Tyan Trinity KT (S2390)

Az utóbbi időben gombamód szaporodnak a Socket A-s alaplapok. Az Intel birodalom által vezetett szép, tiszta PC-s világ erősen megingott. A processzorok piacából az AMD jelentős területeket hódított el, az olcsóbb Athlonok sok tekintetben megelőzték az azonos kategóriájú Pentiumokat. Az eddig megdönthetetlennek látszó BX alaplapi chipkészlet erős vára is elesni látszik. Kétségtelen, hogy az i440BX az utóbbi 10 év legjobban sikerült chipkészlete, de napjainkban szolgáltatásai kevésnek bizonyulnak. Persze korai lenne még a temetésre gondolni, de megérett az idő a továbblépésre. Az Intel nem is ült a babérjain, de sajnos a i810, i820 chipset próbálkozásai sorra kudarcot vallottak (bár az OEM kategóriában az i810 jelentős népszerűségre tett szert olcsó, integrált megoldásainak köszönhetően). Nem véletlen tehát, hogy rengeteg gyártó AMD CPU-kat fogadó, a konkurens VIA chipseteit tartalmazó alaplapokat jelentetett meg. Legújabb tesztalanyunk is ennek a fiatal generációnak a tagja, a Tyan egyik legfrissebb terméke, név szerint Trinity KT S2390. Korábbi cikkeink között megtalálható ennek az alaplapnak az elődje, a KX133-as chipsettel rendelkező K7 S2380, amely Slot A tokozású processzorok fogadását teszi lehetővé, szemben eheti tesztalanyunkkal, amely Socket A-s CPU-kat tud kiszolgálni a javított KT133-as chipkészletnek köszönhetően. Mivel ez az alkatrész a legfontosabb összetevője az alaplapnak úgy gondoltuk, egy rövid leírásban ismertetjük a KT133-as jellemzőit.
 

VIA Apollo KT133

A VIA Technologies 2000 júniusában jelentette meg az Apollo KT133-as chipsetet, amely lehetővé tette AMD Socket A-s (Duron 500-750MHz, Thunderbird 700MHz-1GHz+) processzorok kiszolgálását. Ez lényegében az Apollo KX133-as chipset (ami Slot A-s Athlon processzorokat támogatja) átalakítása Socket A-s platformra. Persze a dolog korántsem ilyen egyszerű. A korábbi Tbird-öket kiszolgáló chipseteknek volt egy nagyon súlyos időzítési problémája, amely megbízhatatlanná tette a processzor használatát. A Thunderbird 21 nanosecundumig tartja az adatokat a címbuszon (ez azt jelenti, hogy 21 ns-ig lehet ezeket leolvasni), de a KX133-as 20 ns-ként tudja őket fogadni. Ezzel akkor van probléma, ha a KX133-as leveszi az első adatot és közvetlen utána olvasni akarja a másodikat. Mivel a címbuszon 1 (=21-20) ns-ig még ugyanaz az érték áll, ezért hibás adatot is beolvashat. Ugyan napvilágot láttak olyan BIOS megoldások, amelyek ezt a hibát igyekeztek kiiktatni, de igazi megoldást csak egy új lapka jelenthetett.

A KX133 és a KT133-as is rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amit ma egy ilyen alkatrésztől elvárunk: A 200 MHz-es (100MHz DDR) rendszerbusz, 4x AGP, Ultra ATA 33/66, valamint a PC100/133MHz SDRAM támogatása egészen 2.0 GB-ig, jóllehet ez az alaplap 1.5 GB-nál több memóriával már nem tud megbirkózni (mindkét chipset támogatja az EDO RAM-ot is, bár ez napjainkban már teljesen felesleges, hiszen aki ilyen gépet vásárol, az nem fog hozzá elavult memóriát választani).

A chipset két lapkából áll: South és North Bridge-ből. A "Super" South Bridge rész megegyezik a KX133-aséval (VT82686A), változás csak a "North Bridge" részben fedezhető fel, az eltérő processzortokozás támogatása miatt (ezt a KX133-ban ezt VT8371-nek, a KT133-ban pedig VT8363-nak hívják).

