Korábbi hírünkben már beszámoltunk az izraeli Lucid Information Technology céljairól, most azonban az Intel Developer Forumon (IDF) tartott előadás alapján kézzelfogható információk is napvilágot láttak.

A Hydra 100 névre keresztelt SoC (System on Chip) alapja egy 32 bites RISC processzor, mely a Tensilica Diamond architektúrára épül. A rendszer PCI Express x16 porton keresztül kapcsolódhat bármely PCI Express vezérlővel ellátott chipkészlethez, emellett a chip 32 csatornát tart fenn a hozzá kapcsolódó grafikus kártyáknak. A cég állítása szerint bármely, közös gyártótól származó grafikus processzor összeköthető. Nem kötelező tehát hasonló teljesítményű videokártyákat szerezni, mert a Hydra vezérlő dinamikusan osztja el a terhelést az erőforrásoknak megfelelően, ami közel egyenletes skálázódást eredményez. Jelenleg a Hydra 100 maximum négy grafikus chip meghajtását teszi lehetővé, de egy fejlettebb vezérlő esetén a technológia elméletben többre is képes lehet.

Az elméleti működés szempontjából a Hydra motor eltér az AMD és az NVIDIA jelenleg alkalmazott technológiáitól. Az API rajzolási parancsait először a Hydra chip elemzi, majd ezekből egy független feladatlistát teremt – ez minden bizonnyal némi processzoridőt vesz majd igénybe. Lényegében ezek a feladatok lesznek lefuttatva a különböző grafikus processzorokon. Emellett a Hydra RISC processzora folyamatosan elemzi a feladatok végrehajtási idejét, ezzel megelőzve az egyes grafikus chipek túlterhelését vagy kihasználatlanságát. Amint elkészült a teljes képkockányi feladat, a Hydra motor lekéri a hardverek frame buffer (itt tárolódik az elkészült képkocka) tartalmát, majd azokat összesítve beleírja az elsődleges grafikus processzor frame buffer memóriájába, ami természetesen megjelenik a monitoron. Gyakorlatban ezt úgy érdemes elképzelni, hogy a futtatott program egyes objektumai (például falak, padlók vagy oszlopok) külön hardveren lesznek kiszámolva.

Mivel a Lucid olyan komoly befektetőket gyűjtött maga köré, mint az Intel Capital, a Genesis Partners és a Giza Venture Capital, a megfelelő anyagi háttér biztosított a fejlesztés folytatásához, így még valami igazán nagy durranás is kisülhet belőle.

Véleményünk: Az elgondolás igazán dicséretes, de rengeteg kérdést felvet már az elején. Mivel gyakorlatban még nem láttuk a rendszert működés közben, így a mostani rövid megjegyzés elméleti spekulációkra épül.

• Különböző grafikus processzorok még akár egy generáción belül is alkalmazhatnak eltérő algoritmusokat a leképzéshez, gondolunk itt az elsimítás és az anizotropikus szűrés optimalizációira.
• Az átlátszó objektumok problémásak lesznek.
• Deferred Rendering esetében egyes algoritmusok mellett a fázisok információinak különböző kártyán történő tárolása rendkívül speciális eljárásokat követel majd.
• Stream Output adatok eljuttatása a különböző GPU-kba a CPU segítségével történhet csak meg.
• Post-processing algoritmusok feleslegesen futnak le a teljes frame bufferen, mert az „összefésülés” előtt egyik kártya sem tartalmazza a végleges képkockát.

Egyszóval akad nyitott kérdés bőven. Nem beszélve arról, hogy a chip megléte önmagában nem jelent semmit, mivel a fenti problémák és a logikai működés miatt a szoftveres támogatást is nagyon komolyan kell majd venni – talán még jobban kell majd erre figyelni, mint a CrossFireX és SLI rendszerek esetében.