció a számítások redukálása, így kevésbé erős hardverrel is üzemképes lehet a technika, viszont ehhez speciális kamerát kell alkalmazni, mely csak a fontos képi adatokat továbbítja feldolgozásra.
A speciális kamerát nem igénylő megoldás jellemzően azoknak a cégeknek kedvez, amelyek rendkívül erős hardverrel rendelkeznek a képi számítások szempontjából. Itt elsősorban a grafikus processzorra kell gondolni, hiszen ez a képi adatokat gyorsan és energiatakarékosan képes megoldani, miközben nem terheli a központi processzormagokat sem. Ilyen például az eyeSight rendszere, mely OpenCL-en gyorsítható, akár speciális funkciók mellett, és erre épít az AMD is. Egy speciális kamera segítségével viszont a processzormagok is megfelelnek a számításokhoz, hiszen kevesebb adat vár feldolgozásra, viszont a központi processzormagokat terheli a rendszer. Ilyen elven működik az Intel és a Creative által kidolgozott Senz3D.
A nagy kérdés alapvetően az volt, hogy az ARM mégis melyik opciót választja, hiszen mindkettő mellett vannak érvek és ellenérvek. Az AMD döntése logikus, mivel a cég a grafikus technológiáiról híres, de az Intel választása sem tekinthető meglepőnek. Az ARM a héten végül bejelentette, hogy az eyeSight technológiája mellett döntöttek, így ugyanarra az elvre építik a rendszerüket, amire az AMD. Ezt az ARM Mali-T600-as IGP-vel rendelkező rendszerchipek támogathatják az OpenCL felületen keresztül.
Az ARM döntésében egyébként komoly szerepet játszott az, hogy a jelenlegi technológiák közül az eyeSight megoldása a legpontosabb, noha kétségtelen, hogy ez igényli a legnagyobb számítási teljesítményt, de egy gyors, OpenCL-t támogató IGP mellett ez bevállalható, főleg úgy, hogy a processzormagokat nem terhelik a számítások. Szintén nagyon fontos tényező volt, hogy az eyeSight nem igényel speciális kamerát, így az aktuális hardverekkel is üzemképes. Ennek jelentőségét sokan lebecsülik, de a helyigényre is gondolni kell. Az Intel pont azért nem tud idén mozgásfelismeréssel dolgozó hordozható masinát prezentálni, mert a Creative Senz3D kamera az aktuális kivitelezése mellett egyszerűen nem fér bele még a vastagabb panelekbe sem. Tekintve, hogy az ARM az okostelefonok és a tabletek szempontjából elemzi a kérdést, így gyakorlatilag az eyeSight számukra az egyetlen értékelhető alternatíva.
Az ARM és az eyeSight közösen dolgozik azon, hogy az Android operációs rendszeren belül megvalósuljon a támogatás. Ebből a szempontból a többi cégnek is egyszerűbb dolga lehet, hiszen a kiépített szoftveres alapokra egyszerűbb dolgozni, így nem kizárt, hogy a Qualcomm, az Imagination Technologies és a Vivante is az eyeSight mellett teszi le a voksát. Az NVIDIA egyelőre kérdéses. Számukra az elv megfelelő, hiszen a következő generációs Tegrában már Kepler architektúrára épülő IGP lesz, tehát a számítási teljesítmény alapvetően adott, de az OpenCL-re a cég nagyon mostohán néz manapság. Mindenesetre ez nem kizáró tényező, hiszen az eyeSighton kívül túl sok reális alternatíva tényleg nincs a mobil piacra.
