A középkategóriás Radeon HD 4670

Régi-új középkategória


Radeon HD 4670 [+]

Az olvasók bizonyára emlékeznek még a videokártyák piacán egy évvel ezelőtt uralkodó állapotokra. Az NVIDIA gyakorlatilag minden szegmensben fölénybe tudott kerülni az ATI-val szemben, de ez nekünk vásárlóknak nem volt túlságosan jó, mert a fejlesztések, a videokártyák számolási kapacitása nem emelkedett. Jó vagy éppen rossz emlékeink lehetnek a "legjobb vétel" GeForce 8800 GT beszerzésének viszontagságairól, és ha belegondolunk, akkor itt kezdődött az NVIDIA vesszőfutása. A 8800 GT gyors és kelendő volt, de az NVIDIA nem tudta kielégíteni a keresletet, az ATI pedig a kicsit később bejelentett Radeon HD 3800-asokkal ügyetlenkedett egy sort, mert nem adta őket elég olcsón ahhoz, hogy a vevők átcsábuljanak a vörösek oldalára. Végülis a helyzet azóta gyökeresen megváltozott. A Radeonok azóta szép karriert futottak be, és ugyanez elmondható a 8800 GT-ről is, de a később megjelent GeForce-okra már nem igaz ez a megállapítás; talán csak a 9600 GT-t tarthatjuk számon kivételként. Az idő előrehaladtával ezek a videokártyák lecsúsztak a középkategóriába, és köszönhetően a szegmens kiemelkedő felvásárlóerejének, a költségek csökkentésének céljából elkerülhetetlenné vált leváltásuk. Ennek váltásnak most jött el az ideje, így most megismerkedhettünk a Radeon HD 4670-nel.

Talán kicsit furcsa, de a HD 4670 elődjeként a HD 3650 helyett a HD 3850-et jelöljük meg, és ha vetünk egy pillantást a specifikációkra (következő oldal alja), akkor érthető is, hogy miért. A HD 3850-et már lassan fél éve adják igen kedvező áron, és a 25-30 000 forintos sávra sokkal jobban ráillik a középkategóriás jelző, mint a 15-20 000 forintért adott HD 3650-re (amit mi inkább a belépőszint tetejére pozicionálnánk). A HD 3650 a 2600 XT-t váltotta fel, ez pedig a videólejátszós képességeken felül semmivel sem nyújt annál többet, teljesítménye már kiadásának időpontjában is meglehetősen gyenge volt (természetesen ez az árán is meglátszódott). A HD 3650 alapjául szolgáló RV635-ben mindössze 120 stream processzor ketyeg, és a chip egyéb területeit is igencsak megkurtították az RV670-hez képest, mindössze 8 textúrázóval és 4 darab ROP-egységgel rendelkezett (egy darab ROP-blokk), mindemellett a középkategóriára jellemzően 128-bites (ring-bus alapú) memóriavezérlője volt. A HD 3850-ben 320 darab stream processzor található, 32/16 textúracímző/szűrővel és 16 ROP-egységgel (4 blokk) egyetemben, ráadásul 256-bites memóriavezérlővel rendelkezik. És most jön a meglepi, a HD 4670. Az újdonsült Radeonba szintén 320 stream processzort építettek, de 32/32 textúraszűrővel/címzővel szerelték fel, viszont csak 8 ROP-egységgel, és a memóriavezérlője is csak 128-biten kommunikál a GPU-val, egészen pontosan azzal a központba állított hubbal, amit az RV770-nel foglalkozó cikkünkben már megismerhettünk.

Az RV730, azaz a HD 4670 és 4650 alapjául szolgáló GPU tehát az RV770-re építkezik, persze annak kicsit megcsonkított variánsának tekinthető. A blokkdiagramot jobban szemügyre véve könnyedén kififikázhatjuk, hogy milyen változásokat eszközöltek. Az egyik legfontosabb a shader tömbök felépítésével kapcsolatos. Az R600/RV670 4 darab shader tömböt tartalmazott, tömbönként 16 db szuperskalár shader processzorral, melyekben egyenként 1 komplex és 4 egyszerű utasítás-végrehajtó (ALU) dolgozik. Az RV770 másként épül fel, a számolásért már 10 darab shader tömb felelős. Az RV730-hoz az RV770-ből elvettek két shader tömböt (tehát maradt nyolc) és a tömbök méretét is lefelezték, azaz külön-külön már csak 8 darab shader processzort tartalmaznak. Így végülis az RV670-ben és RV730-ban található stream processzorok száma megegyezik, de azok kezelése eléggé különbözik. A nyolc SIMD-tömbhöz hozzákapcsolódik 1-1 textúrázóblokk (egyenként 4 címzővel és szűrővel), a procik a számolási eredményeket pedig két ROP-blokkba továbbítják. A ROP-blokkok száma lefeleződött, de a depth/stencil írás/olvasás kétszer gyorsabb elődjénél, tehát 64 pixel/órajelre képes. A ROP-blokkokhoz egy-egy 64-bites memóriabuszhoz kapcsolódik, azaz a memóriavezérlő 128-bitesnek tekinthető. Az RV730 megörökölte az RV770 cache-hierarchiáját is, ami sok szempontból hatékonyabb az RV670-énél, de azt nem tudjuk, hogy a gyorsítótárak mérete csökkent-e, és ha igen, akkor mennyit. A GPU nem támogatja a kétszeres pontosságú kalkulációkat sem, tehát az RV730 GPGPU-s feladatokra nem lesz olyan hatékony, mint az RV770, de valószínűleg nem is efféle gépekbe szánták ezt a videokártyát. A videólejátszós képességek terén nem történt változás, az Avivo HD kiterjesztése, az UVD2 teljesít szolgálatot, ez a nagyfelbontású filmek hardveres dekódolási képességén felül támogatja a Dual Stream Playback technológiát, a videók dinamikus kontrasztjának beállítását, továbbá színek, tónusok valós időben feljavított megjelenítését. Az RV770-ben jelent meg a DVD-ből Full HD (vagy ahhoz közeli PC-monitoros) felbontásra skálázás (például 720x576-ról 1920x1200-ra), amit az UVD2 a különböző videolejátszó szoftvereknél elvileg szebben jelenít meg. Az RV730-at is felszerelték 7.1 surround hangzást is átvivő HDMI csatlakozó támogatásával (192 kHz, 24 bit, AC3/DTS/Dolby True HD/DTS HD).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés