Vizsgázik a Sulinet Expressz - 1. rész

A startpisztoly

A szerződések megköttettek, az indulási engedélyek átvétettek, gépek és árak már vannak, tehát - kissé döcögve, kissé késve - indulhat a már "béta" állapotában is sok vihart kiváltó, adókedvezményes számítógép-vásárlási akció. Sokan és sokféleképp értékelték már az SZJA-törvény idevonatkozó hatvanezer forintos passzusát, az internetes fórumokon is folyt a találgatás a koncepció céljáról és céltalanságáról, a rendszer szakszerű(tlen)ségéről (jellemző, hogy már a netes rövidített név is megszületett: SEx). Mi is megejtettük nem oly rég a téma bevezetését a Prohardveren "nincs mese" rovatunkban... Különben is, egy magára valamit is adó hardver magazin nem sétálhat el szó nélkül a hazai számítástechnikai piacot érdemben érintő ügyek mellett. Úgyhogy RAJT!

A kedvezmény alanyai (itt nincs probléma, teljes a konszenzus): a pedagógusok, oktatók, jövedelemmel rendelkező egyetemi-főiskolai hallgatók, illetve szülők, akik általános illetve középiskolás diákot vagy első, nappali alapképzésben részesülő hallgatót nevelnek -- tárgyai pedig: különféle komplett számítógép-konfigurációk és informatikai eszközök. A hardver-résznél már érdemes tollat, illetve billentyűzetet ragadni, mert hosszabb távon is lesz miről beszélnünk.

A program eleve bizonytalanul indult, az eredeti ütemterv több ponton is késedelmet szenvedett, látszott az egész pályáztatási rendszeren, hogy a magyar közbeszerzési gyakorlat zeg-zugos útjai taposóaknákat rejtenek mindkét oldal esetében. Valamit tenni kellett annak érdekében, hogy ne az legyen a végén az általános vélemény, hogy megint az "udvari szállítók" nyertek, újra érvényesült a "leosztott kártyák" szindróma. Nos, ezt a csapdát aránylag ügyesen elkerülték a szervezők (három minisztérium), hiszen 54 nyertes pályázó csoport között már elképzelhető akár normális piaci verseny is, ahol még a nagyérdemű is jól járhat(na).

További lényeges kérdések

Megtalálja-e célközönségét a támogatás? Van-e fizetőképes kereslet a felkínált eszközökre, rendelkeznek-e átlagosan 200-300 ezer forint (a felvonultatott 357 db PC zöme ebbe az ártartományba esik) ilyetén célú tőkével a támogatandó delikvensek, vagy megint azok kapják majd a "szociális hatvanezret", akik nincsenek erre rászorulva, míg a minimálbér-közeli, illetve az alacsonyabb keresetű, - gyermek-kedvezményeket már igénybevett - adómentes honfitársaink megint hoppon maradnak.

Más: amennyiben momentán nincs erre a célra a családnak pénzügyi kerete, érdemes-e eladósodni a bankok felé a - a bérlet vagy lízing miatt felszámolt kamatokkal terhelt - vételár mértékéig? Lesz-e a dolgozónak annyi keresete egy év múlva is, ami fedezi a törlesztést, illetve az adóalany adóalapja ad-e majd fedezetet az adókedvezmény igénybevételéhez? Miért kötelező például megvenni a monitort vagy a merevlemezt annak, aki mondjuk egy éve vett az öreg számítógépéhez egy újat, vagy miért nem választhat opcióban operációs rendszert?

Vagy: miért kell támogatni a "luxus"-fogyasztást azáltal, hogy a listára felengedtek félmilliós (vagy annál is drágább) számítógépeket is, amelyeket a gazdája úgyis megvett volna kedvezmény nélkül - itt bizony már érzékelhető némi lobbi-nyomás. És: jobb-e a papa bétéjére venni a gépet (ÁFA, költség, miegymás), vagy olcsóbban jövünk ki a végén az adó be nem fizetésével? Persze mindkét lehetőséget nem lehet eljátszani, mert hologramos számlát kapunk, amit az adóellenőr a béténél valószínűleg nem akceptálna.

Nos, ezek azok a kérdések, amelyeket most nem tudunk megválaszolni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés