Az idei év legelején indult világhódító útjára az AMD második generációs PC-s platformja, mely a Dragon névre hallgat. A rendszer a multimédiás képességekre és a kimagasló ár/teljesítmény arányra helyezte a hangsúlyt, így jelentős sikereket könyvelhetett el. Jövőre azonban megérkezik a Leo platform, melyről egyelőre annyi hírlik, hogy a játékosok imádni fogják.

A Leo platform a Dragonban jelenleg is forgalmazott AMD Phenom II processzorokat fogja használni, ám az alaplapi lapkakészlet és a grafikus processzorok esetében komoly fejlődés lesz. Az új generációs rendszer legnagyobb előnye, hogy a piacon elsőként kínál majd DirectX 11-gyel kompatibilis grafikus alrendszert, amelyet a nemrég bemutatott Evergreen család tagjainak köszönhet. Itt érdemes megjegyezni, hogy az AMD véget vet az eddigi GPU-elnevezéseknek, így a számkódok helyett hangzatos névvel illetik a különböző modelleket. Az Evergreen valószínűleg az örökzöld növények családnevéből született meg, így a növénytan alapján a Redwood, a Cypress, a Juniper, a Cedar és a Hemlock kódnevek alkalmazása valószínűsíthető.

Az alaplapi lapkakészlet természetesen hatalmas kérdés a Leo esetében. Az RD890 és RS880D lapkák az eredeti tervek szerint az idei év első felében jelentek volna meg (az SB850 kódnevű déli híddal egyetemben), ám a folyamatos csúszások következtében a jövő év eleje lehet a végleges időpont. Bár kétségtelen, hogy a jelenlegi AMD 700-as lapkacsalád tökéletesen ellátja feladatát, a rendszerek folyamatos késésének komoly oka lehet. Kérdés, hogy mi lehet az? Az AMD már régóta a processzorba integrálja a memóriavezérlőt, így az alaplapokon található északi híd a kommunikációs linkeken kívül gyakorlatilag csak a PCI Express vezérlőből és az esetleges grafikus magból áll. A kiszivárgott információk szerint az új lapkakészletek számos újdonságot vonultatnak fel, amik közül az egyik minden bizonnyal a harmadik generációs SATA szabvány támogatása. De vajon mi lehet még komoly újítás, ami ekkora csúszást eredményezhet az északi vezérlőhidak esetében?

AMD RS880D

A hivatalos források sajnos hallgatnak, azonban egy helyen komoly reform hajtható végre, a multi-GPU-s technológiák ugyanis könnyedén továbbfejlődhetnek. Az AMD CrossFireX esetén az úgynevezett AFR (Alternate Frame Rendering) megoldást használja. Ez egy nagyon egyszerű és rendkívül hatásos megközelítése a több grafikus processzor munkába fogásának, azonban a skálázás az input lag miatt három, maximum négy GPU erejéig használható. Az input lag gyakorlatilag egy olyan jelenség, ami rendkívül zavaró lehet a játékosoknak. A könnyebb értelmezéshez tegyük fel, hogy a futtatott program nem ütközik CPU-limitbe, azaz a tökéletes egyensúly valósul meg az erőforrások között. Amennyiben az előbbi állításunk teljesül, akkor négy grafikus processzor esetén a monitoron megjelenő képkocka nem az aktuális virtuális állapotot prezentálja, hanem a négy jelenettel előbbit. Érdemes megjegyezni, hogy itt rendkívül kis időkülönbségekről beszélünk, két és három GPU-s AFR mód esetén ez gyakorlatilag az emberi elmével észrevehetetlen. A negyedik grafikus vezérlő befogása esetén is csak kevesen képesek a jelenséget realizálni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a nagymértékű input lag csak akkor áll fenn, ha a CPU és a GPU-k képességei az adott program szempontjából tökéletesen egyensúlyban vannak. CPU-limit esetén gyakorlatilag eleve limitálva van az AFR mód működése, míg a GPU erejének hiányában az input lag csak akkor jöhet elő, amikor már játszhatatlan sebességet produkál a beállított részletesség. Valószínűleg az egész téma azért nem kapott még nagyobb visszhangot, mert nehéz megteremteni a szükséges feltételeket. A négynél több GPU AFR módban való alkalmazásával azonban egyre jobban kitolódnak a határok, így maga az input lag jelensége erősebben képviseltethetné magát a programokban.

Ez természetesen nem jelenti a multi-GPU-s technológiák végét, hiszen a DirectX 11-ben bemutatkozó tesszellátorra kifejezetten előnyös a több grafikus processzort alkalmazó feldolgozás. Az AFR-t azonban érdemes egy hatékonyabb eljárással felváltani. Múlt év nyarán látott napvilágot a Lucid elképzelése, mely az objektumalapú feladatmegosztást szorgalmazza. A Hydra 100 névre keresztelt rendszerrel az AFR minden előnyének megtartása mellett a jelenleg elméleti szinten jelenlévő hátrányokat is egy csapásra megszüntetnék. Maga az elgondolás természetesen rengeteg problémát vet fel a grafikus feldolgozás esetén, azonban ezek jó része a gyártók együttműködésével kezelhető. Sőt, amennyiben az AMD az új generációs lapkakészleteknél saját rendszert fejleszt, akkor tökéletesen képes vezérelni a szétosztott feladatokat.

Hivatalos megerősítés hiányában természetesen nem állíthatjuk, hogy az új generációs AMD lapkakészlet megreformálja a multi-GPU-s technológiákat, de a fejlesztés már jó ideje zajlik, így joggal feltételezhető, hogy több készül egy átlagos ráncfelvarrásnál.

A Leo platform megjelenéséig még közel fél év van hátra, így az AMD nem dőlhet hátra. Nem is teszik ezt, hiszen újra bejelentettek pár új processzort, melyekről pontos információt az alábbi táblázat szolgáltat:

Az új Athlon II és Phenom II központi egységek a következő héten kerülnek az üzletekbe. A régebbi Phenom II X4 945 is elérhető lesz még egy darabig, de az információk szerint az új modell dobozán természetesen jelzik az alacsonyabb fogyasztási mutatót.