A hálózati kamerák piacvezető gyártója, az Axis idén Koppenhágában rendezte meg szokásos éves sajtókonferenciáját. A világ minden tájáról összegyűlt újságírók előtt beszámoltak a piaci trendekről, a svéd vállalat eredményeiről, és ebben az évben kiemelt szerepet kapott az IP-alapú megfigyelőrendszerek kiskereskedelemben történő felhasználásának témája.
Digitális forradalom
Ray Mauritsson, az Axis elnök-vezérigazgatója elégedetten nyugtázhatta, hogy cége forgalma az elmúlt öt évben az ötszörösére emelkedett, és a növekedés lendületét a belátható jövőben is fenn lehet tartani. Azokban az – elsősorban nyugati – országokban, ahol nagy a kamerás megfigyelőrendszerek penetrációja, az analóg zártláncú videorendszerekről (CCTV) teljes mértékben digitális, IP-alapú hálózati rendszerekre történő átállás zajlik. Az új telepítéseknél itt is, de főleg a feltörekvő, kelet-európai és ázsiai piacokon már az új technológiát részesítik előnyben az ügyfelek. Ennek eredményeként a mi régiónkban például 50 százalékot meghaladó növekedést várnak a következő években.
Az Axis sikere részben úttörő szerepéből fakad; 1996-ban mutatta be első hálózati kameráját, azaz évekkel korábban, mint a legnagyobb versenytársainak számító gyártók, és erre alapozva korán meg tudta vetni a lábát a globális piac kétharmadát jelentő európai és amerikai régióban – azóta pedig már túl van egymillió leszállított kamerán is.
A hálózati megfigyelőrendszerek funkcionalitásban, hozzáadott értékben jóval többet kínálnak az ügyfeleknek, mint az analóg vagy félig digitális megoldások. Kínálati oldalról ez egy nagyobb, differenciáltabb piacot jelent, hiszen a kamerák mellett sok más gyártó és alkalmazásfejlesztő is jelen van: ők tárolórendszereket, a képanyag analízisét, különféle felhasználási területekhez igazított kezelését segítő szoftvereket és egy sor más terméket készítenek. Ennek ellenére a video-megfigyelőrendszerek értékesítéseinek 42 százalékát a kamerák adják; tekintve, hogy egyre több intelligens funkciót integrálnak magukba a kamerákba, aligha van félnivalója az Axisnak – akárcsak közvetlen vetélytársainak – az eladások alakulását illetően.
Az ázsiai régióban elért eredmények javítására, elsősorban a Sony és a Panasonic befolyásának visszaszorítására az Axis szervezeti változtatásokkal is reagált, képviseleteket nyitva egyebek mellett Kínában, Indiában is. A kelet-közép- és kelet-európai térség számára fontos hír, hogy 2008-tól a nagykereskedelmi értékesítést az eddiginél több termékmenedzser fogja segíteni, és szűkebb régiónk egy külön értékesítési menedzsert kap, aki Lengyelországból koordinálja majd az Axis tevékenységét.
Okosabb rendszerek
Az Axis szakemberei technológiai szempontból három húzótényezőt emeltek ki, mint amelyek ma különösen vonzóvá teszik az IP-alapú rendszereket a hagyományos analóg megoldásokkal szemben. Bizonyos alkalmazásokban kulcsfontosságú lehet a nagy, megapixel nagyságrendű felbontás akár a lefedettség növelésére (és ezzel együtt a telepítendő kamerák számának csökkentésére), akár a biztosabb és pontosabb objektum- vagy személyfelismerés érdekében.
A második tényező, az intelligencia valójában önmagában is többrétegű. Fontos a megcélzott területhez igazodó dizájn, a kép kezelése, az egy- vagy kétirányú hangátvitel, és az ezekhez illő, például a személyzetet figyelmeztető (beágyazott) alkalmazások. A Power over Ethernet tápellátással a telepítés idejét lehet jelentősen lerövidíteni. A kamerák képességei folyamatosan fejlődnek, egy prototípusnál például most önálló objektumkövetésre láthattunk példát, de hogy ezek a képességek nagyobb megfigyelőrendszerekben is kihasználhatók legyenek, fontos a partnerekkel való együttműködés. Az Axis számos megoldásszállítóval dolgozik együtt, és természetesen a megfelelő alkalmazásprogramozási interfészeket is rendelkezésükre bocsátja.
A harmadik kulcstényező a vállalat szerint a videoátvitel továbbfejlesztése. A jelenleg általánosan elterjedt Motion JPEG és MPEG-4 tömörítéshez képest azonos minőség mellett is sokkal kisebb hálózati sávszélességet igényel a H.264 kódolás alkalmazása, mely persze a kamerák feldolgozási kapacitásának növelését előfeltételezi. Akárcsak más téren, az Axis itt is nyílt szabványokra alapoz, hogy problémamentesen lehessen integrálni termékeit akár különböző gyártók termékeiből összeállított rendszerekbe is.
Megfigyelés – szolgáltatásként
Az Axis már több piacon jelen van Subscriber Technology Services (STS) nevű szolgáltatásával. Ennek keretében az ügyfélhez, egy kis- vagy középvállalkozáshoz, de akár egy magánszemélyhez is kihelyezik a hálózati kamerát, míg a megfigyelést koordináló szervert, illetve a szükséges tárhelyet egy szolgáltató bocsátja rendelkezésre. Ha a felhasználó távolról akarja megfigyelni otthonát, irodáját stb., akkor az interneten keresztül a szolgáltató szerverére kell bejelentkeznie, itt elvégezheti a szükséges beállításokat is, és egy PC vagy akár egy mobiltelefon segítségével megnézheti a kamera vagy kamerák képét.
A megoldás egyik előnye a költségcsökkentés, hiszen nem kell a szerver és a tárhely beszerzési költségével számolni. A másik a biztonság, hiszen az elhelyezett anyag biztonságáért a szolgáltató felel, a felhasználónak nem kell potenciális veszélyforrásként szervert üzemeltetni, ehhez portokat megnyitni stb. Az Axis reményei szerint az STS a jövő évtől Magyarországon is elérhető lesz. A tárgyalások még folynak, így nem nyilatkozott a szóba jöhető szolgáltatókról, és az sem dőlt el, hogy az ügyfeleknek meg kell majd vásárolni a kamerákat, vagy – a mobiltelefonokhoz hasonlóan – egy vastagabb havidíjért cserébe jelképes áron jutnak ezek birtokába.
Fókuszban a kiskereskedelem
A svéd vállalat hét kiemelt vertikumra helyezi a hangsúlyt: banki és pénzügyi alkalmazások, kormányzat, oktatás, ipar, egészségügy, közlekedés és kiskereskedelem – idén ez utóbbi téma állt a sajtókonferencia fókuszában. A kiskereskedelemben használt vizuális megfigyelőrendszerek az összes piaci forgalom mintegy negyedét teszik ki.
Az IP-alapú digitális technológia megjelenésével a veszteségek csökkentésének, illetve a bevételoptimalizálásnak új lehetőségei jelentek meg. A kiskereskedelemben a bevételkiesés elérheti a profit 20–40 százalékát, a teljes forgalomra vetítve országtól függően 1,2–1,6 százalék a jellemző. Ezt sok minden okozhatja az adminisztrációs hibáktól a vis maior esetekig, ebben a szektorban azonban egyértelműen a lopás eredményezi a bevételkiesés döntő hányadát.
A kamerás megfigyelőrendszerek egyik klasszikus terepét jelentik tehát az üzletek, a hagyományos eljárásoknak azonban megvannak a hátulütőik. A kamerák képét a kutatások szerint csak minden ötödik esetben figyelik valós időben, többnyire csak kérdéses esetek utólagos felderítésére használják. De még akkor sem feltétlenül hatékony a rendszer, ha folyamatos megfigyeléssel egészül ki: egy kellően motivált ember koncentrálóképessége átlagosan mindössze 20 perc alatt az elfogadható szint alá csökken egy monitorfal előtt. A megoldást az jelenti, ha a rendszer a normálistól eltérő helyzetekre automatikusan figyelmezteti a személyzetet. Képi mozgásérzékelés révén erre alkalmas lehet egy IP kamera is, de a ma kapható szoftverek már ennél lényegesen összetettebb analízisre is képesek.
A rendezvényen kiállított demórendszerek között láthattuk egyebek mellett a Checkpoint Systems, az IBM, a Milestone és a Genetec megoldásait, amelyek egyfelől a lopások és visszaélések megelőzésében vagy felderítésében segítenek, másfelől pozitív módon is hozzájárulhatnak a bevétel növeléséhez. A kasszával összehangolt kamerás megfigyelőrendszer segít az olyan hiányok tisztázásában, amelyek például le nem olvasott vagy elcserélt vonalkódok miatt álltak elő. A rögzített képpel szinkronban a rendszer megmutatja a pénztári blokkot, sőt annak az aktuális pillanatban rögzített részletét is. Mivel a visszaélések, például hamis termékcserék meglepően nagy hányadát a bolti személyzettel együttműködve követik el, a rendszer a hosszabb időtávra vetített statisztikákkal segíthet azokat a dolgozókat kiszűrni, akiknél gyanúsan magas ez az arány. Jóhiszemű ügyfelek számára viszont hasznos lehet, ha videó támasztja alá reklamációjuk jogosságát, esetükben a vásárlói elégedettséget növelheti ez a rendszer.
Az IBM-nél látott szoftver azt is elemzi, hogy milyen útvonalakat, területeket részesítenek előnyben a vásárlók egy üzletben. Az objektumkövetésre alapozó módszer eredménye egy „hőtérkép”, amely megmutatja a frekventált és a ritkábban felkeresett területeket. A kereskedő ez alapján oly módon rendezheti át üzletét, hogy egyenletesebb eloszlást kapjon, vagy éppen kiemelt látogatottságú területekre helyezheti akciós vagy új termékeit. A rendszer a szokatlan útvonalakat is kiszűrheti, így segíthet meghatározni a tolvajok tipikus mozgását, akik számára nyilvánvalóan az ellenőrzés kicselezése a fő cél, nem a vásárlás.
A polcfigyeléssel kapcsolatos Axis példában egy bőnözői csoport tevékenységét láttuk, amely módszeresen fosztotta meg a boltokat a kisméretű, ugyanakkor nagyobb értéket képviselő borotvakészleteiktől. Ha a rendszer figyelmezteti a személyzetet egy áru kifogyására, azzal persze nem csupán a lopás akadályozható meg. A vevők nem bosszankodnak a hiányzó áru miatt, a boltos pedig örülhet, ha egy termék hiánya miatt a vásárlók nem mondanak le esetleg több más cikkről is. Hasonló módszerrel lehet a sorok kialakulását is figyelni, a várakozási időt a rendszer figyelmeztetésére új kassza nyitásával csökkenteni – ennek persze inkább nagy áruházakban van értelme.
Nem minden a technológia
Nyilvánvalóan a digitális megfigyelőrendszerek sem mindenhatóak, de mindenképpen leegyszerűsítik a videoanyag kezelését, tárolását, visszakeresését. Egy komoly kamera ma már nagyon részletes képet tud nyújtani, és mivel a teljes rendszer digitális, a minőség a rendszer egyik eleménél sem romlik.
Országonként eltérő a kamerás megfigyelés jogi szabályozása, Nagy-Britanniában például rengeteg helyen van kamera, a rögzítést és az utólagos felhasználást viszont erősen korlátozzák. Van, ahol megengedett a rögzítés, de magát az – akár rendőri – felhasználást szigorú feltételekhez köti a jogalkotó. E tekintetben az IP-alapú rendszerek sem jelentenek kivételt, vagyis a kereskedőknek és más felhasználóknak is úgy kell kialakítani rendszerüket, hogy az harmonizáljon a jogszabályokkal. Ideális esetben a jóhiszemű vásárlóknak ezután sem kell többet áldozniuk személyes szférájukból, mint eddig, cserébe talán magasabb szintű szolgáltatást kaphatnak, vagy reklamáció esetén meddő vitákat előzhetnek meg, ha képanyag van a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban.
A jogi keret persze nem elég, nélkülözhetetlen a kamerarendszerek üzemeltetőinek önmérséklete, a video-megfigyelés kultúrájának fejlődése is. Azokban a – főként nyugati – országokban, ahol már hosszabb története és kialakult kultúrája van ennek, azt mondják, több az előnye, mint a hátránya a kamerás megfigyelőrendszereknek.
Nagy kérdés az ár is, amit nem lehet pusztán beruházási költségként tekinteni. A hálózati rendszereknek lehetnek olyan funkcióik, amelyeket egy ügyfél kulcsfontosságúnak tekint, és akkor is hajlandó áldozni rá, ha nagyobb felárat kell fizetnie egy analóg vagy féldigitális rendszerhez képest. Az IP-alapú rendszereknek egyértelműen jobb a skálázhatósága is. Ha a teljes tulajdonlási költséget (TCO) a videocsatornák függvényében szemléljük, akkor a kutatások szerint egy analóg rendszer átlag 31 kameráig olcsóbb (igaz, csak maximum 10 százalékkal), mint egy IP-alapú rendszer, csak 32 kamerától kedvezőbbek az utóbbi költségei. De csakis akkor, ha az adott telephelyen nincs kiépített IP hálózat; ha ugyanis rendelkezésre áll megfelelő hálózati infrastruktúra, akkor egy IP-alapú megfigyelőrendszer teljes bekerülése a statisztika szerint ma már mindig kevesebb összeget jelent.
