A grafikus processzorok feldolgozási precizitásáról, illetve ezzel kapcsolatban az elérhető képminőségről, valamint az adott feladat eredményének pontosságáról a PC-s körökben már nem sok szó esik. Ebben nagy szerepe volt a Microsoftnak és a DirectX API-nak, mely alapvető követelménnyé tette a shader feldolgozók pontosságát, így a PC-s GPU-k esetében a cégek kénytelenek voltak az előírásoknak megfelelő, jó precizitással dolgozó hardvereket fejleszteni. Ez oda vezetett, hogy a PC-s körökben a pontosságra és a képminőségre vonatkozó elemzések eltűntek, mivel azzal, hogy szabványos keretek közötti követelmény lett a feldolgozás precizitása gyakorlatilag eltűntek a hardverek közötti kimutatható különbségek.
Az ultramobil GPU-k piacán azonban már korábban is kitértünk rá, hogy bizony vannak különbségek a hardverek között a feldolgozás pontosságát illetően. Ez részben magyarázható azzal, hogy egyelőre ezt a terepet egyetlen nagyobb cég sem rázta össze egy szabvánnyal, de a Microsoft törekvései itt is jótékony hatást váltanak ki. Ha másra nem is lesz jó a Windows RT, azért mindenképp hálás lesz a világ, hogy a DirectX 11.1 két legmagasabb futtatási szintje a gyártóktól megköveteli a jó precizitással történő feldolgozást.
Persze a hardverek akár ma is tesztelhetők a feldolgozás pontossága szempontjából, és a You i Labs meg is nézte az ultramobil GPU-k képességeit egy elemzés erejéig. A cég roppant egyszerű programot írt a feladatra, ami több szempontból is hasonlít a Microsoft WHQL tesztsorozat képminőségre vonatkozó méréseihez. A program gyakorlatilag 26 csíkot próbál kirajzolni kijelzőre, és ezek fehér és fekete végpontjai között tökéletes átmenet szükséges. Amennyiben a hardverek végtelenül pontos számításokat végeznének, akkor ez meg is valósulna, de ezt lehetetlen kivitelezni, így a teszt azt vizsgálja, hogy az adott konfigurációnak hány csíkot sikerül pontosan kirajzolnia. Természetesen logikus, hogy a több csík helyes kirajzolása pontosabb feldolgozást jelent.
You i Labs teszt eredménye egy PC-s GPU-val (NVIDIA GeForce GT 630M)
A hagyományos PC-s GPU-k nagyjából 16 csíkot rajzolnak ki helyesen, ami gyakorlatilag kiváló eredménynek számít ebben a tesztben. De mi a helyzet a mobil világgal? Nos, meglepetésre már vannak olyan hardverek, amelyek megfelelően viselkednek a precizitás szempontjából. A Qualcomm Adreno 225 és a Vivante GC4000 jelzésű grafikus vezérlők annyira jó minőséget mutatnak fel, mint a PC-s megoldások. Tekintve, hogy az ultramobil piacon minden egyes megspórolható milliwatt számít, így ez egy váratlan eredmény, hiszen a feldolgozás pontosságának csökkentésével sok energiát lehet spórolni. Ebből a szempontból nagy tapsot érdemel az említett két cég, hogy már most a PC-s GPU-k minőségi mércéjét tekintik normának.
Nagyon jó minőséget képvisel még az ARM Mali-T604 is. Bár ennek eredménye elmarad az Adreno és a GC4000 IGP-ktől, de nem számottevő a különbség, így ezt a rendszert is nyugodtan lehet magasztalni. Az Imagination Technologies PowerVR SGX 544 eredménye már annyira nem korrekt. Gyakorlatilag 14 csík erejéig pontos, utána már jönnek a problémák. Mindenesetre ez még nincs messze a kívánt eredménytől, így az új generációs Rogue architektúra megfelelő minőséget képviselhet.
A futottak még kategóriába az NVIDIA GeFore ULP és az ARM Mali-400 került. Mindkét megoldásról tudjuk, hogy abszolút nem a képminőségről híresek, és ezt alátámasztja a You i Labs elemzése is, amiben a GeForce ULP nyolc, míg a Mali-400 öt csík erejéig bírta. Messze vannak tehát a pontos feldolgozástól, de nem szabad elfelejteni, hogy ez a két architektúra még ma sem alkalmaz unified shader felépítést, ami a mobil szinten lassan elengedhetetlen, vagyis nem lehet elvárni tőlük, hogy felvegyék a versenyt a hagyományos PC-s GPU-k pontosságával. A belépőszintre azonban még így is megfelelnek.
Úgy gondoljuk, hogy az ultramobil GPU-k pontossága rövid időn belül eléri a PC-s megoldások szintjét (már amelyik architektúra még le van maradva ebből a szempontból), így a precizitásra vonatkozó elemzések ezen a piacon is értelmetlenné válnak.
