Külső, ergonómia
A TZ sorozat élete 2006 februárjában kezdődött az öt megapixeles, tízszeres optikai zoommal rendelkező TZ1-gyel. Az első készülék még igen kerekded formavilágát már a TZ2-nél karcsúsították - ez a "fogyókúra" ezután csak folytatódott, így a TZ4 ismét kecsesebb lett. Végül, a TZ7 formavilága a TZ6-óta változatlan (valószínűleg a TZ8 hoz ismét egy dizájn-váltást).
A karcsúsítás során a készülékek ugyan nyertek az esztétika oldalán, de az ergonómia nem mindig mutatott hasonló előrelépést az elődmodellekhez képest.
Az előlapot a nagyméretű optika uralja. Ugyan már csak F3.3 a legtágabb blendenyílás (bezzeg az ősmodellnél ez még F2.8 volt), cserébe kisfilmes rendszerben kifejezve 25 mm-nek megfelelő gyújtótávolságról indul a tizenkétszeres átfogású objektív.
Kompakt méretének köszönhetően ez a készülék is helyszűkében szenved, így már nem is kell azon elcsodálkozni, ha a vakunyílás lassan már csak egy kis csík lesz az újabb masinákon. Amúgy is, aki külső vakut szeretne használni, vagy külön felnyíló beépítettet kíván, az forduljon bizalommal az LX3-hoz - persze némi felár ellenében.
A bal felső sarokban az AF segédfénye látható.
A TZ7 a TZ6-hoz képest nagyobb átmérőjű és felbontású LCD-t kapott (3" vs 2.7" - 460e vs 230e képpont), és megjelent a videofelvételt közvetlenül indító "felvétel" gomb, így már nem a módválasztó tárcsát kell piszkálni. A kezelőszervek amúgy bitre megegyeznek az elődmodellnél látottakkal. Mindegyik működése pontos és határozott - még a kezelhetőséggel sincs gond, hiába aprók a nyomógombok.
A váz alján megszokott kép várja a nézelődőt: a csúszó retesszel ellátott ajtó mögött a Li-Ion akku és a memóriakártya található. A fémből készült állványmenet a gép középvonala alá került. Bizalomgerjesztő a "Made in Japan" felirat, azonban már tapasztaltuk, hogy sem a Vietnámban, sem a Kínában, vagy más, távolkeleti országban gyártott fényképezőgépeknek nem kell szégyenkezniük a minőség szempontjából. Minden csak a "meo" kérdése.
A jobboldali műanyag ajtó mögött HDMI és vegyes funkciójú (USB - A/V) csatlakozó bújik meg.
A váz tetején sztereó mikrofon fogadja a felhasználót, s mint később majd részletezzük, ezek valóban jó hangminőséget produkálnak. A bekapcsoló gomb mellett az exponáló és az ezt körbeölelő zoomgyűrű, valamint a módválasztó tárcsája található. A TZ6-nál már láthattuk ezt az elosztást, a gyártó ott cserélte fel először az exponáló-módválasztó párost - szerintünk kár volt, ugyanis a készülékkel töltött első napokban mindig a tárcsával próbáltuk exponálásra bírni a fényképezőt.
Röviden: Szép, és nagyon jó minőségű a külső, azonban a karcsúsítás miatt nem olyan jó a markolaton a fogás, mint a TZ1-TZ3 modelleknél. A felcserélt exponáló-módválasztó is ront valamit a helyzeten. Kövér plusz a nagyobb méretű és felbontású LCD, valamint a jól szervezett kezelőszervek a hátlapon.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
