Hamarosan hoppon maradhatnak azok a noteszgép-gyártók, amelyek továbbra is a mindenek feletti teljesítményt helyezik előtérbe, és kínálatuk gerince ennélfogva elsősorban DTR (Desktop Replacement – azaz egy asztali rendszert teljes mértékben kiváltó) noteszgépekből áll. Ezeknél a gépeknél többnyire az Intel Pentium 4 processzorának mobil változatát alkalmazzák, mely 533 MHz-es rendszerbuszt használ, 1 megabájtos másodszintű gyorsítótárral van ellátva, továbbá Hyper-Threading kompatibilitást nyújt. A Mobile Pentium 4-re az Intel szerint mindazonáltal egyre csekélyebb kereslet mutatkozik, ezért a gyártó beszünteti az összesen öt tagból álló processzorcsalád gyártását.
A gyártó idén augusztus 19-ig vesz fel rendelést 2,80, 3,06, 3,20, 3,33, 3,46 GHz órajelű Mobile Pentium 4 processzoraira, utolsó szállítási határidőként 2006. október 20-a van kijelölve. A döntés az Intel jövőbeni piaci stratégiáját ismerve nem okoz nagy meglepetést; a NetBurst mikroarchitektúrára épülő processzorok belátható időn belül fokozatosan eltűnnek az asztali processzorok piacáról is, a mobil számítógépekbe szánt központi egységek pedig már korábban más irányvonalat vettek a Pentium M processzorok megjelenésével.
A Mobile Pentium 4 felett szinte minden tekintetben eljárt az idő; az időközben megjelent fejlett technológiákat (EM64T, EDB) nem kapta meg a processzor, miközben az asztali gépekhez szánt CPU-kat ellátták mindezen újításokkal. A Mobile Pentium 4-nek alighanem az adhatta meg a végső döfést, hogy az asztali processzorok fogyasztása mindezek mellett a mobil számítógépekbe szánt társaik alatt tudott maradni. Más a helyzet a Centrino platform részét képező Pentium M processzorok esetében, ahol az órajel jelentős különbsége ellenére valós teljesítménykülönbség alig tapasztalható a két architektúra között, hatékonyságát tekintve azonban sokkal fejlettebbnek tekinthető az Intel népszerű mobil processzora.