 
North Bridge - VT8363

Ezen az alkatrészen keresztül tartja a kapcsolatot a processzor a memóriával, az AGP és a PCI busszal. A chipnek ehhez a művelethez különböző adatkonverziókat kell végeznie, mert a PCI és az AGP busz csak 32 bit széles, szemben a CPU és a memória 64 bites adatbuszával. Néhány várakoztató funkció beiktatása is szükséges, mivel a processzor be kell hogy várja a lassabb PCI és AGP perifériákat. (A 200 MHz-es FSB-vel szemben az AGP csak 66, a PCI pedig mindössze 33MHz-en ketyeg (ideális esetben), sőt még a 133MHz-es SDRAM is lassabb a rendszerbusznál!) A chip kezeli a PM (Power Management - energiagazdálkodás) funkciókat is, például képes sleep módban a processzor órajelének a szüneteltetésére, vagy a processzorregiszterek memóriába mentésére (Suspend to RAM).
 

South Bridge - VT82C686A

A chipkészlet második tagja a VIA által "Super" South-nak nevezett VT82686A jelű lapka, amely a PCI buszon keresztül csatlakozik a North Bridge-hez. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a feladatokat, amelyeket ez az IC lát el:

• "PCI to ISA bridge" átalakítás. Ahogy a fenti ábrán is látható, a processzor nem tudja közvetlenül elérni az ISA perifériákat, mindössze a PCI buszon keresztül. Ennek az eszköznek így az a feladata, hogy a PCI buszon az ISA kártyák számára érkező utasításokat, adatokat az ISA szabványnak megfelelő alakúra gyúrja.
• IDE merevlemezek (Mode 1,2,3,4, UDMA 33/66) és floppyk kezelése. Ha két hajlékonylemezes meghajtónk is van, az IC képes azok felcserélésére (a: <-> b:).
• két darab soros, egy párhuzamos (EPP/ECP) és 4 db USB port vezérlése
• billentyűzetkezelés (normál és PS/2)
• Flash ROM (BIOS) írása, max. 4MB (természtesen olvasása is)
• IrDa eszközök kiszolgálása (infraredes csatlakoztatású perifériák)
• DMA (Direct Memory Access - Közvetlen memória elérés)
• Plug & Play eszközök támogatása (ennek az eszköznek segítségével tudjuk a perifériáink megszakítás- és DMA-kérelmeit más csatornára/megszakításra átprogramozni.)

A PM támogatás ebbe az IC-be is be van építve. A gép különböző állapotainak megfelelően (doze / sleep / suspend / conserve / standby) kapcsolja ki, illetve be a perifériákat, ezáltal szabályozza számítógépünk energiafelvételét. Ezenkívül képes gépünket megadott időpontban beindítani az RTC (Real Time Clock) segítségével.

A chipbe van integrálva egy AC'97-es szabványra épülő SoundBlaster Pro kompatibilis hangkártya és egy szoftmodem. Az előbbi tudása közepes (két full duplex sztereó csatorna, FM szintetizátor, egy MIDI és két játékport, illetve a digitális kimenet az USB porton), így akinek nincsenek különleges igényei, az nyugodtan használhatja. A modemről ugyanez már nem mondható el, hiszen ez egy szoftver-modem, ami azt jelenti, hogy a processzorral végeztet el számos feladatot (pl. ki és betömörítés), amit egy tisztességes modem maga végez el. Tetejébe saját driver nélkül lehetetlenség életet lehelni belé, hiszen ekkor nincs ki elvégezze ezeket a műveleteket.

A chip lehetővé teszi a processzor és a chipkészlet hőmérsékletének figyelemmel kísérését, illetve a ventillátor sebességének mérését, változtatását (esetleges leállítását standby/sleep módban, persze ehhez megfelelő hűtő kell).
 

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!