Külvilág és ergonómia
Az Olympus még június végén jelentette be egy meglehetősen nagy sajtórendezvény keretei közt az E-P3-at, az E-PL3-at és legújabb mini sorozatának első képviselőjét, az E-PM1-et. Az E-P3 már a bejelentést követően viszonylag hamar eljutott hozzánk egy kiadós tesztre, de jelen cikkünk főszereplőjére majdnem négy hónapot kellett várni. Most viszont végre közelebbről is szemügyre vehettük ezt a kis masinát.
Az Olympus E-PM1 (azaz PEN Mini, az első) szinte ugyanazt a tudást kínálja kisebb csomagban, mint nagyobb testvérei, hiszen ugyanaz a JPEG-motor, ugyanaz a szenzor dolgozik benne, mint az E-P3-ban. Nyilvánvaló, hogy el kellett hagyni bizonyos tulajdonságokat, külső vezérlőket, kezelőszerveket, hogy ne legyen konkurenciája a drágább modelleknek, ugyanakkor használata „könnyebb” (inkább úgy fogalmaznánk, hogy automatizáltabb) lehessen. Az E-PM1-nek nincs érintésérzékeny OLED kijelzője (E-P3), nem is dönthető (E-PL3); nincs rajta három funkció gomb, sem két vezérlőtárcsa és belsőleg sem tud annyit (pl. kevesebb művészi szűrők), mint a többi PEN modell.
Az E-PM1 formavilága valahol az E-PL3 és az Olympus csúcskompaktjának, az XZ-1-nek az ötvözete. Méreteit tekintve pedig még utóbbinál is kisebb: 109,5 x 63,7 x 34 mm áll szemben 110,6 x 64,8 x 42,3 mm-rel, tehát az E-PM1 alacsonyabb, rövidebb és karcsúbb is, mint egy csúcskompakt masina! Összehasonlításul a Canon Ixus 230HS ultrakompaktot vettük, ami kategóriáját figyelembe véve sem sokkal marad el az Olympustól méretek tekintetében:
Persze a helyzet változik, ha objektívet és vakut csatlakoztatunk az Olympushoz; így már nem tűnik annyira zsebre vágható fényképezőgépnek (kabátzsebben viszont még így is simán elfér):
Egy cserélhető objektíves fényképezőgép mindig is nagyobb lesz, mint egy kompakt masina, hiszen utóbbi kikapcsolt állapotban akár teljes mértékben „magába tudja szippantani” optikáját, míg egy MILC erre nem képes. Utóbbinak ráadásul szenzormérete is csupán töredéke a m4/3 érzékelőnek, így jóval kisebb lencserendszert lehet hozzájuk tervezni. A „palacsinta” felépítésű, fix gyújtótávolságú objektívekkel sokat spórolhatunk (mármint méretben), úgy viszont elvesztjük azt a rugalmasságot, amit egy zoomobjektív kínál. A „minden jó” ötvözése még a Nikonnak sem sikerült legújabb Egyes sorozatával, pedig ott a kis méret az elsődleges szempontok közt szerepelt a tervezőasztalon.
Az E-PM1-nek nincs markolata, ráadásul előlapjának anyaga fokozza a kéz izzadását. Továbbá azt tapasztaltuk, hogy a vázat tartó kezet (főleg a középső ujjat) zavarja a nyakpánt felfogatója, kezünkkel állandóan „fickándozunk”, próbálunk mindig úgy helyezkedni, hogy a kis fém alkatrészek ne nyomják ujjunkat. Ezeket a negatívumokat igen jól ellensúlyozza a hátlapon kialakított, gumírozott pad, aminek hüvelykujjunk jól neki tud támaszkodni, s ezáltal megvalósul a gép biztos fogása.
A váz maga is kellően vastag, nincs olyan érzése a fotósnak, mintha csak egy kartonlapot fogna kezében. A már említett hátlapon egy info, egy képvisszajátszás és egy menü gombot találunk, továbbá a már más Olympus PEN-eknél is megszokott, multifunkciós nyomógomb-tárcsa együttest. Felül, a hüvelykujj hegyénél lett elhelyezve a filmfelvételt indító gomb, ami könnyen elérhető, nem kell nyújtózkodni érte.
A fényképezőgép rendelkezik egy mini HDMI és egy USB 2.0 aljzattal, melyeket a gyártó a váztest jobb oldalára helyezett. Porvédőként egy egyszerű kis kipattintható műanyagfedél szolgál, ennél a többi PEN modell igényesebb megoldást kínál.
A váz alján a szokásos képet látjuk: akku és memóriakártya helye, fémből készült állványmenet, ami nem az optikai középvonal alatt van.
A váztest tetejét hangszóró, sztereó mikrofon, vakusaru, kioldó és bekapcsoló gomb teszi teljessé. Mivel az E-PM1 nem rendelkezik beépített vakuval, ezért a gyártó egy külön kis egységet mellékel a csomagban.
Az Olympus E-PM1 jó felépítésű kis fényképező, nyomógombjai jól vannak elrendezve, nyomáspontjuk megfelelő. A váz fogása sem lenne rossz, ha a nyakpánt rögzítőpecke nem nyomná a fotós kezét, vagy az előlap nem lenne ennyire izzasztó hatású.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
